1 / 25

Szeg énység

Szeg énység. Általános szociológia Bernáth Krisztina. Egyenlőtlenség. Anyagi egyenlőtlenség: a gazdasági erőforrások egyenlőtlen voltára vonatkozik Pl. eltérő jövedelemnagyság, vagyon. Egyenlőtlenség. Szimbolikus egyenlőtlenség: kevésbé kitapintható egyenlőtlenségekre vonatkozik

kermit
Download Presentation

Szeg énység

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina

  2. Egyenlőtlenség • Anyagi egyenlőtlenség: • a gazdasági erőforrások egyenlőtlen voltára vonatkozik • Pl. eltérő jövedelemnagyság, vagyon. Szegénység

  3. Egyenlőtlenség • Szimbolikus egyenlőtlenség: • kevésbé kitapintható egyenlőtlenségekre vonatkozik • Pl. társadalmi státus – egyeseket többre tartanak, jobban értékelnek, mint másokat • Vagy hatalom – egyesek nagyobb ellenőrzést gyakorolnak saját élet-lehetőségeikre, mint mások (több választási lehetőségük van az életben, több céljukat ültethetik gyakorlatba) Szegénység

  4. Kik a szegények? • Többféle szegénység van • Kultúrafüggő • Az a szegény, akinek a jövedelme és a fogyasztása nem halad meg egy bizonyos szintet, amit a szakirodalom szegénységi küszöbnek nevez. Szegénység

  5. Szegénység • az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tudjon biztosítani magának (Zamfir-Zamfir, 1995). • az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le(Szociológia szótár 1998: 517) Szegénység

  6. Szegénység • abszolút szegénység • rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak • a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti Szegénység

  7. Szegénység • relatív szegénység • hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya. • A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995:15) Szegénység

  8. Szegénység • szubjektív szegénység • az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése • hátrányos helyzet • erőforrás nélküliség Szegénység

  9. Kockáztatott csoportok • Fiatalok • Lakásnélküliek • Munkanélküliek • Egyszemélyes vállalkozók • Mezőgazdaságban dolgozók • Egyszülős családok • Egy újabb gyerek 50 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét • Utcagyerekek • Romák Szegénység

  10. Szegénység-típusok • Demográfiai szegénység • Etnikai szegénység • Hagyományos/régi szegénység • Új szegénység Szegénység

  11. Demográfiai szegénység • Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle • Életciklus – életpálya • Biológia és társadalmi életkor • Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik • Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások Szegénység

  12. A családciklus elmélete • Hasonló családi életpályák • Házasság – első gyerek születése – az első gyerek csecsemőkora – iskoláskora – második gyerek – a gyerekek elköltözése – a magukra maradt szülők („üres fészek”) • az egyén helyzetét strukturális pozíciók határozzák meg: osztály, réteg-hovatartozás Szegénység

  13. Az egyéni életút élmélete • Az egyén helyzetét az intézményesedett egyéni életút határozza meg: ez egyéni választások sorozata. • A nemenkénti differenciált életutat a foglakoztatási rendszer és az állami (segély)rendszer határozza meg • Férfiaknál: aktivitási szakasz előtti, alatti és utáni • Nőknél: képzés előtti, alatti, aktivitás, anyaság, „nyugállomány” • Kritika: nem teljesen osztály-független, s a szakaszolás problémás, átmeneti szakaszok vannak • Váratlan események, nem specifikus életút, munkanélküliség Szegénység

  14. Etnikai szegénység • A kisebbségek túlreprezentáltak a szegények körében • Romák, feketék, stb. Szegénység

  15. Hagyományos és új szegénység • A hagyományos szegénység • a modern osztálytársadalomban megjelenő szegénységre jellemző. (Spéder 2002) • alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen ipari munka, vagy a mezőgazdaságban való foglalkoztatottság az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosított, így generálta a régi szegénységet (a szegények között az előbbi kategóriák felülreprezentáltak voltak). Szegénység

  16. Szegénység • Új szegénység • A munkapiacról való kirekedtek – mert emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. • Pl. Zsíl Völgy-i bányászok, a nehéziparban foglalkoztatott alacsonyan képzett munkások, a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, elsőgenerációs városiak Szegénység

  17. A szegénység kultúrája • A szegénység állapot: • társadalmi tény • Logikailag két oka lehet: • külső, társadalmi, társadalmi struktúra változásai, természeti csapás, háború • belső, személyes, egyéni Szegénység

  18. Magyarázatok • strukturalista és behaviorsta – modell • Oscar Lewis: Sanchez gyermekei • a szegény családok mindennapi viselkedési mintái eltérnek a mainstream társadalom patternjeitől és egy sajátos, kulturális mintát, képez. • A kultúra fogalma felöleli az eltérő értékeket, normákat, viselkedéseket, elvárásokat, és nyelvi kódokat, szabadidős tevékenységeket, aspirációkat, a pénzhez és a munkához való viszonyt is. Szegénység

  19. A szegénység kultúrája • A szegénység nem csak rossz életkörülményeket hoz létre (jelent), hanem egy sajátos, a szegényekre jellemző kultúrát is. • Adott helyzetet, állapotot nem strukturális, hanem a csoportra jellemző viselkedéssel magyaráz, amiben a viselkedés a központi kategória. • A szegények más kulturális mintával rendelkeznek, nem reagálnak megfelelően a környezeti kihívásokra. • A szegénység kultúrája akadály a felfele való mobilitásban • Gyakran összekapcsolódik az etnicitással Szegénység

  20. A szegénység társadalmi funkciói • Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 • létük garantálja, hogy a társadalomban a „piszkos munkát” is valaki elvégzi • alacsony bérért dolgoznak, a középosztály és a felső osztálynak nem kell ezekkel a nem kívánatos munkákkal foglalkoznia, ezzel szabadidőhöz jutnak, amit társadalmi tevékenységekre tudnak fordítani (alapítványok, egyesületek) • egy sor új munkahelyet teremt, amit jobban megfizetnek, s ez jövedelemforrást jelent a középosztály számára: szociális munkások, segélyszervezetek, rendőrök, akiknek a tevékenysége szorosan kötődik a szegényekhez. Szegénység

  21. A szegénység társadalmi funkciói • megvásárolnak olyan termékeket, amiket mások már használtak, vagy olyan romlandó élelmiszereket, amit mások már nem vásárolnak meg, ők jelentik a klientúrát a kevésbé sikeres orvosok, ügyvédek, tanárok számára. • deviánsakként vannak feltüntetve a mainstream társadalomban, s ezzel mintegy legitimálják a fennálló rendet Szegénység

  22. A szegénység társadalmi funkciói • ők jelentik a „kibúvót” a gazdagabbak számára az egyes szabadidős tevékenységeket illetően. • kulturális forrást is jelentenek a középosztály számára. • Pl. szegénységről való énekelés, a szegények köréből kikerülő zenei irányzatok - blues, hip-hop, stb. Szegénység

  23. A szegénység társadalmi funkciói • garantálják a többiek számára a társadalmi státust: végső soron valaki kell legyen a társadalom legalján is. • vonatkoztatási csoportként is működnek: hozzájuk lehet mérni a többség státusát. • segítik a közvetlenül felettük elhelyezkedők felfele való társadalmi mobilitását. • megerősítik a gazdagokat hitükben, hogy „megéri napestig dolgozni”. Szegénység

  24. A szegénység társadalmi funkciói • mivel erőtlenek társadalmilag, általában ők azok, akik a társadalmi változások költségeit elviselik • ők mennek el háborúba, mert egyébként nem lenne, ahol dolgozni, ők lesznek a vesztesei a társadalmi átmenetnek a kelet-európai országokban, stb. • stabilizálják a politikai spektrumot. • Mivel politikailag passzívak, teret engednek a közép és felsőosztálynak, hogy politizáljon, s döntéseket a saját érdekeivel összhangban hozza meg. A reprezentatív demokrácia nem is tenné lehetővé, hogy mindenki aktív legyen, a szegények pedig az „önkéntes” passzívak. • a meritokratikus rendszerben ők azok, akikre rá lehet mondani, hogy deviánsak, és a szabad versenyben nem alkalmasak. Szegénység

  25. Bibliográfia • Andorka Rudolf, Spéder Zsolt, 1994: A szegénység Magyarországon. In.: Andorka, Kolosi, Vukovich, szerk., Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. • Sik Endre, Tóth István György, 1997: Az ajtók záródnak!? • Spéder Zsolt, 1996: Ikertestvérek.- A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 1996/ősz p. 29-57. • Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 Szegénység

More Related