180 likes | 383 Views
Archeometria – alkalmazott ásványtan. Archeometria tárgya: Az építészetben, m ű vészettörténetben, régészetben ismert k ő zetek, k ő zetszer ű anyagok ásványi komponenseinek vizsgálata az ásvány-és k ő zettan klasszikus és modern módszereivel. Az archeometria f ő feladatai:
E N D
Archeometria tárgya: Az építészetben, művészettörténetben, régészetben ismert kőzetek, kőzetszerű anyagok ásványi komponenseinek vizsgálata az ásvány-és kőzettan klasszikus és modern módszereivel. Az archeometria fő feladatai: Az anyag vizsgálata a technológia, a nyersanyag eredete, típusa, a szállítás és kereskedelem szempontjából.
Gyakori kérdések: A tárgy anyagának pontos jellemzése. Miből készült a tárgy? Milyen technológiával készült? Honnan ered a nyersanyag? Milyen korú a tárgy, mikor készítették? Hogyan konzerválható? Lehet-e javítani (és hogyan, milyen módszerrel) az állapotát?
Az ásványok, kőzetek megismerhetősége 1/ Morfológiai megismerés. 2/ Kémiai megismerés. 3/ Fizikai megismerés. 4/ Szerkezeti megismerés.
Anyagvizsgálati lehetőségek az archeometriában Vékonycsiszolat (TS) Röntgendiffrakció (XRD) Obszidián hidrációs kormeghatározás (OHD) Elektron és röntgen spektroszkópia (EDS, XRF) Neutronaktivációs vizsgálatok (NAA) Protonok által indukált röntgen és gamma spektroszkópia (PIXE-PIGE) Promptgamma aktivációs vizsgálatok (PGA) Elektron mikropróba analízis (EMPA)
Márvány műtárgyak és építőkövek archeometriája: eredet és eredetiség nyomozása Bajnóczi Bernadett MTA Geokémiai Kutatóintézetösszeállítása
Parthenon, Akropolisz „Budapest táncosnő” – Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
Márványműtárgyak eredetisége • az eredetiség-vizsgálat célja: hamisítványok kimutatása (bűnüldözés) • már a római időkben elkezdődött a görög szobrok másolatainak készítése • később a reneszánsztól az antikvitások gyűjtésével áltanos gyakorlattá válik • a 18-19. sz. és a 20 sz. eleje a hamisítványok készítésének aranykora • jelenleg: kb. 25 ezer hamisítvány kerül évente piacra • múzeumi (és magángyűjteményi) műtárgyak felülvizsgálata szükséges • hamisítványok kimutatása művészettörténeti és régészeti megközelítés alapján: stílus, forma, műhelyre utaló jegyek – szubjektív • objektív módszerek: természettudományos vizsgálatok archeometria
Hamisítványok kimutatására alkalmazott módszerek • eredet-meghatározás: indirekt módszer– a felhasznált kőzetanyag kapcsolata a tárgy történelmi-régészeti hátterével- a műtárgy különböző részei lelőhely-azonosságának kimutatására • a műtárgyat ért környezeti hatások kimutatása: a tárgy felszínének morfológiai-ásványtani-kémiai elváltozásai(mállás) geokémiai-geológiai módszerek
Klasszikus fehérmárvány-lelőhelyek Serravezza Kelet-mediterrán lelőhelyek:Olaszország: Carrara, Serravezza Görögország: Attica: Hymettos, PentelikonPeloponessos: Doliana, ManiÉgei-tengeri szigetek: Naxos, Paros, Thasos Törökország:DNy-i rész, Kis-Ázsia: Miletos, Ephesos, Afyon (Docimium),Altintas, Aphrodisias, Denizli, Hierapolis, ThiountasÉgei-tengeri sziget: Proconessos (Marmara) (Marmara) Altintas Afyon Thiountas Hierapolis Miletos Denizli Mani
Eredet-meghatározás(műtárgyak, építőkövek) • megoldandó probléma: kis mintamennyiség (műtárgyak esetén) • cél: a kőfejtők anyagának minél jobb elkülönítését lehetővé tevő vizsgálati módszer(ek) alkalmazása • hagyományosan használt módszerek: – legrégebbi technika (1890, R. Lepsius):makroszkópos megfigyelés és mikroszkópos petrográfia, pl. ásványos összetétel (akcesszóriák), szemcseméret, szemcsealak, szövet hátrány: vékonycsiszolathoz viszonylag nagy mintamennyiség szükséges max. szemcseméret (MGS) – makroszkóposan is megállapítható • 1950-es évektől: kémiai összetétel (nyomelem-analízis): pl. NAA, • hátrány: a nyomelemek koncentrációja egy lelőhelyen belül is változik maximális szemcseméret (mm, Gorgoni et al., 2002)
1970-es évektől: stabilizotóp-összetételi elemzés (13C, 18O): máig a legelterjedtebb módszer (egyszerű használni és értelmezni, jól kidolgozott méréstechnika, egyszerű mintavétel, viszonylag kis mennyiségű minta, viszonylag olcsó) hátrány: átfedések (geokémiai ujjlenyomat?) Gorgoni et al. (2002) Craig & Craig (1972) Pe - Pentelikon; Pr - Proconessus; Pa - Paros; N - Naxos;T - Thassos; C- Carrara; D - Dokimeion (Afyon);Aph - Aphrodisias; E-2 - Efessos
- kiegészítő módszer: katódlumineszcencia (CL): intenzitás-szín-eloszlás (szövet), hátrány: vizuálisan erősen szubjektív és átfedések vannak spanyol márványok (Lapuente et al., 2000)
A tárgyat ért környezeti hatások kimutatása (műtárgyak) • patina: a márvány átalakult felszíne • a légköri viszonyoknak, csapadékvíznek, eltemetettség esetén a talajvíznek, talajoldatnak, élő szervezeteknek való kitettség hatására történő morfológiai-szerkezeti-ásványtani-kémiai átalakulás (kémiai mállás) • cél: ókori és modern kőzetfelületek elkülönítése, a mállás idejére utaló paraméterek alkalmazása, természetes és mesterséges patina elkülönítése • a műtárgyak végső kialakítása során a szerszámok hatására a felszínen vékony rétegben töredezett kristályok alakulnak ki kipergés, üregek, lazán kötött szemcsék vízbeszivárgás, oldódás – újrakristályosodás mikritréteg talajoldatból agyag és Fe-oxid infiltrációja a márvány belseje felé tipikus mállott felszín ásványos összetétele: kalcit, Fe-oxidok, agyagásványok, kvarc
A felszín kémiai összetételének módosulása Afyon bánya kőzete(LA-ICP-MS, Ulens, et al., 1995) Patina vagy mállott kőzetfelszín: elemdúsulás várható Ulens et al (1995): La, Ba, Mn, Pb, Al, Fe, Mg cc. nő, Sr cc. csökken (újrakristályosodás) Al, Si, Fe növekedése – agyagásványok Zn, Ti, Ni, V, Cr – légköri lerakódás ókori kőfejtő felszíneken Proconessosi márványból készült műtárgy, Mesimvria, Görögország (ESR, Polikreti & Maniatis, 2004)
Dolomitos márvány: - mállásnak jobban ellenáll, kevésbé bonyolult és vastag patina (agyag) - nem mutat elemkoncentráció-változást ókori kőfejtők kőzetfelszínén (pl. Fe, Sr, Mn, Mg) és a stabilizotóp-összetételi változás is minimális • biogén eredetű Ca-oxalát(whewellit, CaC2O4.2H2O), légköri viszonyoknakkitett márványon (műemlékeknél) gyakori Thasos, >1500-2000 év kitettség >50 év kitettség Heller & Herz (1995) patina: komplex jelenség változatos forma, összetétel és eloszlás, emiatt nem mindig eldönthető az eredetiségenem könnyen reprodukálható a mállás folyamata, mivel környezet- és anyagfüggő, jelenlegi gyakorlat: szokatlan fázisok megjelenése a felületen hamisításra utal
„Budapest táncosnő”(Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény) Demény et al. (1997)