Fegyverkezési verseny

1. Fegyverkezési verseny

2. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA. 1940-ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, 2004-ben viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. • Az új fegyverkezési verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az USA egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést.

3. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. • Az USA az első 420 milliárd dollárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal. • Magyarország előtt van a környékbeli országok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország is (35.) 1,9 milliárddal.

4. USA 420 Kína 51 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország  27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 A lista eleje (ország és a jövőre tervezett katonai kiadások milliárd dollárban):

5. A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. • A legtöbbet a Közel-Keleten, itt 6,3 százalékot. A legkevesebbet Latin-Amerikában költik a kormányok hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. • Argentína, Guatemala, Venezuela élen jártak tavaly abban, hogy kevesebbet költöttek fegyverekre, mint korábban. • Látványosan csökkentette katonai költségvetését Belaruszia és Macedónia is. • A latin-amerikai országok és Belaruszia gazdaságaik összeomlása, Macedóniában pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt csökkentették a hadi kiadásokat. • Magyarország és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli hadi kiadásait, a belépéskor kötött szerződés értelmében. http://www.origo.hu/nagyvilag/20040813fegyverkezik.html

6. A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett. • A versengés technológiai és katonai téren is folyt, amely sok tudományos felfedezést eredményezett.

7. Kiváltképpen a rakéták fejlesztésében történt hatalmas előrelépés, amely az űrversenyhez vezetett. Az első űreszközöket indító hordozórakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg. • Más területek, ahol jelen volt a fegyverkezési verseny: sugárhajtású repülőgépek, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek, felderítő műholdak, nukleáris fegyverek, vegyifegyverek, biológiai fegyverek, légvédelmi rakéták, hagyományos tüzérség, levegő-levegő rakéták (az SRBM-et is beleértve), interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), ballisztikus-rakéta elhárító rendszerek (ABM), páncélozott járművek, automata lőfegyverek, rakétameghajtású gránátok, tengeralattjárók, tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták (SLBM), elektronikus felderítés.

8. A két nagyhatalom gyakran adott el fegyvereket a harmadik világ országainak, hogy kipróbálják, melyik fegyverrendszer erősebb. • A főleg ICBM-eken keresztül folytatott nukleáris fegyverkezési verseny egyik jellemzője a kölcsönös megsemmisítés volt (angolul MAD (Mutually Assured Destruction), amely szó szerint „őrült”-et is jelent. Ez azt jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidegh