A bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás

1. A bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás Előadó: Dr. Kraudi Adrienne

2. A bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalmazásának céljai • Az integrált piac védelme, • Hatékony pénzügyi elszámolás, • A piac zavartalan működése, • A közbizalom magas foka, • A gazdasági növekedés elősegítése

3. A bennfentes kereskedelem tilalmának célja • a bennfentes információ a bennfentes személy által történő felhasználásá-nak megakadályozása, illetve • a piaci kereskedelemben résztvevők esélyegyenlőségének biztosítása az értékpapír-kereskedelem és a tőzsdei ügyletek körében • Tisztázandó fogalmak: • bennfentes információ • bennfentes személy • bennfentes kereskedelem

4. Bennfentes információ: • A Tpt. szerint a 199. § (2) bekezdésében részletesen meghatározott olyaninformáció, amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír, tõzsdei termék értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. • A Btk szerint a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggõ - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. 299/A. § (3)

5. Bennfentes személy: A Tpt. szerint a bennfentes személyek köre két csoportra osztható: • A Tpt 200. §-ában meghatározott személyek (akik tipikusan a bennfentes információval a legnagyobb valószínűséggel rendelkezhetnek). • A Tpt. 201. § értelmében a fentieken kívül bennfentes személynek minõsül az is, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.

6. A bennfentes személy bejelentési kötelezettsége A Tpt. 200. §-ban meghatározott bennfentes személy köteles a PSZÁF-nak az ügyletkötést követő 2 napon belül bejelenteni és a Tpt-ben meghatározott módon nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízottja útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a törvényben meghatározott jogviszonyban áll. (205. § (1) bekezdés)

7. A bennfentes személy bejelentésének tartalma A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplõ értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés idõpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését. (205. § (2) bekezdés)

8. Kivételek a bennfentes kereskedelem fogalma alól: Nem minõsül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy a) az ügyletet befektetési szolgáltató közremûködése nélkül kötötte, vagy b) vagyonfelügyelõként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezõk kielégítése érdekében értékesítette a csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját. (Tpt. 204. § .)

9. Bennfentes kereskedelem a Tpt. alapján: A bennfentes személy által - saját nevében vagy képviselõként eljárva - saját vagy harmadik személy javára történõ elõnyszerzés céljából a) azzal az értékpapírral vagy tõzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik; b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tõzsdei termékkel kereskedjen; vagy c) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tõzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen. A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más személynek.

10. Szankciók a Tpt-ben: • A bennfentes kereskedésre szóló, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolást megvalósító megbízás esetén a szolgáltató a szerződéskötést megtagadja (Tpt. 119. §) • Az ügyész pert indíthat a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt (Tpt. 207. §) • A bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási része közzétételre kerülhet. • A Felügyelet bírságot alkalmazhat, melynek mértéke az elért vagyoni előny 150%-a

11. Vonatkozó EU szabályozás • A Tpt. jelenlegi szabályai a Tanács 89/592. sz. a bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló irányelvével állnak összhangban. • 2003. január 28-én hirdették ki a tárgyban született, a fenti irányelvet felváltó - a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló - 2003/6. sz. EK irányelvet, melyet 2004. október 12-ig kell a tagállamoknak nemzeti jogukba átültetni.

12. A piaci integritás megteremtésének európai célja Eszközök: • A nyilvánosság gyors és hiteles tájékoztatása • A szolgáltatók belső korlátozásai, például: • A „front running” ( ügyfelek megbízásai ismeretében kötött saját ügyletek) megakadályozása, • „Window trading”: a bennfentes személyek általi értékpapír-kereskedés pontosan meghatározott időszakokra való korlátozása, • Belső magatartási kódexek alkalmazása, • „Chinese wall” létesítése (a belső információáramlás korlátozása), • Belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása, pl. „compliance officer” kijelölése

13. Bennfentes információ fogalma a 2003/6. sz. EK irányelv szerint: • Az olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy a kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök árára (1. cikk (1) bekezdés).

14. Bennfentes értékpapír-kereskedelem a Btk-ban (299/A. § ): „(1) Aki bennfentes információ felhasználásával elõnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki elõnyszerzés végett a birtokában lévõ bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.”

15. Eltérések a Btk és a Tpt. között: • A bennfentes információ meghatározása: • Btk. szűkebb a Tpt-ben szereplőnél (ez utóbbi részletesebben határozza meg a bennfentes információ esetköreit). • A tárgya: • A Btk-beli tényállás csak az értékpapír-ügyletek esetében valósul meg, • a Tpt. a tőzsdei termékekre – pl az ún derivatívákra - kötött ügyleteket is e fogalomkörbe vonja)

16. Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás A Tpt.ilyennek minősíti az olyan piaci cselekedeteket, amelyek révén valamely előre meghatározott cél érdekében tudatosan eltérítik a piacon egyébként kialakuló kereslet-kínálati viszonyokat, árfolyamokat.

17. A tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalma • Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsül bármely személy, olyan a Tpt. 206. §-ban meghatározott szándékos magatartása, amely olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely • nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellõ módon nem indokolható, és amely • a piac többi szereplõjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tõzsdei termékre lényegesen eltérõ árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti. • Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplõ a szándékos magatartást nem maga tanúsítja, hanem arra másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.

18. A megengedett árfolyam-befolyásolás esete Nem minősül árfolyam-manipulációnak az értékpapír-kibocsátó olyan ún. árfolyam karbantartó tevékenysége, melynek során előre meghatározott és bejelentett módon ad vételi vagy eladási megbízást saját maga által kibocsátott értékpapírokra vonatkozóan. (Tpt. 206. § (4) bekezdés)

19. Vonatkozó EU szabályozás: • A már említett (2003./6. sz) EK irányelv a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás eseteit is magában foglaló szabályozást tartalmaz a piaci manipulációról (1. cikk. (2) bekezdés) • A direktíva szerint a piaci visszaélés fogalma bennfentes kereskedelemből és piaci manipulációból áll. E két visszaélés elleni jogszabályok célja a közösségi pénzügyi piacok integritásának biztosítása és az e piacok iránti befektetői piacok erősítése, ezért került egységes irányelv elfogadásra.

20. A piaci manipuláció az irányelv értelmében (1): • Olyan ügylet, amely • hamis vagy félrevezető jelzéseket ad az adott pénzügyi eszköz tekintetében, vagy • amely egy személy vagy egymással összejátszó személyek cselekménye révén a szokásostól eltérő, vagy mesterséges szinten rögzíti az árfolyamot. • Olyan ügylet amelyben fiktív eszközökhöz vagy más formájú megtévesztéshez folyamodnak • Olyan információk terjesztése, amelyek hamis vagy félrevezető jelzéseket ad(hat)nak az adott pénzügyi eszközök tekintetében.

21. A piaci manipuláció az irányelv értelmében (2): • Az irányelv a definíció jellegű meghatározásokon túl példálózó felsorolást is ad a piaci manipulációt megvalósító magatartásokról, így többek között piaci manipulációnak minősül a pénzügyi eszközök vétele vagy eladása a piac zárásakor, amely a záróárfolyamok alapján eljáró befektetőket félrevezeti. • Rögzíti továbbá az irányelv, hogy a jövőben a piaci manipuláció fogalom-meghatározásait ki kell igazítani a gyakorlatban piaci manipulációként megjelenő új tevékenységi formákra történő kiterjesztésük céljából

22. Szankciók a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás elkövetése esetén • A Btk. kifejezett tényállást nem tartalmaz • A Tpt. a bennfentes kereskedelem esetére előirányzott jogkövetkezményeket, illetve szankciókat írja elő (az ügyész keresetindítási jogának kivételével), azzal hogy a kiszabható bírság mértéke százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.