A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai

1. A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25.

2. A terület geológiai felépítése I. • Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy • Alaphegység: triász karbonát (késő-triász) • Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang (1500-2000m) • Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m) • Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat

3. A terület geológiai felépítése II. • Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények: • Felőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa (néhány m) • Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m) • Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol fedő) • Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén) • Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő

4. A barlangok tektonikai viszonyai I. • Tektonikus preformációnak döntő szerepe • Leggyakoribb tektonikai irányok: • É-D • K-Ny • ÉNy-DK • ÉK-DNy • NyÉNy-KDK • E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések • Hévizek felemelkedtek a törésekben  barlangjáratok kioldása • Barlangok fő hasadékai ezeket követik kulisszás geometriájúak É Ny K D

5. A barlangok tektonikai viszonyai II. • Később újabb vetők • Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket • É-D irányú neotektonikus vetők: • fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként eltörik azokat • Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe  más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban • Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás-hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)

6. A barlangok megismerése • A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok • Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem rendelkeznek természetes kijárttal • Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő szerepet  nem érték el a felszínt  oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében • Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során: • Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek elején) • Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.

7. A barlangok megismerése II. • II. vh után kőfejtők bezárása  tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések • ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások • sokszor szakember nem látta ezeket • jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás (pl.: József-hegyi-b.) • Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)

8. A barlangok kialakulása I. A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg • Paleokarsztos üregek • Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja • Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban: • Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be) • Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett) • Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött karsztos formák mentén újabb karsztosodás)

9. A barlangok kialakulása II. • Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet • A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása: • Felsőtriász paleokarsztok • Felsőkréta-eocén paleokartsztok • Felsőeocén paleokarsztok • Alsóoligocén paleokarsztok • Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál

10. A barlangok kialakulása III. • Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben • Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben • Felső járatok helyenként: Budai Márgában • Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes egészében ebben

11. A barlangok kialakulása IV. • A barlangok hidrotermás eredetűek • Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist hidegvizes szakaszok előzték meg • A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre  keveredési korrózió • Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén)  a barlangok ennél fiatalabbak • Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés  keveredési zónák áthelyeződése • Ez, ill. az emelkedés szakaszossága  különböző barlangszintek, emeletes barlangok

12. A barlangok kialakulása V. • Az oldás megszűnése ásványok kiválása • Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit) • Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat, cseppkövek) • Szárazzá válás után pusztuló fázis  agyagbemosódás, eltömődés, omlások • Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető  melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén • Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken) • Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)

13. A barlangok formakincse I. • A termálkarsztos barlangok sajátosságai: • Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások • Teljes függetlenség a felszín domborzatától • Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak) • Gyakori hidrotermás ásványok • A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök

14. A barlangok formakincse II. Gömbfülkék: • Ezek zárják le a repedések tetején feláramló melegvíz útját • Általában 0,5-3m átmérőjűek • Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a felszín alatt néhány m-rel • Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások is borítják őket helyenként • Általában magányosak, gyakran viszont fűzért alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)

15. A barlangok formakincse III. • Kialakulásuk: • Vízzel borított járat felett légtér  hűvös oldalfalra pára csapódik  kipárolgó CO2 oldalfalon kondenzálódik (agresszív) lecsurogva old • Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei

16. A barlangok formakincse IV. Korróziós gömbüstök: • A gömb csak kisebb része alkult ki • Néhány dm-es sima falú bemélyedések • Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki  csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki Scallop (áramlási kagyló) Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)