1 / 44

Faiparban alkalmazott polimerek

Faiparban alkalmazott polimerek. Kolloid rendszerek. Előző témakör. Szerkezeti és technológiai polimerek Csoportosítás Átlagos moláris tömeg Halmazállapot – fázisállapot – fizikai állapot. Kolloid rendszerek. Richard Adolf Zsigmondy. John Tyndall. Zsigmondy-féle ultramikroszkóp.

king
Download Presentation

Faiparban alkalmazott polimerek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Faiparban alkalmazott polimerek Kolloid rendszerek

  2. Előző témakör • Szerkezeti és technológiai polimerek • Csoportosítás • Átlagos moláris tömeg • Halmazállapot – fázisállapot – fizikai állapot

  3. Kolloid rendszerek Richard Adolf Zsigmondy John Tyndall Zsigmondy-féle ultramikroszkóp Tyndall-jelenség

  4. Diszperz rendszerek • Többkomponensű - valamilyen folytonos közeg, és a benne eloszlatott részecskék alkotta rendszer • Az eloszlatott részecskék mérete alapján: homogén rendszer heterogén rendszer kolloid rendszer

  5. Diszperz rendszerek • Homogén rendszerek – valódi oldatok • a részecske méret 1 nm-nél kisebb; a részecskék sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem észlelhetők • Kolloid oldatok és kolloid rendszerek • 1-500 nm méretű eloszlatott részecskéket tartalmaz; sem szabad szemmel, sem fénymikroszkóppal nem különböztethetők meg az oldott részecskék • Heterogén rendszerek – mikro- és makroheterogén • a részecskeméret 500 nm-nél nagyobb; szabad szemmel, vagy mikroszkóppal jól látható

  6. Kolloid rendszerek

  7. Kolloid rendszerek • Diszperzitásfok – a szétoszlatottság mértéke • Fajlagos felület: egységnyi térfogatú vagy tömegű anyag felülete – kolloid mérettartományban jelentős 1 db 1 cm élhosszúságú kocka 6 cm2/cm3 ezt 1 mm-esre darabolva 60 cm2/cm3 1 mm élhosszúság esetén 6 m2/cm3 1 nm élhosszúságúra darabolva 6000 m2/cm3 1‰ 10% 1% a felületen lévő molekulák száma nem elhanyagolható

  8. Kolloid rendszerek • Az eloszlatott részecskék típusa szerint • diszperziós kolloidok - valamely folytonos közegben gáz, folyadék és szilárd mikrofázisok, felülettel határolt részecskék találhatók • makromolekuláris kolloidok - a folyadékban „oldott” részecskék mérete eleve a kolloid mérettartományban – polimerek oldatai • asszociációs kolloidok - az oldott amfipatikus molekulák micellákká csoportosulnak – detergensek, emulgeáló-szerek oldatai

  9. Kolloid rendszerek • Az eloszlatott részecskék között ható erő szerint a kolloid rendszer: • inkoherens - a részecskék egymástól függetlenek - a közeg folyékony jellege a mérvadó (aero- és lioszolok, kolloid oldatok) • koherens - összefüggő szilárd váz - a közeg miatt (xeroszolok) vagy a részecskék kapcsolódása (gélek) révén

  10. A filmképzésre alkalmas ragasztó és bevonó anyagok folyékony közegű rendszerei az eloszlatott anyag és a diszpergáló fázis típusa szerint • valódi oldatok – kolofónium alkoholos oldata, száradó olajok – nincs filmképzés • kolloid rendszerek • makromolekuláris oldatok – műgyanta alapú lakkok oldatai • emulziók – latex, • szuszpenziók – műgyanta alapú, pigment tartalmú zománcok – finom eloszlás: diszperzió • mikroheterogén rendszerek • szuszpenziók – pigment-szemcséket tartalmazó vizes és olajfestékek

  11. Makromolekuláris kolloidok • Folyadékban oldott (szolvatált) kolloid méretű makro-molekulákat tartalmazó inkoherens kolloid rendszer - lioszol • polimerek oldata - ragasztók, lakkok – amikor az oldószer-ben molekuláris méretben történik a diszpergálás

  12. Makromolekuláris kolloidok • A diszpergálás – oldás folyamata • a polimer molekulák közötti másodlagos kémiai kötések felbomlanak • a lánc-makromolekula oldására alkalmas oldószerben a polimer duzzad, az oldószer molekulák a láncok közé diffundálnak • a térhálós polimer esetén az elsődleges kötések nem módosulnak – nem képez oldatot, duzzadt állapotban marad

  13. Makromolekuláris kolloidok • A diszpergálás – oldás folyamata • oldószer: duzzasztás, diszpergálás, ballaszt aktív oldószer hígítószer

  14. Ragasztók és lakkok, mint kolloid rendszerek • A diszpergálás – oldás folyamata • szilárd polimer  duzzadt gél oldat • a szolvatált molekulák az oldószerben szabadon mozognak diszperziós kolloid gél szol

  15. Diszperziós kolloidok • Az eloszlatott kisméretű részecskék mikrofázisokat alkotnak a folytonos közegben • Típusai xeroszol aeroszol lioszol inkoherens koherens

  16. Diszperziós kolloidok • Lioszolok: • emulzió - folyadékban eloszlatott folyadékcseppek - olaj a vízben (o/v), víz az olajban (v/o) • szuszpenzió - folyadékban eloszlatott szilárd anyag (nem makromolekula és nem detergens) molekuláris méretű részecskék kondenzálódásával

  17. Ragasztók és lakkok, mint kolloid rendszerek • Lioszolok • a finom eloszlású szuszpenziókat, amikor az eloszlatott anyag polimer – diszperziónak nevezik

  18. Ragasztók és lakkok, mint kolloid rendszerek • Diszperzió előállítása vizes közegben nem diszper-gálással, hanem emulziós polimerizációval • monomer + emulgeáló-szer + védőkolloid • polimerizáció folyamata: az emulgeálószer alkotta micellákban, iniciátor hatására • emulziós polimerek megnevezést is használják

  19. Diszperziós kolloidok • Xeroszolok: • szilárd hab - szilárd anyagban eloszlatott gáz – megszilárdult poliuretán hab, szivacs • a polimer képződése révén jön létre a szilárd váz

  20. Kolloidok reverzibilis átalakulásai • lioszolokban a koncentráció növelésével vagy hűtés hatására a részecskék közötti kölcsönhatás erősebb lesz, szilárd vázat képeznek – koherens kolloid rendszer – liogél alakul ki • szol - gél átalakulás • makromolekuláris oldatoknál • diszperziós kolloidoknál

  21. Kolloidok irreverzibilis átalakulásai • Oldószer eltávozása a szuszpenziókból és a makro-molekuláris oldatokból - koherens rendszer - xerogél alakul ki • ragasztók, lakkok fizikai száradása • gyakran nem egyszerű elpárolgása az oldószernek, hanem további kémiai reakciók játszódnak le • Utólagos polimerizáció • szilárd PUR-hab létrejötte

  22. Kolloid rendszerek reológiája • Reológia: a testek deformációjának vizsgálata – plasztikus, viszkózus, elasztikus – folyási tulajdonságok • Viszkozitás: anizotróp erő okozta áramlás következtében fellépő ellenállás • Két folyadékréteg egymáshoz képest különböző sebességgel mozog, a köztük ható erő:

  23. Kolloid rendszerek reológiája • Nyírófeszültség: a felületegységre ható erő (Pa) • Sebesség-gradiens: a rétegek sebesség és távolság-különbségének hányadosa (1/s) • Viszkozitás, konzisztencia (Pas)

  24. Kolloid rendszerek reológiája • Relatív viszkozitás: oldószerre vonatkoztatott • Specifikus viszkozitás: különbség • Redukált viszkozitás: koncentrációra vonatkozatott • Határviszkozitás: zérus koncentrációra extrapolált red – a viszkozitás szerinti M-átlag

  25. Kolloid rendszerek reológiája

  26. Kolloid rendszerek reológiája • Viszkozitás mérési módszerek

  27. Kolloid rendszerek reológiája • A ragasztó- és bevonó-anyagok folyási tulajdonságait befolyásoló tényezők: • a folyékony fázis viszkozitása • a diszpergált fázis koncentrációja • a diszpergált részecskék nagysága, méret szerinti eloszlása • nyírás hatására a molekulák rendeződése

  28. Kolloid rendszerek reológiája • A viszkozitás változása - ismerete alapvető a helyes technológiai megoldásokhoz • alkalmazott nyírófeszültség

  29. Kolloid rendszerek reológiája • Folyásgörbék: a kolloid rendszerek nyírófeszültsége nem lineárisan változik a sebesség-gradienssel

  30. Kolloid rendszerek reológiája • Tixotópia: liogélek mechanikai hatásra – rázásra, keverésre – elfolyósodnak, majd a behatás megszűnte után ismét megszilárdulnak • izoterm, reverzibilis szol-gél átalakulás • A folyásgörbe két szakaszból áll • a hiszterézishurok területének nagysága ~ a szerkezet összetöréséhez szükséges munka • Az erősen tixotróp ragasztó- és bevonó-anyagok terülése rossz • Nem tixotróp anyag pedig megfolyik a felületen

  31. Kolloid rendszerek reológiája • A viszkozitás változása - ismerete alapvető a helyes technológiai megoldásokhoz • alkalmazott nyírófeszültség • a felhasználás, vizsgálat hőmérséklete lg  1/T

  32. Kolloid rendszerek reológiája • A viszkozitás változása - ismerete alapvető a helyes technológiai megoldásokhoz • alkalmazott nyírófeszültség • a felhasználás, vizsgálat hőmérséklete • a diszpergált anyag koncentrációja

  33. Kolloid rendszerek reológiája • Ragasztó felvitele – viszkozitás beállítása • szórás 300-1000 mPas; görgős henger néhány ezer; kenés 20000 mPas • alacsony viszkozitás esetén a ragasztó a rostok közé folyik, nem tud kötni • a viszkozitás és az alkalmazott présnyomás is függenek

  34. Kolloid rendszerek reológiája • PVAc – molekulaláncok között csak gyenge Van der Waals kölcsönhatás • pszeudoplasztikus és tixotróp • fordulatszám - viszkozitás • lágyító adalékanyag hatása

  35. A felületi kölcsönhatásokról • Adhézió: különböző, homogén testek közötti összetartó erő • ragasztóanyag – faanyag; bevonat – faanyag • Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erő • elsőrendű kémiai kötések • másodlagos kölcsönhatások

  36. A felületi kölcsönhatásokról • Adszorpció: felületen történő megkötődés • Abszorpció: valamilyen anyag belsejében történő megkötődés, elnyelődés, diffúzió

  37. Kolloid rendszerek határfelületi tulajdonságai • Fajlagos felület: egységnyi térfogatú vagy tömegű anyag felülete – kolloid mérettartományban jelentős 1 db 1 cm élhosszúságú kocka 6 cm2/cm3 ezt 1 mm-esre darabolva 60 cm2/cm3 1 mm élhosszúság esetén 6 m2/cm3 1 nm élhosszúságúra darabolva 6000 m2/cm3 1‰ 10% 1% a felületen lévő molekulák száma nem elhanyagolható

  38. Kolloid rendszerek határfelületi tulajdonságai • Határrétegben a részecskékre ható erő különbözik a fázis belsejében ható erőktől • A gáz - folyadék határfelületen lévő molekulák a kohéziós erő miatt a folyadék felület csökkentésére hatnak • felületi feszültség: 1 m2 új felület létrehozásához szükséges munka • a molekulákra anizotróp erőtér hat Eötvös törvény: g·V2/3 = kE (Tkr - T)

  39. Kolloid rendszerek határfelületi tulajdonságai • Folyadék - szilárd határfelületeken – a felületi feszültségek függvényében a folyadék szétterülése • A nedvesedés mértéke – a kohéziós és az adhéziós erők nagyságának viszonyától függ

  40. Kolloid rendszerek határfelületi tulajdonságai glv gsl folyadék- csepp q gsv • < 90 q = 90 q > 90 ragasztó vagy lakk-csepp fa-felület nedvesítés és spontán szétterülés nedvesítés, de nincs szétterülés, beszivárgás lehetséges nincs nedvesítés, csak erőhatásra van beszivárgás

  41. Kolloid rendszerek határfelületi tulajdonságai • az oldószer elpárolgása, beszivárgása hatással van a molekuláris szintű kölcsönhatások kialakulásának lehetőségére

  42. ragasztó csepp fa-felület A ragasztó kötés kialakulásának lépései beszivárgás nedvesítés felvitel • Szétoszlatás – felvitel és szétterülés a felületen • Nedvesítés – a ragasztóanyag molekulák adszorpciója a felületi rétegen – Van der Waals kölcsönhatások • Beszivárgás – a ragasztóanyag molekulák abszorp-ciója a felületi rétegben – diffúzió

  43. A ragasztó kötés kialakulásának lépései • Áthelyeződés – felületek közötti hézag kitöltése • Nedvesítés – Beszivárgás • Megkötődés – a ragasztóanyag molekulák rögzülése állapotuk vagy összetételük megváltozása miatt – a molekulák mozgása gátolt nedvesítés és adszorpció beszivárgás a felszíni rétegbe kötés kialakulása

  44. Következő témakör • A határfelületi jelenségek hatása a ragasztásra • A nedvesedést, beszivárgást befolyásoló tényezők • a felület előkészítése, valamint ragasztó-felvevő képessége • a nedvesítéshez elegendő anyag felvitele • a lakk vagy ragasztó kémiai sajátsága • az optimális cseppméret alkalmazása

More Related