Farkas Jenő Zsolt – Kovács A ndrás Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete

1. A vizsgált szerb-magyar határ menti TÉRSÉG BEMUTATÁSA A STATISZTIKA Tükrében Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131WORKSHOP - Jánoshalma2014. január 23.

2. Vázlat • A teljes vizsgálati térség általános bemutatása • Tájhasználat • Településhálózat • A gazdaság fejlődése • A magyar kistérségek általános jellemzése • Demográfiai jellemzők és folyamatok • Gazdasági aktivitás és munkanélküliség • A magyar oldal helyzetének értékelése

3. A vizsgált határmenti térség Közös történelmi múlt Trianonig Hasonló természetföldrajzi adottságok

4. Tájhasználat • Jó talajok és kedvező éghajlat miatt alapvetően agrártérség a határ mindkét oldalán. • Mezőgazdasági földhasználat aránya 34 %. • Térségi szinten 20 és 62 % között változik. • Jelentősek az ártéri erdők a Duna mentén, ill. a telepített erdők a jánoshalmi térségben.

5. Felszínborítás térképen

6. Településhálózat és népesség Településhálózat történelmileg egy állam keretein belül alakult ki. Két központ: Baja 37 e fő, Zombor 48 e fő. Nagyon fontos funkcióik vannak, hiszen az nagy városi központok távol esnek. 8 város (4-4 mindkét részen). Szerb oldal 33 falu, magyar oldal 28 falu. Népesség a szerb részen: 188.087 fő, magyar térségekben 103.936 fő (2011).

7. Térség egyéb jellemzői A terület népsűrűsége alacsony (M.: 52,8 fő/km2, Sz.: 77,8 fő/km2). A városi népesség aránya a vizsgálati területre 54 %, térségi-községi szinten 30 és 89 % között változik. Az OECD metodikája szerint a vizsgált terület vidékinek tekinthető.

8. Korfák és települések

9. Gazdasági fejlődés • Mezőgazdaságra épülő malom és húsipar Trianon előtt. • 1920-1948 között könnyűipar és élelmiszeripar. • Államszocialista gazdaságszervezés időszaka • Magyarországon a vidék tervszerű iparosítása • Kőolaj/földgáz kitermelésre épülő petrolkémaiés egyéb vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar (hűtő és tartósító ágazat), bútorgyártás. • Szerbia jórészt organikus fejlődés, kevésbé tervszerű • 1990 után válság eltérő okokkal, privatizáció, kis léptékű külföldi működőtőke befektetések. • A helyi gazdaságok gyengélkedése.

10. A három magyar kistérség A lakónépesség jelentős csökkenése jellemzi őket 10 éves időtávban (6,5-15 % között). Jelentős migrációs veszteség (megyei és országos átlag felett; 17-60 fő/1000 lakos). A magyar átlagnál rosszabb a népesség korösszetétele. A hazai átlagnál kedvezőtlenebbek képzettségi mutatók. A három térségből kettőben a megyei és hazai átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliség.

11. A problémák számokban

12. Gazdasági aktivitás és munkanélküliség A hazai és megyei átlag alatti mutatók a területen.

13. A 2011-es népszámlálás adatai térképekben

14. Adófizetők és jövedelmek Mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó jövedelmek elmaradnak a megyei és az országos mutatóktól. A GVK 2013-as becslése szerint viszont a be nem jelentett jövedelmek részesedése a tényleges jövedelemből a kutatási területen jelentősen magasabb az országos átlagnál (Magyarország: 18%; Bajai kistérség: 29,1%; Bácsalmási kistérség: 31%; Jánoshalmi kistérség 31,1%). Az országos értékekhez viszonyítva jelentősen magasabb a lakosság részvétele a feketegazdaságban.

15. Összegzés • Mindhárom kistérség az európai periferiális fekvésű vidéki terek általános problémáit mutatja, tehát • kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás), • rossz képzettségi mutatók, • alacsony jövedelmek. • A legális gazdaság gyengélkedik, alacsony munkaerő felvevőképessége. • Feltételezett jelentős szürke- és feketegazdaság.

16. IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 Köszönjük megtisztelő figyelmüket Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt kovacsa@rkk.hu farkasj@rkk.hu Tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály www.rkk.hu LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma2014. január 23.