Alkalmazott növénytan 12. előadás

1. Alkalmazott növénytan 12. előadás

2. SZIKESEK Egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint összeérsók az altalajból a talajfelszín irányába vándorolnak (ennek feltétele: közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz, kontinentális klíma) Az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre XVIII.–XIX. századi vízrendezések, erdőirtásokma a nagy részük másodlagos

3. SZIKESEK • A szikes típusát meghatározó tényezők: • mikrodomborzat • talajvízszint helyzete • felszíni vizek évi tartósságának ritmusa • só koncentráció • Szélsőséges ökológiai viszonyok térben és időben változó mozaikkomplexek jönnek létre • Padkásodhatnak: különböző növényzeti foltokat átmeneti sáv (szikpadka) köti össze

4. SZIKESEK • A pannon szikesek az eurázsiai sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb képviselői • Sikeres életformák, stratégiák: elterülő termet, karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus • Szikesek fennmaradását a kellő mértékű legeltetés, ill. kaszálás biztosítja • Ma a sziki növényzet az ország területének 2,0 %-án található • alföldi területeink jellemző élőhelyei

5. SZIKESEK • Osztályozásuk: • talajtípus alapján: szoloncsák-, szolonyec szikesek és átmenetük • erdészeti hasznosíthatóságuk alapján: I–II–III–IV. osztályú szikesek • vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek

6. SZIKESEK Szoloncsák vaksziknövényzet (Lepidio crassifolii-Camphorosmetum annuae) sziki zsázsával (Lepidium crassifolium) és sziki sóballával (Suaeda maritima), Harta mellett. http://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-080905-98 szoloncsák szikes

7. SZIKESEK Szolonyec vaksziknövényzet (Camphorosmetum annuae) és szikfoktársulás (Puccinellietum limosae) egy szikes tó parti zonációjábanhttp://www.tankonyvtar.hu/biologia/magyarorszag-080905-98 szolonyec szikes

8. SZÁRAZ SZIKESEK • Legkiterjedtebb • Tavasszal lehetnek vízborítottak, nyárra azonban kiszáradnak • Fajok: Tömegnövényük a sziki csenkesz (Festucapseudovina), mellette jellemző a sziki cickafark (Achilleaasplenifolia), pusztai cickafark (A. setacea), bárányüröm (Artemisiapontica), sziki üröm (Artemisiamaritima), sziki őszirózsa (Astertripolium), egyéves herefajok (bodorkák) (Trifoliumspp.), sóvirág (Limoniumgmelini)

9. SZÁRAZ SZIKESEK sziki csenkesz (Festuca pseudovina) sziki őszirózsa (Aster tripolium)

10. SZÁRAZ SZIKESEK Bárányüröm (Artemisiapontica) Sziksófű (Salicorniaprostrata)

11. SZÁRAZ SZIKESEK • Szélsőséges típusa a VAKSZIKpadkás szikeseknél a padka alatti „emeleten” vagy kiszáradó tófenéken jöhet létre • Alacsony borítás • Kevés faj • Fajok: bárányparéj (Champhorosma annua), sziksófű (Salicornia prostrata), sziki ballagófű (Salsola soda) és sóballák (Suaeda spp.).

12. NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) • Ősztől–tavaszig bő vízellátásúak, nyárra nedvesek maradnak, vagy kissé kiszáradhatnak • Zömében másodlagosakmocsarakból • Kaszálással hasznosítják őket, huzamosabb elmaradásgyomosodás • Fajok: tömegnövénye a fehér tippan (Agrostis alba), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), mellette réti sás(Carex distans) és sziki szittyó (Juncus gerardi)

13. NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) Réti ecsetpázsit (Alopecuruspratensis) Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium)

14. NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) sziki szittyó (Juncus gerardi)

15. NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) • Szélsőséges esete a SZIKFOK • Fajok: kamilla (Matricaria chamomilla), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) érdekes bizonyos kékmoszat fajok (Nostoc spp.) tömegessé válása

16. NEDVES SZIKESEK (SZIKES RÉTEK) Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) kamilla (Matricaria chamomilla)

17. GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉG • A szikeseket általánosan veszélyezteti(ette): • a gyepjavítás céljából végzett mezőgazdasági tevékenység, • az alul- vagy túllegeltetés, • a kaszálás elmaradása, • feltörések, • erdőtelepítések (pl. keskenylevelű ezüstfával, tamariskákkal, akáccal), • spontán cserjésedés–erdősödés ( keskenylevelű ezüstfa), • a termőhely kiédesedése, • a túlzott égetések, • taposások, • gyomosodás, • kiszárítás, • trágyázás, • halastavak és rizsföldek létesítése.

18. SZIKLAGYEPEK • Szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú helyeken, köves, sziklás váztalajokon alakultak ki • Kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van • Alacsony növényborításúak (< 50 %) • kőzet nagy foltokban a felszínen van • Uralkodó életformák az egyévesek, a félcserjék és a pozsgás növények

19. SZIKLAGYEPEK • Meredek lejtőviszonyok jelentős erózió • A szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen mállikgyors szukcesszió • A dolomit főként aprózódik  lassú szukcessziónagyszámú reliktum és endemizmusalakulhat ki maradhat meg (dolomitjelenség) • Fajgazdagság: 1. dolomit-, 2. mészkő-, 3. szilikátsziklagyep

20. SZIKLAGYEPEK • Fajaik: deres csenkesz (Festucapallens), sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), nyúlfarkfüvek (Sesleriaspp.) törpe sás (Carexhumilis), fodorkák (Aspleniumspp.), pikkelypáfrány (Ceterachofficinale) szirtipáfrányok(Woodsiaspp.), kövér daravirág (Drabalasiocarpa), kőtörőfüvek (Saxifragaspp.), varjúhájak (Sedumspp.)

21. SZIKLAGYEPEK Fajaik: fodorkák (Asplenium spp.), kőtörőfüvek (Saxifraga spp.), varjúhájak (Sedum spp.)

22. SZIKLAGYEPEK • Fajaik:kövirózsák (Sempervirum spp.),henye boroszlán (Daphne cneorum), hegyi gamandor (Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

23. SZIKLAGYEPEK Fajaik: hegyi gamandor (Teucrium montanum), szürke napvirág (Helianthemum canum), naprózsa (Fumana procumbens), törpe nőszirom (Iris pumila), hangyabogáncs (Jurinea mollis), fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.), sziklalakó mohok és zuzmók

24. SZIKLAGYEPEK Hazánkban a középhegységeinkben Veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések(„kopárfá-sítások”), kőbányászat, a nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása, szabadidősportok

25. LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) • Sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével alakultak ki • Korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és melegkedvelő tölgyesek helyén is kialakulhatnak másodlagosan • Az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb talajréteg • Szikla már alig bukkan a felszínre • Növényzet borítása 50%< • Záródó vagy zárt gyepek

26. LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) • Típusaik: 1. dolomit-, 2. mészkő-, 3. szilikát – lejtősztyepp • Középhegységeinkben fordul elő • Veszélyeztető tényezők: vadkár, erős taposás, erózió, erdőtelepítések, másodlagos típusok cserjésedhetnek v. agresszív fajok (pl akác,bálványfa)terjedése, korábban legeltetés szőlő- és gyümölcstermesztés • Jellemző életforma: geofiton, hemikriptofiton

27. LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) • Fajaik: pusztai csenkesz (Festucarupicola),vékony csenkesz (F. valesiaca), szilikáton a sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica), árvalányhajak (Stipaspp.), élesmosófű (Chrysopogongryllus), kései perje (Cleistogenesserotina), magyar rozsnok (Bromuspannonicus

30. LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Fajaik: aranyfürt (Aster linosyris), harangvirágok (Campanula spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), tavaszi hérics (Adonis vernalis), piros virágú szegfűk (Dianthus spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

31. LEJTŐGYEPEK (LEJTŐSZTYEPPEK, PUSZTAFÜVES LEJTŐK) Fajaik: piros virágú szegfűk (Dianthus spp.), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), hangyabogáncs (Jurinea mollis)

32. HOMOKI GYEPEK • Homok alapkőzeten alakultak ki  homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű homok) • Elsődleges úton mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki, másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek

33. HOMOKI GYEPEK • Alföldi homokterületeinken találhatók, a Nyírségen és Belső-Somogyban mészmentes homokon, a Duna–Tisza közén, Kisalföldön és Tengelicen meszes homokon • Uralkodó életformák: az egyévesek, geofitonok és félcserjék • Típusai: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep

34. NYÍLT HOMOKI GYEPEK • Növényzettel borított foltok kiterjedése <75 % • Jellemző a szabad homokfelület • Talajai humuszban szegények

35. NYÍLT HOMOKI GYEPEK

36. NYÍLT HOMOKI GYEPEK

37. NYÍLT HOMOKI GYEPEK • Fajaik: homoki csenkesz (Festucavaginata) árvalányhajak (Stipaspp.) báránypirosító (Alkannatinctoria), naprózsa (Fumanaprocumbens), csikófark (Ephedradistachya), kései szegfű (Dianthusserotinus), homoki ternye (Alyssumtortuosum), pusztai kutyatej (Euphorbiaseguieriana) homoki kikerics (Colchicumarenarium). homoki csenkesz ezüstperje (Corynephoruscanescens) kékcsillag (Jasionemontana), juhsóska (Rumexacetosella) mohok, zuzmók

38. NYÍLT HOMOKI GYEPEK Fajaik: báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens),

39. ZÁRT HOMOKI GYEPEK • A homok kolloidokban gazdag • Növényzettel borított foltok kiterjedése 75 %< • Szabad homokfelület aránya csekély vagy hiányzik

40. ZÁRT HOMOKI GYEPEK • Fajaik: pusztai csenkesz (Festuca rupicola), csűdfüvek (Astragalus spp.), kökörcsinek (Pulsatilla spp.), tavaszi hérics(Adonis vernalis), homoki nőszirom (Iris arenaria), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

41. ZÁRT HOMOKI GYEPEK Fajaik: poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), agárkosbor (Orchis morio)

42. HOMOKI GYEPEK Veszélyeztető tényezők: mezőgazdasági művelés, taposás legeltetés, égetésgyomosodás, özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a kultúrerdők (pl. akácos, erdei-, fekete- és simafenyves, nemesnyáras) telepítéseözönfajok terjedése

43. HOMOKI GYEPEK

44. HOMOKI GYEPEK

45. LÖSZGYEPEK • Lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan helyezkedn(t)ekel • Lösz alapkőzeten alakultak ki, amelyen csernozjom talajok jöttek létre • Egykor az alföldi löszhátakon, vagy löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein • Ma már csak maradványfoltjaik találhatók (kunhalmokon, ősi földvárakon,stb.)

46. LÖSZGYEPEK • Zártabb és nyíltabb (szárazabb) állományai lehetnek • Fajai a posztglaciális mogyoró korban keletről jutottak be a Kárpát-medencébe • Az ország területének 7,5 %-át borították • Gyepek közül leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember

47. LÖSZGYEPEK • Fajaik: pusztai csenkesz (Festucarupicola), további löszjelző növény a héricsek (Adonisspp.), szennyes ínfű (Ajugalaxmannii), tátorján (Crambetataria), piros kígyószisz (Echiumrubrum), ligeti zsálya (Salvianemorosa), kónyazsálya (Salvianutans), macskahere (Phlomistuberosa), vetővirág (Sternbergiacolchiciflora), őszi csillagvirág (Scillaautumnalis)

48. LÖSZGYEPEK Fajaik: szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), piros kígyószisz (Echium rubrum), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), kónya zsálya (Salvia nutans), macskahere (Phlomis tuberosa)

49. LÖSZGYEPEK Veszélyeztető tényezők: túllegeltetés, cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás, talajerózió is veszélyeztetheti őket, valamint fragmentális megjelenésük miatt a környező területek (pl. szántók, kultúrerdők) hatásai is jelentősek

50. MÁSODLAGOS, JELLEGTELEN GYEPEK ÉS VIZES ÉLŐHELYEK • Nagyobb mérvű antropogén hatás természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai visszaszorulnak, eltűnnek tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajai maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet • Jellemző a gyomfajok megjelenése is, de nem tömeges • ország területének 2,6 %-án