Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség

1. Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Stratégia-alkotási workshop 2010. szeptember 15.

2. A helyzetelemzés bemutatása A helyzetelemzés forrásai: • Helyi partnerség kialakulására előkészítő workshopok • Hálózatépítési tréning • 5 db tanulmány a különböző szektorok jellemzésére (ipar, mezőgazdaság, turizmus, szakképzés – felnőttképzés, megváltozott munkaképességűek helyzete) • Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu és a Központi Adattár, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Ajkai Kirendeltségének statisztikai adatai • KSH adatok.

3. A helyzetelemzés bemutatása A helyzetelemzés tartalma: • A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete (földrajzi adottságok, települési (településszerkezet, népesség, népmozgalom) és infrastrukturális adottságok, gazdasági szervezetek adatai (agrárium és élelmiszeripar, ipar, szolgáltató szektor), foglalkoztatottság és kereseti adatok) • Munkaerő-piaci adatok elemzése (kereslet, kínálat, a vállalkozói interjúzás eredményei, a helyi munkaerőpiac hátrányos helyzetű rétegeinek beazonosítása, főbb munkaerő-piaci folyamatok az elmúlt (2006.-2009.) években) • A helyi szereplők munkaerő-piaci értékelése (előkészítő és partnerségi workshopok eredményei) • Munkaerő-piaci jellemzők összefoglalása, foglalkoztatási nehézségek, lehetséges célcsoportok, kitörési pontok meghatározása.

4. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Földrajzi adottságok Az Ajkai Kistérség a Dunántúl, ezen belül Veszprém megye középső részén található. Északkeleti részén benyúlik az Északi-Bakonyba. Észak-nyugati részén található a vulkanikus eredetű, 432 m magas Somló. A kistérséget délről a Déli-Bakony határolja el a Balaton-felvidéktől. A kistérség délkeleti részén emelkedik a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, a szintén vulkanikus eredetű, 599 m magas Kab-hegy.

5. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Településszerkezet: Az Ajkai statisztikai kistérséghez 39 település tartozik, melynek döntő többsége elöregedő, apró falu. A falvak 2 város, Ajka és Devecser köré csoportosulnak, ez utóbbit a helyiek a „Somló fővárosa”névvel illetik. A két városi ranggal rendelkező településen a lakók száma 62,3%-a a térségének. A kistérségben 30 településen a lakosság száma nem éri el az 500 főt. A térség központja a 30.000 fős Ajka, itt él a kistérség lakosságának 53 %-a. A kistérség elérhetősége és a különböző régió központokkal való összeköttetése a jó térszerkezeti adottságai miatt (8-as számú főút, Székesfehérvár – Veszprém tengelyhez való közelség, villamosított vasúthálózat) előnyösek.

6. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Népesség, népmozgalom: Veszprém megye lakosainak száma a 2009. év elején 360.387 fő volt, mely egy év alatt 0,3 %-kal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 14 %-a 14 év alatti, 70%-a 15-64 év közötti, míg 16 %-a 65 éves és idősebb. Élve-születések, halálozások és a természetes szaporodás száma, Veszprém megye, Forrás: www.ksh.hu

7. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Népesség, népmozgalom: Az Ajkai Kistérség (az Ajkai statisztikai kistérség) területe 743,4 km², népességszáma 60.718 fő. Népsűrűsége 81 fő/km², ami jelentősen a regionális átlag (99 fő/ km²) alatt van. Ennek okai a megye sűrűn lakott térségeihez képest az aprófavak magas aránya (32 település), és a szétterjedt településállomány. Mind a régióban, mind a megyében a lakosságát és településállományát tekintve a második legnagyobb kistérség. Devecser (5.141 fő) és Ajka (30.946 fő) állandó népessége számottevőnek mondható a kistérségben.

8. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Migráció:a természetes fogyást erőteljesen kompenzálja a migráció az Egyes dinamikusan fejlődő kistérségekben (Budapest, Balaton és Velencei-tó közeli). Ugyanakkor elvándorlás jellemző a régión belül is az apró falvakból, a hátrányosabb helyzetű, vagy a korábban egyoldalú iparszerkezettel rendelkező kistérségekből (pl. zirci, oroszlányi, dunaújvárosi, ajkai – a gazdaságilag fejlett nagyvárosok és vonzáskörzeteik felé). Iskolázottság: a 90-es években emelkedett; a régió átlaga elmarad az országostól; főként a szakközépiskolákba járók száma emelkedett → iparosodás. Infrastruktúra: úthálózat:a térség legfontosabb útja, amely egyben a Devecser központú sugaras szerkezet legfontosabb eleme, a 8. számú főút, amely Székesfehérvár irányából teremt kapcsolatot Szombathely felé, és a 7. sz. főút, illetve az M7-esen keresztül Budapest irányába. Közszolgáltatások: falvakban alacsony számú kereskedelmi szolgáltatás; Oktatás: Ajka, Veszprém, a közlekedés hiányosságai miatt nehézkes a bejárás.

9. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Gazdasági szervezetek: Az Ajkai Kistérségben a vállalkozások mintegy háromnegyede a két városában működik (Ajkán közel a kétharmaduk, míg Devecseren csak 8%). A 22 aprófaluban ezzel szemben csupán a működő vállalkozások 6%-a található, míg a 15 nagyobb faluban is csak 22%. A térségben tevékenykedő vállalkozók többsége önfoglalkoztató kényszervállalkozó, legjobb esetben is csak 1-2 alkalmazottal dolgoznak együtt. Többnyire tőkehiánnyal küzdenek, és nagyrészük nem tud lépést tartani a piaccal, valamint az egyre szigorodó hatósági előírásokkal, ami könnyen a megszűnésükhöz vezethet.

10. A kistérség gazdasági – társadalmi helyzete Gazdasági szervezetek száma kistérségenként Veszprém megyében (egyéni és társas):

11. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete Az agrárium és élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások jellemzői: Számuk Veszprém megyében 2009.-ben (TEÁOR: mezőgazdaság, Vadgazdálkodás,erdőgazdálkodás): 9.601 db. Mezőgazdasági termelés céljára legalkalmasabb terület a Marcal-medence, valamint a 750 ha területű Somló hegy, amely sajátos mikroklímájával országosan is kiemelkedő minőségű borvidék. (A Somló hegy egész területe természetvédelmi terület, ami újabb problémákat vet fel az intenzív szőlőművelés tekintetében.) Növénytermesztési célra kevésbé alkalmasak a Bakonyhoz tartozó területek. A jelenlegi korszerűtlen birtokszerkezet, az osztatlan közös tulajdon, a bérelt földrészek magas aránya a fejlesztések és a hatékony gazdasági szerkezet kialakulása útjában állnak. További problémaként jegyezhető meg a gyenge minőségű termőtalajok magas aránya, amely főleg a Bakony erdőterületein és a Marcal-mentén található. Ezeken a területeken az átlagos aranykorona-érték 17 alatti.

12. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete Az agrárium és élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások jellemzői: Erdőgazdálkodás:Veszprém megye az ország egyik legerdősültebb megyéje. (A földnyilvántartás szerint erdőművelési ágban van közel 123.000 hektár, mely 25 %-os erdősültségnek felel meg.) A kistérség keleti Bakonyalji része rendelkezik jelentős erdőterületekkel. Mező-, és erdőgazdasági termékek feldolgozása: legjelentősebb a Devecserben működő malom, ami a Pannon Gabona Rt. Tulajdonában van. Vágóhíd: Devecser, húsüzem: Nagyalásony, savanyító üzemek, stb. A mezőgazdasági termelés kis területen is jövedelmező alternatív ágai felé való elmozdulás lenne a kívánatos, így a kertészet és a biogazdálkodás. Fontos lenne még a jelenleg nagyon gyenge infrastruktúra fejlesztése, ami elősegítené az alternatív jövedelemtermelés elterjedését.

13. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete Ipar: Az Ajkai Kistérség vegyes mezőgazdasági − ipari − gazdasági szerkezetű térségnek tekinthető. Az utóbbi évtizedben lezajló folyamatok láthatóan a két szektor, különösen az ipar jelentőségének csökkenéséhez vezetett. Így az ipari termelés hosszabb távon egyre kevesebb ember számára tud munkahelyet biztosítani. Valószínűleg az országos trendeknek megfelelően a csekély munkaerő-igényű termelési ágak lesznek a térség iparának mozgatórugói. (Az Ajkai Ipari Parkban megtelepedő cégek is erre a jelenségre utalnak.) Az Ajkai Kistérségben az ipari vállalkozások a városokban (Ajka, Devecser) és a városkörnyéki településeken találhatóak (Úrkút, Halimba). A térség nyugati része elsősorban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas.

14. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete Ipar: Ajka: 1996.-ban Ipari Park kialakítása; területén ma 27 vállalkozás található, ahol már közel 2.500 főt foglalkoztatnak az ott található vállalkozások. Ezáltal átalakult Ajka város iparszerkezete a korábbi nehéz ipari jelleget felváltotta a környezetkímélő feldolgozó iparág jellegű elektronikai és autóipari részegységeket gyártó jelleg. Ajka város gazdasági potenciálja (árbevétel, személyi jövedelemadó, iparűzési adó vonatkozásában) a második helyet foglalja el a megyében. A térség negatív tényezői között megemlítendő, hogy: • A városoktól távolabb levő településeken semmilyen érdemi ipai vállalkozás, foglalkoztató nem található. Ezekben a falvakban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal intézményei). • A területhasznosítás általános fejlesztésének hiányosságai, általános rendezési tervek, fejlesztési koncepciók hiánya. • Közlekedési és funkcionális alközpontok hiánya. • 8-as út túlterhelhetősége. • Az észak és déli közúti kapcsolatok gyengesége. • A vidéki munkaerő viszonylag alacsony képzettségi szintje. • Mindezek a negatív elemek akadályozzák azt a folyamatot, hogy a kistérség apró falvaiban komolyabb foglalkoztató vállalkozás betelepüljön. Érdemi változást csak a turizmus és a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése hozhat.

15. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete Idegenforgalom: A térség jellemzői: • Természeti, táji értékekben, kulturális, történeti emlékekben gazdag terület • Kiváló ökológiai adottságú, elsőrendű száraz fehérbort termő szőlőhegy • A gazdaság visszafejlődőben van, a turizmus ágazat nem erősödött meg, elsősorban a szálláshelyek illetve az egységes "Somlói turisztikai termék" hiánya következtében • Kedvező változás az elmúlt tíz évben a Somló-hegyi szőlőművelés megújulása, a művelt szőlőterület növekedése,ám ez a kedvező változás a hegy legfeljebb 30%-án jellemző. A Somló többi területén a nagymértékű elaprózottság illetve a gazdák elöregedése következtében rövidesen jelentős gondok várhatóak, és a mainál jóval több lesz a műveletlen terület.

16. A kistérség gazdasági − társadalmi helyzete A kistérség turizmusfejlesztési koncepció 2005. nyarán készült el. A dokumentum a turizmus 3 területét jelöli meg fejlesztendőként: • örökség, illetve a kulturális turizmus • rurális/agro turizmus:vidéki környezetben, helyben lakó családok erőforrásaira alapozott turizmus • aktív turizmus (elsősorban kerékpározás és természetjárás, továbbá lovaglás, horgászat, triatlon)

17. Munkaerő-piaci adatok elemzése Módszertan: • Nyilvántartott álláskereső: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. • A KSH szerint: munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

18. Munkaerő-piaci kereslet Az Ajkai Kirendeltség illetékességi területéhez Ajka és Devecser városok, valamint 36 környező település tartozik, az illetékességi terület Nyirád kivételével azonos az ún. statisztikai kistérséggel. Foglalkoztatási és munkaerő-piaci szempontból a kistérségben Ajka és Devecser városok töltenek be meghatározó szerepet, ez elsősorban a fémfeldolgozó-ipar, az elektronikai ipar, az erdőgazdálkodás, a villamos és hőenergia ellátás, a vegyipar, a kereskedelem, a szállítás, valamint az egészségügyi ellátás területén csúcsosodik ki. A jelentősebb, 100 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatók többsége napjainkban is Ajkán található. Ajka jelentős hagyományokkal rendelkezik a gépészet, illetve az elektronika területén. Devecserben a közelmúltig a könnyűipari Foglalkoztatók jelentettek tömeges munkalehetőséget, így az iparág napjainkban is tapasztalható válsága súlyosan érinti a várost és környékét.

19. Munkaerő-piaci kereslet A működő gazdálkodó szervezetek száma – a KSH adatai alapján – 5.574, amelyből a társas vállalkozások száma 1.499 (27%), az egyénieké 4.075 (73%). Ezer lakosra 100 vállalkozás jut, ami Veszprém megye azonos mutatójánál – amely 138 – lényegesen rosszabb. A vállalkozások mintegy 96 %-a tíz főnél kevesebb munkavállalóval tevékenykedik.

20. Munkaerő-piaci kereslet 2010. első félév: A munkaadók részéről a bejelentett álláshelyek száma 548 db volt. A főbb, jellemző munkakörök a következők voltak: gyártósori összeszerelő, fémmegmunkáló, műanyag feldolgozó, gumitermék-gyártó, feldolgozóipari gépkezelő, tekercselő, forrasztó, segédmunkás, bútorasztalos, kőműves. Ezen kívül több alkalommal kerestek még festő-mázoló, hegesztő, lakatos, vendéglátó eladó munkakörök betöltésére is munkatársakat. A leginkább szükséges végzettség tekintetében elmondhatjuk, hogy a Munkalehetőségek többsége áltanos iskolai végzettséggel betölthető, ritkábbá váltak szakmunkás végzettséghez kötött állásbejelentések. Az Ajkai Kirendeltség munkatársai a következő álláshelyekre nem tudtak közvetíteni megfelelő szakképzettség hiányában 2009./2010. évek során: szerszámtervező gépészmérnök, gyártástámogató mérőgép-technikus.

21. Támogatások A körzet munkaerő-piaci helyzetének javításában jelentős szerepe van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek. A következő ábra szemlélteti a támogatásba bevont személyek részvételét az egyes támogatási formákban, illetve a pénzeszközök megoszlását:

22. Munkaerő-piaci kínálat A helyzetelemzés részletesen tartalmazta a főbb munkaerő piaci adatokat az elmúlt 3 évben (2006. – 2009.), illetve az idei évben. Összességében megállapítható, hogy évről – évre nőtt a létszám. Kivétel volt: a körzetben a 2008 májusától októberéig mutatkozó pozitív trend – amikor folyamatosan kevesebb állástalan szerepelt a regiszterben, mint 2007. azonos hónapjaiban – ezután az év végére már számottevő mértékben megemelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 2008. október 20-án mért 2.071 fős létszáma 2009 áprilisára több mint megkétszereződött, egészen pontosan 2.140 fővel növekedett, ugyanakkor megyei szinten ugyanebben az időszakban 1,6-szeres, régiós szinten 1,4-szeres növekedés tapasztalható.

23. Munkaerő-piaci kínálat 2010-ben Regisztrált álláskeresők életkor szerinti megoszlása, 2010. április: 2010. április hónap zárónapján 3.801 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván a kirendeltségen; ebből 2.191 fő férfi és 1.610 fő nő volt.

24. Munkaerő-piaci kínálat 2010-ben Regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2010. áprilisban:

25. Munkaerő-piaci kínálat 2010-ben Regisztrált álláskeresők állomány szerinti megoszlása, 2010. áprilisban:

26. Tartósan álláskeresők A kirendeltségen regisztrált 3.801 fő közül sok a tartósan munka nélkül lévő személy (1.492 fő), ez az összes álláskereső 39,25 %-a. 1 év!

27. Ellátásban részesülőkmegoszlása Regisztrált álláskeresők ellátás szerinti megoszlása, 2010. áprilisban:

28. Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok

29. Munkaerő-piaci helyzetkép, 2010 áprilisában Az Ajkai térség 2010 áprilisában mért adatai (3.801 fő) a harmadik legnagyobbak a megyében. A múlt hónapban 4.054 főt, 2009 áprilisában pedig 4.211 főt tartottak nyilván a kirendeltségen. A Közép-dunántúli Régió 24 foglalkoztatási körzete közül itt az ötödik legmagasabb a regisztrált állástalanok száma. 2010. negyedik hónapjában Veszprém megyének továbbra is van 4 olyan foglalkoztatási körzete, amelyeknek kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci pozíciója az országos átlagnál is (Sümeg, Várpalota, Ajka és Pápa). Ajka foglalkoztatási körzetének 15,6 %-os relatív mutatója 1,9 %-ponttal nagyobb, mint a főváros és a 19 megye átlaga, és a régiós mérőszámnál 2,9 %-ponttal, a megyeinél pedig 2,5 %-ponttal magasabb. Az Ajkai térség munkaerő-piaci pozíciója a megyében a harmadik, míg a régióban az ötödik legrosszabb.

30. Az azóta eltelt időben…2010. július

31. 2010. júliusi helyzetkép Veszprém megyének továbbra is van azonban 4 olyan foglalkoztatási körzete, amelyeknek kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci pozíciója az országos átlagnál is (Sümeg, Pápa, Ajka és Várpalota): A megyén belül, júliusban is Sümeg foglalkoztatási körzetének (jelenleg 15,6 %-os) relatív mutatója a legkedvezőtlenebb, mely az országos értéknél 3,0 %-ponttal, a megye, valamint a Közép-dunántúli Régió mutatójánál pedig 4,7 %-ponttal nagyobb. Sümeg körzetének munkaerő piaci pozíciója a 24 régiós térség közül a harmadik legrosszabb. Ajka foglalkoztatási körzetének 13,5 %-os relatív mutatója 0,9 %-ponttal nagyobb, mint a főváros és a 19 megye átlaga, és a megyei, valamint a régiós mérőszámnál 2,6 %-ponttal magasabb. A térség munkaerő-piaci pozíciója a megyében a harmadik, míg a régióban Enying (21,3 %), Sárbogárd (20,1 %), Sümeg (15,6 %), Pápa (14,1 %) és Ercsi (13,8 %) körzete után, a hatodik legrosszabb.

32. A vállalkozói interjúzáseredményei Az Ajkai Kistérség foglalkoztatási helyzetének, problémáinak és lehetőségeinek megismerésére – a térség munkaadóinak, foglalkoztatóinak bevonásával – kérdőíves felmérés készült 2010. április – június közötti időszakban. Összesen 25 gazdasági szervezettől sikerült a kérdőíveket begyűjteni. A kérdőívek begyűjtésében segítségünkre voltak az Új AtlantiszTöbbcélú Kistérségi Társulás és a konzorciumi partnerek munkatársai.

33. A kérdőíves vizsgálat részletes bemutatása A felmérésben résztvevő 25 gazdasági szervezet ágazati besorolása (TEÁOR alapján) a következőképpen alakult:

34. A kérdőíves vizsgálat részletes bemutatása Statisztikai állományi létszám tekintetében eléggé nagy szórást tapasztaltunk; a mintában megtalálhatóak mikro (0 – 9 fős) és nagy (250 fő feletti) vállalkozások is. Összesen a 25 vizsgálatban résztvevő gazdasági szervezetnél 4.025 fő a statisztikai állományi létszám. A munkavállalók többsége fizikai foglalkozású (2.622 fő), míg szellemi foglalkozású csupán 838 fő. (Tájékozató jellegű adat; mivel az adatszolgáltatás nem volt teljes körű.) A munkavállalók 97,93%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott; határozott idejű munkaszerződéssel csupán 194 főt foglalkoztatnak az érintett szervezetek. Külföldi állampolgárságú munkavállaló 9 fő tevékenykedik a megkérdezetteknél, ebből 5 fő az Európai Unió állampolgára. A megváltozott munkaképességű dolgozók száma jelenleg 52 fő. Tartósan betöltetlen álláshelyet csupán egy vállalat jelzett; hegesztő szakmérnök (12 hónapja nem betöltött), vegyészmérnök (3 hónapja nem betöltött) és munkavédelmi üzemmérnök (1 hónapja nem betöltött) pozícióik vannak.

35. A munkaerőigény forrásai A megkérdezett gazdasági szervezetek munkaerőigényüket főként újsághirdetésekből, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségének regisztrált álláskeresőiből és saját dolgozók beajánlása kapcsán elégítik ki. Válaszaik alapján úgy tűnik, hogy az internet (vagy akár saját weboldal segítségével), a média, a magán munkaerő-kölcsönző-, közvetítő irodák, valamint saját adatbázis alapján kevésbé keresik meg leendő munkatársaikat.

36. Létszámleépítések Szinte minden válaszadó arról számolt be, hogy a válság kapcsán kényszerült létszámleépítésre, illetve ezzel párhuzamosan munkaidő csökkentést is be kellett vezetniük. Beszámoltak a piaci kereslet, a rendelésállomány csökkenéséről is. Volt, ahol megpróbálták a meglévő munkaerő állományt megtartani (a nyugdíjba vonulókat, kilépőket nem pótolták + munkaidő-csökkentés). Elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezőket, nagy létszámban gyártósori összeszerelőket, valamint szakmunkásokat (műanyag-feldolgozó szakmunkás, öntő – megmunkáló, állatgondozó, stb.) kényszerültek elbocsátani a válság kapcsán. Intézkedések: • költségek csökkentése • szigorú pénzügyi politika. A gazdasági szervezetek továbbá megemlítették, hogy sokkal nehezebben tudnak hitelhez (hitel-lehetőségekhez) jutni.

37. Terveik a 2010. évre 2010. évre vonatkozó létszám-gazdálkodási terveik: • Tudatos létszámleépítésről összesen két szervezet számolt be a megkérdezettek közül • Összességében elmondható az is, hogy a válaszadók többsége bizonytalan; nehezen tud előre tervezni a kialakult nehéz gazdasági helyzetben • Tervezett létszámfelvételek a következő munkakörökben lesznek: segédmunkás, autóbuszvezető, kontroller, garázsművezető, üzemanyag kútkezelő, operátor, termelés tervező, gépbeállító, fizikai (fejő-ellető) sertéstelepi dolgozó, szociális gondozó és ápoló, központi-fűtés szerelő technikus, üvegfúvó, csomagoló, behordó, vegyipari gépkezelő, karbantartó, vájár, gyártósori összeszerelő, műanyag-eldolgozó, takarító, recepciós, öntő szakmunkás, megmunkáló.

38. Atipikus foglalkoztatások; támogatások • Munkaerő-kölcsönzéssel 28 fő foglalkoztatását tervezik a munkaadók • Alkalmi munkavállalás keretében 13 főre terveznek a megkérdezettek • START - kártyával rendelkező munkavállalót a gazdasági szervezetek mintegy fele alkalmaz. Leginkább a pályakezdőknél igényelhető kedvezményeket (35 fő esetében) érvényesítik, ezt követi a START PLUSZ kártyával rendelkező foglalkoztatása 10 fővel (GYES, GYET, ápolási díj, tartós álláskereső), majd a START EXTRA kártyával rendelkezők (6 fő foglalkoztatása esetén veszik igénybe a kedvezményt – a tartós álláskeresők közül: 50 év feletti, alacsony iskolai végzettségű, rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülők).

39. Saját munkavállalók képzése A 2010. évre tervezett képzések: leginkább „külső” képzés keretében, nem OKJ szerinti képzésben

40. Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése 20 fő feletti cégek esetében kötelező, akik nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót (ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A munkaadói felmérésünkben szereplő cégek közül összesen 17 cég fizet rehabilitációs hozzájárulást. E szervezetek egy része jelenleg is alkalmaz megváltozott munkaképességűeket; valamint céljuk az, hogy e munkavállalóikat az idei évben is foglalkoztatni tudják. Néhány cég kisebb (1 – 3 fős) bővítést is tervez; egy cég pedig jelentősebb étszám-bővítést is tervez körükből (20 fő alkalmazását tervezik). Az alábbi munkakörökben terveznek létszám-felvételt a megváltozott munkaképességűek számára 2010.-ben: operátor, konyhai kisegítő, éjjeli ellető, családgondozó, gondozónő, takarító, mosó – vasaló, kőműves, pénzügyi munkatárs, gépkezelő, külszíni anyagmozgató, fenntartó vájár, földalatti szállító csillés, alapanyag előkészítő, pénztáros, állatgondozó.

41. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatása A megkérdezett gazdasági szervezetek − a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos munkaerőigényüket − leginkább a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségének és / vagy Rehabilitációs Osztályának nyilvántartott ügyfélköréből, újsághirdetések és internetes hirdetések alapján, az Önkormányzatok, Családsegítő Szolgálatok és a nonprofit szektor segítségével elégítik ki. Van olyan cég, ahol belső adatbázist működtetnek (HR-osztály), így a beérkező pályázatok alapján válogatnak, valamint ritkább esetben előfordult az is, hogy maga a megváltozott munkaképességű munkavállaló jelentkezik be („kopogtat”) a vállalathoz, céghez.

42. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatása Jellemző, megkülönböztetett munkamódok: • Akadálymentesítés • Több pihenőidő • Könnyített fizikai munkára, csökkentett munkaidőben, részmunkaidőben alkalmazzák a megváltozott munkaképességű dolgozóikat. Félelmeik: • Fokozott balesetveszély • A teljesítmény elmaradása • A közösség bomlasztása • Gyakoribb hiányzás a keresőképtelenség miatt • Az üzem veszélyessége, a szigorú előírások következtében fennálló korlátozások.

43. Vélemények… „Ösztönözném a mezőgazdasági tevékenységet. Szervezetten támogatnám a falusiak mezőgazdasági termékeinek közvetlen piacon történő értékesítését, pl. meghatározott napokon Ajkán és Devecserben, de akár egy faluban is Paraszt Piacot szerveznék, hasonlóan osztrák mintára.” „A recesszió miatt állásukat elvesztők közül a legjobban képzett, megbízható, vagyis jól foglalkoztatható munkavállalók nagy valószínűséggel a következő években ismételten munkába tudnak állni. A működő tőke szempontjából felértékelődött beruházások, szélesítése, élénkítése új munkahelyeket hozott létre, ahol a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átképzéssel vagy iskolarendszerű képzésekkel lehet, kell hivatalos foglalkoztatás keretében a szükséges munkaerőt biztosítani.” „Az oktatási rendszer és az iparban felmerülő igények összehangolása Fontos lenne a jövőben. A szakiskolákkal, középiskolákkal, felsőfokú Intézményekkel szorosan együttműködve a helyi vállalatoknál jelentkező munkaerőigény az iskolapadból egyből a munkahelyeken kötne ki.”

44. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!