1 / 36

Gazdaságstatisztika

Gazdaságstatisztika. LEÍRÓ STATISZTIKA GYAKORLAT. 2013. szeptember 19. Példatár 2. feladat.

kato
Download Presentation

Gazdaságstatisztika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdaságstatisztika LEÍRÓ STATISZTIKAGYAKORLAT 2013. szeptember 19.

  2. Példatár 2. feladat A 100 g-os Omnia kávé töltési folyamatának két különböző napon mért nettó tömegértékei az alábbiak (a mérések a gyártási folyamatot követve, sorrendben történtek, kb. 1/2 óra alatt, egy négymérleges Hesser gép 2.sz. mérlegének töltését figyelve): 1. nap 2. nap

  3. Adatok osztályba sorolása R=103,3-99,7=3,6g R=102,2-98,1=4,1g

  4. Gyakorisági táblázat -1.nap R=103,3-99,7=3,6g

  5. Gyakorisági táblázat – 2.nap R=102,2-98,1=4,1g

  6. Ábrázolás

  7. Ábrázolás

  8. 1. nap – középérték mutatók Medián: (101,3+101,3)/2=101,3 Módusz: =101,4

  9. 1. nap – középérték mutatók becsléssel

  10. 1. nap - ingadozásmutatók

  11. 1. nap – ingadozásmutatók becsléssel

  12. 1. nap - kvantilisek

  13. 1. nap - alakmutatók Enyhe jobb oldali aszimmetria Csúcsosabb, mint a normális eloszlás átlag Mo Me

  14. 2. nap – középérték mutatók Medián: (100,2+100,2)/2=100,2 Módusz: =100,2

  15. 2. nap – középérték mutatók becsléssel

  16. 2. nap - ingadozásmutatók

  17. 2. nap – ingadozásmutatók becsléssel

  18. 2. nap - kvantilisek

  19. 2. nap - alakmutatók Enyhe jobb oldali aszimmetria Csúcsosabb, mint a normális eloszlás Mo Me átlag

  20. Példa • Egy internetszolgáltató vállalkozásnál 280 napon keresztül vizsgálták az ügyfelek napi reklamációinak számát. A megfigyelések eredményiből az alábbi gyakorisági eloszlást készítették. • Készítsen az adatokból gyakorisági táblázatot és értelmezze minden gyakorisági sorból az5. osztályhoz tartozó értéket! • Ábrázolja a gyakorisági sort és a kumulált relatív gyakoriságokat! • Mekkora a napi reklamációk átlagos száma? • Mekkora a napi reklamációk tipikus értéke? • Mekkora a medián értéke? • Mekkora az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga (szórás)? • Mekkora a relatív szórás?

  21. Példa – megoldás (1) • Készítsen az adatokból gyakorisági táblázatot és értelmezze minden gyakorisági sorból az5. osztályhoz tartozó értéket! • A megfigyelések során 32 napon volt a napi reklamációk száma 4. • 250 napon volt a napi reklamációk száma 4, vagy annál kevesebb. • Az esetek 11,4%-ban volt napi 4 reklamáció. • Az esetek 89,3%-ban volt a napi reklamációk száma 4, vagy annál kevesebb.

  22. Példa – megoldás (2) • Ábrázolja a gyakorisági sort és a kumulált relatív gyakoriságokat! • Gyakoriság: • Relatív gyakoriság: • Kumulált relatív gyakoriság:

  23. Példa – megoldás (3) • Ábrázolja a gyakorisági sort és a kumulált relatív gyakoriságokat! Gyakorisági hisztogram

  24. Példa – megoldás (4) • Ábrázolja a gyakorisági sort és a kumulált relatív gyakoriságokat! Kumulált relatív gyakoriság 1,000 0,968 0,893 0,779 0,504 0,271 0,111 0 1 2 3 4 5 6 Napi reklamációk száma

  25. Példa – megoldás (5) • Mekkora a napi reklamációk átlagos száma?

  26. Példa – megoldás (6) • Mekkora a napi reklamációk tipikus értéke? A napi reklamációk tipikus értéke a módusz. A módusz értéke 3. Azért tipikus, mert ez a leggyakoribb érték.

  27. Példa – megoldás (7) • Mekkora a medián értéke? Páros számú adat esetén a sorbarendezett adatok között a két középső átlaga a medián. Esetünkben a 140. és a 141. adat a növekvő sorrendbe rendezett adatok között a két középső. E két adat értéke rendre a 2 és a 2. Ezért a medián értéke 2. Miért nem ezzel számoltunk?

  28. Példa – megoldás (8) • Mekkora az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga (szórás)? • Mekkora a relatív szórás?

  29. Példa • Egy áramszolgáltatónál 650 megfigyelést végeztek a szolgáltatásban bekövetkező áramkimaradásokra vonatkozóan. A megfigyelések eredményeit az alábbi táblázatban rögzítették. • Készítsen az adatokból gyakorisági táblázatot és értelmezze minden gyakorisági sorból a 4. osztályhoz tartozó értéket! • Ábrázolja az áramkimaradások időtartam szerinti megoszlását és a tapasztalati eloszlásképet! • Mekkora az áramkimaradások átlagos időtartama? • Mekkora a tipikusnak tekinthető áramkimaradás időtartama? • Becsülje meg és értelmezze a mediánt! • Adjon becslést a szórásra! • Mekkora a relatív szórás?

  30. Példa – megoldás (1) • Készítsen az adatokból gyakorisági táblázatot és értelmezze minden gyakorisági sorból a 4. osztályhoz tartotó értéket! • A megfigyelések során 40 esetben volt az áramkimaradás időtartama 30 percnélhosszabb vagy azzal egyenlő és 40 percnél rövidebb. • 620 esetben volt az áramkimaradás időtartama 40 percnél rövidebb. • Az esetek 6,2%-ban volt az áramkimaradás időtartama 30 percnél hosszabb vagy azzalegyenlő és 40 percnél rövidebb. • Az esetek 95,4%-ban volt az áramkimaradás időtartama 40 percnél rövidebb.

  31. Példa – megoldás (2) • Ábrázolja az áramkimaradások időtartam szerinti megoszlását és a tapasztalati eloszlásképet! Időtartam szerinti megoszlás (relatív gyakorisági hisztogram ) 10 20 30 40 50 60 Áramkimaradások időtartama (perc)

  32. Példa – megoldás (3) • Ábrázolja az áramkimaradások időtartam szerinti megoszlását és a tapasztalati eloszlásképet! Tapasztalati eloszláskép 10 20 30 40 50 60 Áramkimaradások időtartama (perc)

  33. Példa – megoldás (4) • Mekkora az áramkimaradások átlagos időtartama? • Az áramkimaradások átlagos értékének becsléséhez szükségünk van az osztályközepekre. • Átlag becslése:

  34. Példa – megoldás (5) • Mekkora a tipikusnak tekinthető áramkimaradás időtartama? • A leggyakrabban előforduló időtartamú áramkimaradást tekintjük tipikusnak, ez a módusz. • Módusz: folytonos ismérv esetén a gyakorisága görbe maximum helye(i). • Módusz becslése: tudjuk, hogy a 3. osztályközben van. A móduszt tartalmazó osztály hossza A móduszt tartalmazó osztály bal végpontja

  35. Példa – megoldás (6) • Becsülje meg és értelmezze a mediánt! A mediánt tartalmazó osztály hossza a megfigyelések száma:650 Az első olyan osztályköz sorszáma, amelyhez tartozó kumulált gyakoriság nagyobb vagy egyenlő, mint a megfigyelések számának fele. Most a 3. osztály. A mediánt tartalmazó osztály bal végpontja

  36. Példa – megoldás (7) • Adjon becslést a szórásra! • Mekkora a relatív szórás?

More Related