Szeg énység

1. Szegénység Általános szociológia Bernáth Krisztina

2. Egyenlőtlenség • Anyagi egyenlőtlenség: • a gazdasági erőforrások egyenlőtlen voltára vonatkozik • Pl. eltérő jövedelemnagyság, vagyon. Szegénység

3. Egyenlőtlenség • Szimbolikus egyenlőtlenség: • kevésbé kitapintható egyenlőtlenségekre vonatkozik • Pl. társadalmi státus – egyeseket többre tartanak, jobban értékelnek, mint másokat • Vagy hatalom – egyesek nagyobb ellenőrzést gyakorolnak saját élet-lehetőségeikre, mint mások (több választási lehetőségük van az életben, több céljukat ültethetik gyakorlatba) Szegénység

4. Kik a szegények? • Többféle szegénység van • Kultúrafüggő • Az a szegény, akinek a jövedelme és a fogyasztása nem halad meg egy bizonyos szintet, amit a szakirodalom szegénységi küszöbnek nevez. Szegénység

5. Szegénység • az a szituáció, amely során az egyén nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek segítségével a társadalom által decensnek elfogadott életszínvonalat tudjon biztosítani magának (Zamfir-Zamfir, 1995). • az élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiányával írható le(Szociológia szótár 1998: 517) Szegénység

6. Szegénység • abszolút szegénység • rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak • a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti Szegénység

7. Szegénység • relatív szegénység • hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya. • A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995:15) Szegénység

8. Szegénység • szubjektív szegénység • az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése • hátrányos helyzet • erőforrás nélküliség Szegénység

9. Kockáztatott csoportok • Fiatalok • Lakásnélküliek • Munkanélküliek • Egyszemélyes vállalkozók • Mezőgazdaságban dolgozók • Egyszülős családok • Egy újabb gyerek 50 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét • Utcagyerekek • Romák Szegénység

10. Szegénység-típusok • Demográfiai szegénység • Etnikai szegénység • Hagyományos/régi szegénység • Új szegénység Szegénység

11. Demográfiai szegénység • Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle • Életciklus – életpálya • Biológia és társadalmi életkor • Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik • Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások Szegénység

12. A családciklus elmélete • Hasonló családi életpályák • Házasság – első gyerek születése – az első gyerek csecsemőkora – iskoláskora – második gyerek – a gyerekek elköltözése – a magukra maradt szülők („üres fészek”) • az egyén helyzetét strukturális pozíciók határozzák meg: osztály, réteg-hovatartozás Szegénység

13. Az egyéni életút élmélete • Az egyén helyzetét az intézményesedett egyéni életút határozza meg: ez egyéni választások sorozata. • A nemenkénti differenciált életutat a foglakoztatási rendszer és az állami (segély)rendszer határozza meg • Férfiaknál: aktivitási szakasz előtti, alatti és utáni • Nőknél: képzés előtti, alatti, aktivitás, anyaság, „nyugállomány” • Kritika: nem teljesen osztály-független, s a szakaszolás problémás, átmeneti szakaszok vannak • Váratlan események, nem specifikus életút, munkanélküliség Szegénység

14. Etnikai szegénység • A kisebbségek túlreprezentáltak a szegények körében • Romák, feketék, stb. Szegénység

15. Hagyományos és új szegénység • A hagyományos szegénység • a modern osztálytársadalomban megjelenő szegénységre jellemző. (Spéder 2002) • alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen ipari munka, vagy a mezőgazdaságban való foglalkoztatottság az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosított, így generálta a régi szegénységet (a szegények között az előbbi kategóriák felülreprezentáltak voltak). Szegénység

16. Szegénység • Új szegénység • A munkapiacról való kirekedtek – mert emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon – hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. • Pl. Zsíl Völgy-i bányászok, a nehéziparban foglalkoztatott alacsonyan képzett munkások, a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, elsőgenerációs városiak Szegénység

17. A szegénység kultúrája • A szegénység állapot: • társadalmi tény • Logikailag két oka lehet: • külső, társadalmi, társadalmi struktúra változásai, természeti csapás, háború • belső, személyes, egyéni Szegénység

18. Magyarázatok • strukturalista és behaviorsta – modell • Oscar Lewis: Sanchez gyermekei • a szegény családok mindennapi viselkedési mintái eltérnek a mainstream társadalom patternjeitől és egy sajátos, kulturális mintát, képez. • A kultúra fogalma felöleli az eltérő értékeket, normákat, viselkedéseket, elvárásokat, és nyelvi kódokat, szabadidős tevékenységeket, aspirációkat, a pénzhez és a munkához való viszonyt is. Szegénység

19. A szegénység kultúrája • A szegénység nem csak rossz életkörülményeket hoz létre (jelent), hanem egy sajátos, a szegényekre jellemző kultúrát is. • Adott helyzetet, állapotot nem strukturális, hanem a csoportra jellemző viselkedéssel magyaráz, amiben a viselkedés a központi kategória. • A szegények más kulturális mintával rendelkeznek, nem reagálnak megfelelően a környezeti kihívásokra. • A szegénység kultúrája akadály a felfele való mobilitásban • Gyakran összekapcsolódik az etnicitással Szegénység

20. A szegénység társadalmi funkciói • Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 • létük garantálja, hogy a társadalomban a „piszkos munkát” is valaki elvégzi • alacsony bérért dolgoznak, a középosztály és a felső osztálynak nem kell ezekkel a nem kívánatos munkákkal foglalkoznia, ezzel szabadidőhöz jutnak, amit társadalmi tevékenységekre tudnak fordítani (alapítványok, egyesületek) • egy sor új munkahelyet teremt, amit jobban megfizetnek, s ez jövedelemforrást jelent a középosztály számára: szociális munkások, segélyszervezetek, rendőrök, akiknek a tevékenysége szorosan kötődik a szegényekhez. Szegénység

21. A szegénység társadalmi funkciói • megvásárolnak olyan termékeket, amiket mások már használtak, vagy olyan romlandó élelmiszereket, amit mások már nem vásárolnak meg, ők jelentik a klientúrát a kevésbé sikeres orvosok, ügyvédek, tanárok számára. • deviánsakként vannak feltüntetve a mainstream társadalomban, s ezzel mintegy legitimálják a fennálló rendet Szegénység

22. A szegénység társadalmi funkciói • ők jelentik a „kibúvót” a gazdagabbak számára az egyes szabadidős tevékenységeket illetően. • kulturális forrást is jelentenek a középosztály számára. • Pl. szegénységről való énekelés, a szegények köréből kikerülő zenei irányzatok - blues, hip-hop, stb. Szegénység

23. A szegénység társadalmi funkciói • garantálják a többiek számára a társadalmi státust: végső soron valaki kell legyen a társadalom legalján is. • vonatkoztatási csoportként is működnek: hozzájuk lehet mérni a többség státusát. • segítik a közvetlenül felettük elhelyezkedők felfele való társadalmi mobilitását. • megerősítik a gazdagokat hitükben, hogy „megéri napestig dolgozni”. Szegénység

24. A szegénység társadalmi funkciói • mivel erőtlenek társadalmilag, általában ők azok, akik a társadalmi változások költségeit elviselik • ők mennek el háborúba, mert egyébként nem lenne, ahol dolgozni, ők lesznek a vesztesei a társadalmi átmenetnek a kelet-európai országokban, stb. • stabilizálják a politikai spektrumot. • Mivel politikailag passzívak, teret engednek a közép és felsőosztálynak, hogy politizáljon, s döntéseket a saját érdekeivel összhangban hozza meg. A reprezentatív demokrácia nem is tenné lehetővé, hogy mindenki aktív legyen, a szegények pedig az „önkéntes” passzívak. • a meritokratikus rendszerben ők azok, akikre rá lehet mondani, hogy deviánsak, és a szabad versenyben nem alkalmasak. Szegénység

25. Bibliográfia • Andorka Rudolf, Spéder Zsolt, 1994: A szegénység Magyarországon. In.: Andorka, Kolosi, Vukovich, szerk., Társadalmi Riport Budapest: TÁRKI. • Sik Endre, Tóth István György, 1997: Az ajtók záródnak!? • Spéder Zsolt, 1996: Ikertestvérek.- A szegénység arcai a mai Magyarországon. Századvég 1996/ősz p. 29-57. • Herbert J. Gans: The Poor Pay All, Social Policy, 1971 Szegénység