1 / 9

Fegyverkezési verseny

Fegyverkezési verseny. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA. 1940-ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki.

keahi
Download Presentation

Fegyverkezési verseny

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Fegyverkezési verseny

  2. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA. 1940-ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. • Az új fegyverkezési verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az USA egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést.

  3. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. • Az USA az első 420 milliárd dollárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal. • Magyarország előtt van a környékbeli országok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország is (35.) 1,9 milliárddal.

  4. USA 420 Kína 51 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország  27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 A lista eleje (ország és a jövőre tervezett katonai kiadások milliárd dollárban):

  5. A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. • A legtöbbet a Közel-Keleten, itt 6,3 százalékot. A legkevesebbet Latin-Amerikában költik a kormányok hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. • Argentína, Guatemala, Venezuela élen jártak tavaly abban, hogy kevesebbet költöttek fegyverekre, mint korábban. • Látványosan csökkentette katonai költségvetését Belaruszia és Macedónia is. • A latin-amerikai országok és Belaruszia gazdaságaik összeomlása, Macedóniában pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt csökkentették a hadi kiadásokat. • Magyarország és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli hadi kiadásait, a belépéskor kötött szerződés értelmében. http://www.origo.hu/nagyvilag/20040813fegyverkezik.html

  6. A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett. • A versengés technológiai és katonai téren is folyt, amely sok tudományos felfedezést eredményezett.

  7. Kiváltképpen a rakéták fejlesztésében történt hatalmas előrelépés, amely az űrversenyhez vezetett. Az első űreszközöket indító hordozórakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg. • Más területek, ahol jelen volt a fegyverkezési verseny: sugárhajtású repülőgépek, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek, felderítő műholdak, nukleáris fegyverek, vegyifegyverek, biológiai fegyverek, légvédelmi rakéták, hagyományos tüzérség, levegő-levegő rakéták (az SRBM-et is beleértve), interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), ballisztikus-rakéta elhárító rendszerek (ABM), páncélozott járművek, automata lőfegyverek, rakétameghajtású gránátok, tengeralattjárók, tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták (SLBM), elektronikus felderítés.

  8. A két nagyhatalom gyakran adott el fegyvereket a harmadik világ országainak, hogy kipróbálják, melyik fegyverrendszer erősebb. • A főleg ICBM-eken keresztül folytatott nukleáris fegyverkezési verseny egyik jellemzője a kölcsönös megsemmisítés volt (angolul MAD (Mutually Assured Destruction), amely szó szerint „őrült”-et is jelent. Ez azt jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidegh

More Related