A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában

1. A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes

2. Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti bruttó kamatkiadásaiGDP %-ában 2010-ben Forrás: Eurostat A magyar kamatráta nemzetközi összehasonlításban magas!

3. Miért a nettó kamatteher a megfelelő mutató az államadósság költségeinek vizsgálatára? Az állam az adósságkezeléshez kapcsolódóan jelentős nagyságú bevételekkel is rendelkezik: • az állam finanszírozási és likviditási tartalékai (betétei) után kamatbevételre tesz szert, • 2010-ben e jogcímen 25,9 milliárd forint bevétel keletkezett, • az állam által folyósított hitelekre kamatot fizetnek az adósok, • 2010-ben e jogcímen 13,7 milliárd forint bevétel keletkezett, • a „rábocsátási technika” következtében az államkötvények többszöri aukciós értékesítése felhalmozott kamat- és esetenként árfolyamnyereség bevételt eredményez. • 2010-ben e jogcímen 90,5 milliárd forint bevétel keletkezett, Az összes, államadóssággal kapcsolatos kamatbevétel 2010-ben elérte a 130,0 milliárd forintot, ami a GDP 0,5 %-t tette ki. 3

4. A nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. A ‘90-es évekhez képest csökkenő, de még mindig tartósan magas, 3 % feletti kamatráta.

5. Fő kérdések: • Miért drága a magyar államadósság? • Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről • Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 5

6. Miért drága a magyar államadósság? 1. rész

7. Az államadósság és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. 89,0% 66,3% 67,3% 50,6% * Várható ** Előirányzat Forrás: ÁKK. Az adósság- és a kamatráta között erős, de nem kizárólagos kapcsolat.

8. Az államadósság szerkezetének alakulása a GDP százalékában 1992-2010. Forrás: ÁKK Zrt. 1997-től lényegében megszűnt a kedvezményes kamatozás, 2008-tól jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya.

9. Az euró/forint árfolyam alakulása 2000-2011. szeptember Forrás: MNB A Lehman csőd óta gyengébb forint árfolyam.

10. Forint állampapír referenciahozamok alakulása1997-2011. 2003. január: spekuláció a forint erősödésére, június: sáveltolás, november: spekuláció a forint ellen hitelpiaci válság 2008. március: 1. hullám, október: 2. hullám, 2009. február: 3. hullám szeptember: orosz válság Forrás: ÁKK Zrt. Jelentős volatilitás mellett csökkenő trend.

11. A forint államadósság átlagkamatának alakulása Forrás: MNB, ÁKK Zrt. Az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat.

12. Az államadósság átlagkamatának alakulása 4,7% Forrás: ÁKK Zrt. A válság hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje.

13. A tartósan magas, 3% feletti kamatráta tényezői • az adósságráta 2001 után ismét növekedésnek indult, • az adósság szerkezetén belül a ‘90-es évek közepén eltűnt a kedvezményes kamatozású adósság, a teljes adósság piaci kamatozásúvá változott, • a hitelpiaci válság hatására jelentősen megnőtt a devizaadósság súlya, • a válság hatására gyengült a forint árfolyama, • a forint állampapír hozamszint jelentős volatilitás mellett csökkenő trendet mutat, • az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat, • a forinthozamok csökkenési folyamata és a válság együttes hatására közeledett egymáshoz a forint és a devizaadósság átlagos kamatszintje. 13

14. Rövid okfejtés az adósságcsapda természetéről 2. rész

15. Mikor beszélünk adósságcsapdáról? • Adósságcsapda akkor alakul ki, amikor az államadósságra fizetett reálkamat meghaladja a GDP reálnövekedését, és ezt a hatást nem kompenzálja megfelelő mértékű „elsődleges többlet” az adósságráta emelkedését eredményezi. • Adósságcsapdáról akkor kell beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy „elsődleges többlet” nélkül nem lehet megakadályozni az adósságráta növekedését. • Adósságcsapdáról csak akkor lehet beszélni, ha a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya olyan magas, hogy az adósságráta növekedésének megakadályozása olyan mértékű „elsődleges többlet” kialakítását igényli, amely a GDP lassulását/visszaesését eredményezi, és így az adósságráta további növekedését eredményezi. 15

16. Az államadósság implicit reálkamata és GDP volumenváltozása 2001-2011. Forrás: KSH, ÁKK Zrt. A reálhozam 2008 előtt általában elmarad, azóta viszont meghaladja GDP reálnövekedését.

17. Az elsődleges egyenleg és a nettó kamatkiadások alakulása a GDP százalékában 1992-2012. Forrás: ÁKK Zrt. Az adósság és a kamatterhek csökkentése érdekében „elsődleges többletre” van szükség.

18. Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? 3. rész

19. Az Európai Unió összesített államháztartási hiánya 2006-2009. Forrás: Eurostat Megugró finanszírozási igény - kiéleződő verseny az állami kibocsátók között a befektetőkért.

20. Néhány EU tagország, Magyarország és az EU átlag ESA95 módszertan szerinti adósságráta összesített, 3 év alatt bekövetkezett növekedése 2008-2010-ben 5 ország esetében a piac szerint különösen megnőttek a kockázatok. 96% 9 országban 80% felett van az adósságráta. 143% 80% 80% 93% 83% 82% 119% 80% 97% Forrás: Eurostat 6 ország esetében az államadósság 20%-pontnál nagyobb mértékben növekedett.

21. Az 5 éves futamidejű államadósság CDS felára 2007 - 2011. szeptember Forrás: Bloomberg. A válság előtti szintnél tartósan magasabb felárak – megdrágult finanszírozás.

22. Néhány EU tagország 5 éves futamidejű államadósság CDS felára és adósság besorolása az S&P-nél2011. szeptember 22-én Forrás: Bloomberg Nincs tökéletes az összhang a hitelminősítések és a CDS-ekközött.

23. Miért fontos cél az állam eladósodottságának csökkentése? • megugró finanszírozási igény - kiéleződött a befektetőkért folytatott verseny az állami kibocsátók között, • elhúzódó adósságválság az Európai Unióban – lejáró adósság megújítása is megnehezült, • a válság előtti szintnél tartósan magasabb CDS felárak – megdrágult finanszírozás, • zavarok a minősítési/értékelési rendszerben, • a magyar államadósság több, mint 60%-át külföldiek finanszírozzák . 23

24. Köszönöm a figyelmet! 24