Szempontok a kompetencia-alapú képzések elé

1. Szempontok a kompetencia-alapú képzések elé „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP projekt továbbképzése Dr. Budai István Pécs, 2011. április 12.

2. A helyzet – divat?, zavar és khaosz • Elvárások, kényszerek hálójában • Lehetőségek, csoda és varázsszerek ringatásában • Bizonyosságok, bizonytalanságok ütközésében • Viszonyunk: • „Lelkes elfogadás” és semmilyen változás • Hallgatás – kivárás • Szkeptikusság – mire jó a kompetencia-alapú képzés? • Kevés eredmény – leírt kompetenciák, -rendszerek által történő képzés • Nehezíti a sz szakma és képzések jelenlegi viszonyrendszere

3. Mit tegyünk? - szellemi kaland, TÁMOP projektek szerepe • Alapkérdések érzékelése, tisztázása • Összefüggések átlátása, megértése (helyére kerüljön – mire jó?) • Rendszerezés - konstrukciós kísérletek • Képzésekben történő kipróbálása • Szakma – képzés közös dolga tudna lenni

4. A téma 2 ága és összefüggései • Szakmai • Milyen szakembereket vizionálunk, várunk el? (általános szakmai) • Munkapiac kereslete, elvárása (adott munkahely, adott tevékenység) • Képzési • Milyen képzési szellemiség mentén tudunk a szakmai és munkapiaci igényeknek megfelelni? • Milyen feltételekkel, tartalommal, metodikával stb.?

5. Szakmai összetevők Jóléti állam jelentős átalakulása Szolgáltatás-alapú társadalom Piaci logikájú szolgáltatások Kliensből - szolgáltatások igénybe vevője, felhasználója Hatékony szolgáltatások – minőségbiztosítás – kompetenciák stb.

6. (Sz) szolgáltatások Biopszichoszociális – szociális jóllét Életminőség javítása – romlás elkerülése Diszkrimináció, kirekesztődés csökkentése/elkerülése Emberi méltóság, biztonság, fejlődés, áll.polg-i jogok gyakorlása, részvétel Elvárások teljesülésének mérhetősége, viszonyítási pontok

8. A bizonyítékon-alapuló (vezérelt, informált) gyakorlat • Előnyei • „Legjobb” módszerek, eszközök – minőség • Szükséges/elvárt kompetenciák • Igénybe vevő általi ellenőrizhetőség – ld. orvoslás • Internet: brit SocialCare Institute for Excellence stb. • Hátrányai • Mechanikusság, rutinizálódás • Egyediség, multi-dimenzionalitás háttérbe • Kvázi művészi tevékenység kárára (Schön) stb.

9. Hazai szociális képzések • Inkább hagyományos szemléletűek • Nem rendszerszerű képzési folyamat, hanem (kvázi) tantárgy- és kreditrendszer • Kevésbé integrált szellemiségűek és probléma központúak • Kevésbé kompetencia megközelítésűek • A diákok hagyományos oktatási és autokratikus nevelési módszerekkel szocializálódt(n)ak: tanár prelegál + előadás, tankönyv + visszamondás = köv: a szolgáltatás felhasználóinak meg(el)ítélése, meggyőzése, szankcionálása • Mennyiben van összhangban a szolgáltatások és a felhasználók igényeivel?

10. Az ismeretátadás problémája

11. Paradigma váltás?Fejéről a talpára!!!

12. Kompetencia „Akkor tekintünk valakit kompetensnek egy foglalkozás vagy szakma vonatkozásában, ha rendelkezik a képességek/készségek megfelelő repertoárjával, valamint olyan tudással és értelmezési készséggel, melyet képes alkalmazni többféle kontextusban és szervezetben. Másrészt akkor mondhatunk kompetensnek valakit egy munkakör vonatkozásában, ha kompetenciája egy bizonyos munkahelyen egy bizonyos feladat ellátására képessé teszi” (Jessup 1991).

13. Kompetencia • Mire képes, mit tud megcsinálni (instrukciók alapján) egy új helyzetben, alkotó módon? • Mérhető teljesítmény elérése • Személyesség, pozitív viszonyrendszer, attitüd • Stratégia, módszer, technika, értékrend • Szakma egészére vonatkozó generikus repertoár és adott tevékenység (munkakör) végzéséhez szükséges képességek, értékek • IP együttműködések egyértelmű kompetenciákra épülnek • Kompetencia határok problémája

14. Kompetencia-alapú gondolkodás a szakmai tevékenység (és képzés) fejlődésének egyik eszköze lehet, DE veszélyek!!! • Nem minden ható és nem kizárólagos (ld. tudás, szakértelem, identitás stb)! • Változó, fejlődő kompetenciák • Nem fragmentizálható túlzottan a szociális munka (ld. Global Standards, Jan Agten, Egészségügyi szm MA)

15. Kompetencia strukturálási kísérletetek Általában: Európai Parlament LLL • kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) anyanyelven • kommunikáció idegen nyelven • matematikai, természettudományi és műszaki kompetenciák • infó-kommunikációs, digitális kompetenciák • életviteli, interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciák • vállalkozási, életpálya építési kompetenciák • kulturális önkifejezés kompetenciái

16. Milyen képünk van a sz szakemberről? • Praktikus szakértelem – mesterember (próba-szerencse, intuíció) • Racionális szakértelem – szakértő (tudományosság) • Menedzsment sz – menedzser • Operatív sz – technikus • Reflektív szakértelem – reflektív szakember (partneri, facilitátori, dialogizáló) (Jones-Joss, 1995)

18. Strukturálódás vs holisztikus egység A sz. m. humán öko-rendszerben, holisztikus megközelítésekkel, többdimenziójú partnerségben dolgozik Kompetenciák is holisztikus jellegűek: különböző konstellációkban, rendszerben, a „végtelen” kombináció lehetőségével (Walker 1992) Tanulási folyamat öf: egyéni tapasztalat, reflektívizmus, kooperatív - dinamika, konstruktívizmus (PBL) - képzés termékei Kompetencia rendszerek felépítése vs általános kompetenciák lebontása

19. Kompetencia rendszer kidolgozásának szempontjai • Kolb-féle tanulási ciklus • Képzés/tanulás • Bemenete • Folyamata • Kimenete • Értékek/attitüdök – képességek – ismeretek

20. Tanulási ciklusok (Kolb 1984) Minőségi tanulás = megszerzett/fejlesztett kompetenciák • konkrét megfigyelés, élmény – mi történik, mit tapasztalok? • reflexió és elemzés – mi történt, miért, mit jelent? • absztrakció és tervezés – milyen következtetést, mi jó, mi hasznos, mit lehet csinálni? • új helyzetben történő cselekvés – miként tudom hasznosítani? azaz MIBEN VAGYOK KOMPETENS és milyen szinten?

21. Kompetencia rendszer mátrix

22. Közösségi munkás kompetencia rendszeréből

23. Közösségi munkás kompetencia rendszeréből

24. Közösségi munkás kompetencia rendszeréből

25. Képzési implikációk • Tanuló/gyakornok • hallgató – nem lehet hallgató • felelőssé tenni saját tanulási folyamatáért • felelőssé tenni saját kompetenciáinak alakításában • Tanár felelős: • a tanulói szükségletek felméréséért • a tanulási környezet alakításáért • a tanulás irányításáért

27. Tanári kompetenciák • Egyéni tanulási szükségletek és stílusok meghatározása • Tanulási folyamat megtervezése, folyamatos elemzése-értékelés • Diákokhoz tisztelettel, kíváncsisággal, partnerséggel • Tanulásirányítási stratégiák kivitelezése • Szakmai önfejlődés • reflexió • önreflexió. • Tanár lehetőségeket kínál, beavat, segít, vezet, faciltál…

28. Miben jobb a kompetencia-alapú képzés? A kizárólagos tartalmi leírás (mit tanítsunk?) mellett a kompetenciákból kiinduló képző programok Honnan-hová akarunk jutni a tanulóval (milyen eredményt akarunk elérni)? Egyénre (tanulóra) jobban adaptálható stb.

29. DE! ÉS! • Csak különböző tanulásirányítási stratégiák-módszerek alkalmazásával érvényesíthető, így • tapasztalati, reflektív, PBL, konstruktivista stb. • A kompetencia-alapú képzés így: • új paradigma, szellemiség, szemlélet, megközelítés, irányultság, keret stb.

30. Köszönöm a figyelmet!