Építészet és nyilvánosság

1. Építészet és nyilvánosság A folyóiratok

2. A folyóirat mint intézmény • Mióta? • Milyen szerepben? Mit várunk tőle? • Szintek, profilok, jelleg, differenciálódás. • Információ, beszámoló, tudósítás, áttekintés, kritika, tanulmány, elemezés. • Képek, illusztrációk. Tervezés és befogadás, megértés. • Címzett: szakma, tervezők, közönség (kulturális nyilvánosság, fogyasztók-megrendelők). • Reklámok: cégek.

7. MÉ, Sipos Éva • A több mint száz éves újság – amely a Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – állandó mellékleteként megjelenő Utóirat kortárs példákat és aktuális problémákat tárgyal. • Egyes cikkeikhez külön színnel kiemelt angol nyelvű összefoglalók tartoznak, míg néhányat teljes egészében le is fordítanak. Kettős funkciót töltve be ezzel, hiszen nemcsak a nemzetközi tájékozódást segíti hazánk építészetével kapcsolatban, hanem az itthoni olvasókat is megismerteti az angol építészeti szaknyelvvel • Építészeti minőségi szaklapról lévén szó inkább a szakmabelieket, mintsem a laikus közönséget célozza meg, nem olcsó, de egy komoly érdeklődő számára megfizethető áron kapható, köszönhetően a leginkább építőanyagot, vagy ingatlant hirdető reklámoknak.

8. MÉ • Megjelenési gyakoriság • Szerkesztők • Rovatok, profil, tagolás • Hangvétel, befogadhatóság. • http://www.m-e-m.hu/

9. MÉ • Az MÉ az építész szakma nagy hagyományú folyóirata, amelynek története összekapcsolható a szakma intézményesülésével, illetve az építészet mint művészeti-kulturális ág önállósulásával. (A Magyar Mérnök és Építész-Egylet létrehozása, majd Közlönyének megalapítása, illetve a Magyar Építőművészek Szövetségének 1902-es megalakulása. Lapja előbb Magyar Pályázatok, majd 1908-tól Magyar Építőművészet címen jelent meg.)

10. A lap deklarált célja - az építészet mint művészet felfogásának megfelelően - a társművészetekkel és kapcsolódó területekkel (belsőépítészet, formatervezés, illetve képzőművészet) való - a lehetőségek szerint - egyenrangú foglalkozás. Ez csak részben valósul meg, többek között azért, mert a lap egyértelműen építészeti dominanciájú, illetve épületközpontú marad. • A lap rendszeres mellékletet jelentet meg építészeti vagy az építészethez kapcsolódó szövegekből UTÓIRAT címmel, s ezzel egyedül áll az építészeti sajtóban. E melléklet hatásfokát azonban csökkenti a szövegek heterogenitása, illetve a forma és tipográfia kevéssé olvasóbarát megvalósítása.

11. A lap az 1990-es évek közepén tulajdonost váltott (a Bertelsmann vette meg), majd a sikertelennek ítélt kísérlet ("a lap kiadásában megjelenő túltengő piaci szemlélet„) - és rövid leállás után - újra a MÉSz-hez került vissza. (A kiadás csak 2003-ban.) • Ezzel együtt kérdésessé vált, hogy a lap "egy kulturális szervezet hivatalos lapjaként" jelenik-e meg vagy elsősorban a saját lábára kell állnia, s egy konkrét, de bizonytalan státuszú szervezet helyett inkább a virtuális szakmai és kulturális közösség képviselőjeként lép fel. Ez természetesen összefügg a fenntartás-finanszírozhatóság kérdésével is [1] Az 1997/1-es szám bevezetőjében fogalmazott így Böhönyei János.

12. A lap a múltból még hoz magával kulturális tőkét: a felmérés eredményei szerint a lap olvasottsága nagyobb az internetet kevésbé használó, a lapon és lapra szocializálódott idősebb generáció körében. Nyilvánvaló azonban, s erről tanúskodnak a szerkesztés tudatos törekvései is, hogy a lapnak több szinten is nyitnia kellett ahhoz, hogy versenyben maradhasson az integratív szerepért folyó küzdelemben.

13. MÉ • A hagyomány és a folytonosság őrzése, illetve a korszerűség, az új tendenciák és problémák felé nyitás kettőssége, egyensúlyba hozásának törekvése a folyóirat címében is megjelenik. • Ehhez a szerephez átfogó és befogadó stratégia kapcsolódik: a lap a magyar építészetben és építészeti kultúrában megjelenő eltérő irányok, értékek megjelenítésére törekszik, melynek során a kiválasztás (és közlés) kritériuma a minőség. Ezzel kapcsolatban elsősorban az építészeti diskurzus fő vonalából kimaradó organikusok beemelését, rendszeres szerepeltetését említhetjük

14. A Páholy és a Csarnok rovatok szolgálnak az új épületek, munkák bemutatására. A metaforikus elnevezések indoklása szerint a minőségében és jelentőségében egyként kiemelkedő alkotások kerülnek az első, a szakmai-mesterségbeli szempontból minőségi teljesítményt nyújtó alkotások a másik rovatba. • A História rovat egyként helyet ad a múltbeli értékek folytonosságának megfogalmazására, illetve a műemlékvédelem kérdéseinek. A Profil egyes alkotók portréját rajzolja meg, minőség és aktualitás szerint válogatva az építészet és belsőépítészet területéről. Fontos törekvés a fiatal nemzedék, új törekvések bemutatása önálló, rendszeres rovatban (Hídfő).

15. Az MÉ és az internet • A lap ugyan 2000-től jelen van a világhálón, de önálló arculatú és tartalmú portált csak 2005-ben állított fel. • Részben már elindult, részben még csak terv szintjén léteznek azok a csak on-line működő rovatok, amelyek új területeket vonnak be a meglévők mellé. Így a már létező vizuális kultúra rovat, mely ha még nem is az ígért gyakorisággal, de folyamatosan közöl szövegeket (szerkesztő Hornyik Sándor). • Jelentős lépés az MÉ gazdag képanyagából fotóarchívum létrehozása és hozzáférhetővé tétele is.

16. Alaprajz • Elődjét, az Építés-felújítást a tulajdonos, a Bertelsmann cég 1993-ban alapította, németországi lapja, a Bausanierung megfelelőjeként. Az Építés-felújítást 1997-ben formálták át, s kapott, a korábbi törekvésekkel is összhangban, építészetkritikai, illetve műszaki, termékbemutató jelleget. A Bertelsmann később fuzionált riválisával, a Springer Média Kft-vel, majd 2003 vége óta a Springer lett a lap egyedüli tulajdonosa és kiadója. 2009-ben a lapot új, magyar tulajdonos vette át, ami működésében válsághoz, az addigi szerkesztőbizottság kiválásához vezetett.

17. Az Alaprajz elnevezés valamint a szó és elemei jelentéséhez kapcsolható, tipográfiailag is megjelenített asszociációk (alaprajz, illetve alap + rajz) a tájékoztató-kritikai és a műszaki-termékbemutató oldal kapcsolatára utalnak. • A lap tematikus súlypontjait felsorolásszerűen tartalmazza a címlapon is megtalálható alcím: "építészet, tervezés, konstrukciók, részletek, termékek". Az állandó terjedelem (64 oldal) és a területek, rovatok sokfélesége feszes szerkesztésre és érzékeny egyensúlyozásra késztetnek a szakmai területek, illetve a szakmai és a piaci szempontok között.

18. Felépítés, rovatok (Kohout Dávid) • Az újság tartalma öt téma köré csoportosul: építészet, tervezés, konstrukciók, részletek, termékek. • A példa rovat egy (sokszor szerintem túlságosan is) szubjektíven példaértékűnek tekintett épületet mutat be. • A máshol című rovat külföldi kortárs példá(ka)t hoz. • Minden lapszámhoz tartozik egy téma, mottó, amik hol elvont építészeti, vagy természeti fogalmak, hol egészen egzakt funkciótípusok, akár; a téma rovat fókuszáltan pl. ipari épületekkel foglalkozik. • Az ezt követő, általában a 18-20 oldal termékismertető a teljes újság 25 százalékát kiteszi.

19. Tartalom • A cikkek – a magyar építészeti kritika (hiányának) nyomtatott sajtóbéli helyzetét demonstrálva – építészek tollából fakadnak és általában könnyed hangvételűek, többnyire méltatva az adott épületet. Ezzel érzésem szerint a langyos víz hőmérsékletét (ami langyos) érik el az egyes „kritikák”. Ad abszurdum, több ház valóban jó és színvonalas, értéket teremtő, de egyes kivételektől eltekintve (például Marosi Bálint Pannon-székház kritikája, Szabó Levente Pazár Béla békásmegyeri együttese és Vukoszávlyev Zorán külföldi épületkritikái) sem magvas, őszinte kritika, sem valóban megalapozott (építészeti és kritikusi oldalról egyaránt) méltatásokkal nem találkozni.

20. Alaprajz – Metszet • Épp most átrendeződőben van a paletta. • Az Átrium folyóirat szerkesztését otthagyta Wesselényi-Garay Andor • Csanády Pál – az Alaprajz felelős szerkesztője –lemondott szinte az egész szerkesztőséggel együtt többek közt belső jogtalanságok miatt. Mindeközben már megjelent a Metszet elnevezésű új építészeti folyóirat próbanyomata, amit az ex-főszerkesztők és fiatal szerzőgárda fog vezetni. A négy ok, amiért az Alaprajzot ott kellett hagyni, Csanády Pál írása, http://tervlap.hu/index.php?id=20100126a_negy_ok__amiert_az_alaprajzot_ott_kellett_hagyni

21. Szinte külön lap a lapban a termékismertető rész, amely külön tartalomjegyzékkel rendelkezik, ahol cégek ismertetik, illetve reklámozzák termékeiket. A lap piaci stratégiája szempontjából nem mellékes a téma és a termékek részek kölcsönös kapcsolata. "Úgy érződik, hogy a szám témáját oda-vissza csatolásban akár a termékek rovat is determináhatja (pl. Construma-szám 2002/3)."

22. E területek és rovatok együttese lefedni - és a felmérés adatai szerint kielégíteni - látszik azokat a témákat (valamint tárgyalásuk jellegét és terjedelmét), amelyek a szakma többségének érdeklődését jellemzik. A felmérés adatai szerint nemcsak hogy az Alaprajz a legismertebb, legtöbb szakmabeli által forgatott újság, de az Alaprajz olvasói olvasnak legkevésbé más lapokat.

23. Csanády Pál: A négy ok, amiért az Alaprajzot ott kellett hagyni • az Alaprajz példányszámát oly mértékben csökkentették, hogy sem utcai, sem más terjesztésre nem jutott el példány, szinte kizárólag csak az előfizetők kaptak. • a cég fizetési morálja is erősen romlott, több hónapos csúszásokkal utaltak még az egyébként sem túlfizetett cikkszerzőknek, fotósoknak is • a cégvezetés úgy döntött, az általam kitalált és felfuttatott Építészkongresszust sem rendezhetjük meg 2010-ben. Mindezekről ráadásul nemhogy egyeztetés nem történt, de tájékoztatást sem kaptam a döntésről. • a legszürreálisabb ötlet csak ezután jelent meg: a szerkesztők nélküli lap, a cégek marketinganyagaiból összeollózott „újság” gondolata

24. Metszet, Építési Megoldások • új céges háttérrel vágtunk bele új lapok (Metszet, Építési Megoldások), honlapok (tervlap.hu, epitesimegoldasok.hu, epitesztovabbkepzes.hu) szerkesztésébe és rendezvények (Építészkongresszus, Építész Tervezői Napok) szervezésébe

25. Átrium (Gergely Zsófia) • építészet, belsőépítészet és design • Tagolás: külföldi lakóépület, magyar lakóépület ( általában főleg erre helyezik a legnagyobb hangsúlyt), külföldi középület, magyar középület, belsőépítészet, ajánló, valamilyen más, mindig változó téma, melyet az aktuális szám kiemelten körüljár, előzetes ajánló a folyóirat következő számából

26. Egy – egy lakóépület bemutatása során sok információhoz jutunk. Általában először egy kis bemutatást kapunk a tervezőről, esetleg megemlítik valamely korábbi munkáját. Ezután következik a helyszín bemutatása, esetenként helytörténettel, vagy egy-egy odaillő szösszenettel körítve. Ezután a cikkek említést tesznek a tervező szándékairól, s mindamellett, hogy építészeti, belsőépítészeti szempontból is feldolgozzák a házat, de mindezt kötetlen stílusban , személyes, bensőséges hangvételben teszik. Elolvashatjuk a tervező(k) véleményét, ajánlását a házról, majd találunk egy rövid alaprajz elemzést is. Végül a cikk tájékoztat minket az épület fontosabb adatairól, mint tervezői adatok, tervezés és kivitelezés időtartama, beépítési %, bruttó és nettó fölszinti alapterület, falszerkezetek anyaga, burkolatok anyaga, telekméret, kivitelezés négyzetméterára stb. • rengeteg képi forrás is található minden cikkben szereplő épületről . Ezek általában a már elkészült lakóházról és annak belső tereiről készülnek, azzal a szándékkal, hogy ezzel is érzékletesebben mutassák be azokat, azonban nyilvánvaló szükségességből az alaprajz elemzés mellett közlik az épület földszinti és emeleti alaprajzait is, néhány esetben a képek között megtalálhatjuk a tervezés során készült első vázlatokat , skicceket is.

27. Átrium (Oltványi József) • Negyedévenként, később) 2 havonta megjelenő folyóirat a magyar építész szakmabelieket, azon belül a tervezőket és az építészet iránt érdeklődő gazdagabb középkorosztályt (25-50 év) célozza meg. • A szerkesztő Wesselényi-Garay Andor (építész, építészteoretikus, szakíró). • A lap korábban design-magazinként indult, majd irányt módosítva az igényes építészetet mutatja be. Előnyben részesíti a magyar épületeket, de bemutat külföldi példákat is. Ez pozitív, mert a magyar építészet is elég jó, és kell is, hogy megismerjük. • Az Atrium cikkei stílusosan és közérthetően vannak megfogalmazva, információ tartalmuk közepes. Bemutatják a tervezést, az épületet és életét. Negatív kritikával ritkán él, ha mégis, akkor mentegeti az építészt, • büszke lehet a magyar építészeti lapok közti 3-4. helyezésre, hiszen van stílusa, igényes épületeket mutat be, korszerű trendet képvisel és szakmailag is tájékozott és tájékoztató.

28. Átrium (Oláh Tamás) • a feltűnés érdekében a cím vízszintes helyett függőleges, élénk színű szövegdobozba került. Ez a szín számonként változik, és mindig igazodik a címlapon közölt épület karakteréhez, árnyalati sémájához. • Az újság tagolása színkódokkal történik, mely a lap felső csücskén jelzett négyzettel, esetleg vízszintes sávval történik. Ezek részekre bontják, és egyértelműek, könnyen kezelhetővé teszik, ha az olvasó célirányosan keres egy témát a már olvasott lapban. • A rovatok nagy terjedelmüket a nagy méretű illusztrálásnak köszönhetik. Nem ritkák a duplaoldalas belső vagy külső téri ábrázolások, amelyek segítik a cikkben közölt épület hangulatának minél jobb megértését. Viszont ezáltal az írások olvasása a mondatok kép kavalkád előtti elkezdése és utána való befejezése miatt olykor érthetetlenné, de mindenképp nehezen olvashatóvá válnak. • Alcíme szerint nem csak építészettel foglalkozik, hanem a megjelenő cikkek szerves alkotóelemei a design, és a belsőépítészet is. Nem pusztán egész házakat, hanem egyes szobákat, lakófunkciókat, azok berendezési lehetőségeit, legújabb piacra dobott kiegészítőiket, funkcionális és design elemeket is bemutatja.

29. A cikkek leginkább a művészeti oldaláról közelítik meg az építész szakmát, a tervezés és a végeredmény közül legtöbbször kihagyja a kivitelezés egyediségét. A műszaki elemzést sok esetben egy-egy alaprajz – amelyhez minden alkalommal csatolják azt is, hogy mely irányból készültek a kiegészítő fotók –, metszet, tervezői skicc jelenti. • tényanyagot csak nyomokban tartalmaznak • A cikkek írói habár egy-egy házról az illusztráció térhódítása miatt pusztán néhány mondatban nyilvánulnak meg, mégis képesek bemutatni, hogy írásaiknak nem csupán az építésztársadalom és a szaktársak, hanem a grammatikai hiányosságok is határt szabnak.

30. Konklúzió • Következik az előbbiekből? • „Összefoglalva az Átrium rendkívül látványos, vizuális élményekben gazdag, az épületeket és építészeti elemeket legfőképp tervezői szempontból elemző és értékelő folyóirat. Gondolatébresztésre és ihlet forrásaként alkalmazható. Változatossága a legtöbb tervező számára sok hasznot hozhat.”

32. Szép Házak • Ez a „szaklap” a fogyasztói lapok közé sorolható (és nem a szaklapok közé), mert az újság csaknem 2/3-ad részét a hirdetések teszik ki, valamint mert, a benne lévõ cikkek inkább arról szólnak, hogy a ház miért jó, és nem arról, hogy mik a hibái az adott épületnek. Pedig ha egy írás az épület hibáiról szól, abból többet lehet tanulni, mint ha csak a jó dolgokat említik meg benne… • A lap neve arról árulkodik, hogy csakis SZÉP HÁZAKat talál benne az olvasó, de mint tudjuk: Ahány ház, annyi szokás. Vagyis mindenkinek mást jelent a szép ház fogalma. • Az újságban megjelenõ cikkek fõleg az épület külsejére, tájba való illeszkedésükre, karakterére fókuszálnak, a belsõépítészetre csupán fényképek, illetve egy-egy bekezdésben utalnak. A cikk elolvasása után szükség lenne egy olyan összefoglalásra, ami a pozitívumokat illetve negatívumokat összegyûjti (akár felsorolásszerűen is) és esetleg hasznos tippeket is adhatna egy-egy hiba kiküszöbölésére.

34. A10 – New european architecture • Hans Ibelings építészkritikus és Arjan Groot grafikus által alapított lap a címének megfelelően az európai újszerű „kísérleti” építészetet veszi górcső alá. Az újság évente 6 számban jelenik meg angol nyelven, a kiadó székhelye Amszterdam. • A lap nem csak a nyugat európai országok építészetéből merít, hanem az eddig kevés figyelmet kapó kelet-európai országok építészeti alkotásai is. • A kiadvány minden számában jelentős számú épületet publikál, több mint tíz ország építészetéből, ez a nagyszámú produktum a kb. 70 főnyi külföldi tudósító segítségével érhető el. Emiel Lamers magyarországi tudósító révén, minden számba kerül magyar alkotás is. • Az A10 magazin nagy hangsúlyt fektet egyelőre ismeretlen építészek munkáinak bemutatására. Előszeretettel mutatja be az új formák, anyagok, megoldásokkal bíró épületeket.

35. A10 (Nádasdy Zoltán) • A cikkek egyértelműen csoportosíthatók: léteznek összefoglalóbb, több kisebb, valamely szempont szerint összetartozó példát felvillantó írások. Ilyen a „Young british architects”, fiatal brit építészek munkáiból való válogatás. • Egy másik csoportot alkotnak az egyes projektek leírásai. E cikkek nem túl nagy terjedelműek, és legfeljebb 1-2 kép tartozik hozzájuk, de lényegre törőek. • A lap számonként egy interjút is tartalmaz, amely nagyobb betekintést enged 1-1 elismert európai mester munkájába, jobban megértve ezáltal az európai építészeti folyamatokat.

36. A lapszámban könyvajánló is van. Az egyik kiadvány a „Landscape of transition” az utóbbi évek horvátországi építészetének eredményeit mutatja be. • Megfelelő figyelemben igyekszik részesíteni a nemzetközi építészeti sajtóban általában elhanyagolt kelet-európai fejleményeket. A lapban Horvátország és Szlovénia kortárs építészetét mutatják be, de találunk példát Szerbiából, Romániából, Bulgáriából, Boszniábó, Macedóniából és s Montenegróból is.

37. A folyóirat célközönsége döntően a tervezéssel foglalkozó építészek, itt is inkább az építészet művészeti megoldásai iránt érdeklődő építészek. Az épület bemutatások a részletek és kivitelezési megoldásokkal kevésbé foglalkozik. • A folyóirat néhány nagyobb, több oldal terjedelmű cikkben részletesen foglalkozik 1-1 épülettel, emellett sok épület, említés szinten, (egy oldalon akár 6-8 épület) csak koncepcionális szinten mutat be. • Talán a szerkesztők tudatos koncepciója, hogy nem szándékoznak szigorúan meghatározott irányvonalat mutatni, ezzel lehetőséget adva az olvasó saját véleményalakítására. • A folyóirat internetes elérhetősége: www.a10.eu

39. INTÉRIEUR (Balla Balázs) • az építészet, kultúra, belsőépítészet és design témakörökkel foglalkozik, de elsősorban az utóbbi kettővel • Egységei: enteriőr, hírek, könyvtár, design, portré, reflektor, kiállítás, shopping, summary, index.

40. Design, portré, reflektor rovatok • A design és portré rovatok szorosan összekapcsolódnak, az elsőben egy divatirányzat történetéről olvashatunk, míg a másodikban egy az előbbi irányzatot képviselő tervező repertoárjából kapunk ízelítőt. • Ezután következik a reflektor, mely elsősorban nemzetközi szinten foglalkozik az építészet és design témaköreivel, a kettő kapcsolatával. Igazából ez az a rész, mely a folyóiratot az építészeti magazinok sorába emeli. Itthoni és külföldi példákat mutat be, illetve ezeken át vizsgálódik. Bár elsősorban az északi országokra fektet kiemelten nagy figyelmet.

41. A fentiek mellett a lap fontos jellemzője az igényes illusztrációk közlései is, melyekkel bőven kielégítik az olvasok vizuális igényeit is. Ezen kívül az újság rengeteg reklámot tartalmaz, főleg az új technikai berendezések terén.

42. Detail (Parti Zsófia) • Az Detail építészeti és építési témákkal foglalkozó folyóirat, mely eredetileg csak Németországban jelent meg, de mára nemzetközivé vált, így 80 országban összesen nyolc nyelven olvasható. • A lapot az 1961-ben alapított, müncheni székhelyű Institut für internationale Architektur-Dokumentation GmbH & Co. adja ki, jelenlegi főszerkesztője Christian Schittich • Az angol-német kétnyelvű változat évente tízszer jelenik meg, melyeket francia, olasz és orosz nyelvekre fordítanak le. Ezen felül angolul (egynyelvű verzió), kínaiul és japánul évente hatszor, míg spanyolul ötször adnak ki Detail-t. • A Detail Concept nevű lap félévente jelenik meg, ennek célja az épületek megvalósításához vezető út teljes feltárása, így felépítésében némileg eltér az általános Detail példányoktól. • Az utóbbi években pedig olvasható a Detail Green is, ami a környezettudatos, fenntartható építészetet helyezi fókuszpontba.

43. A lap felépítése egyszerű és átlátható, minden számban ugyanazt a szempontrendszert követi. • A szerkezete hat részre tagolható: • vita (discussion), • beszámolók (reports), • dokumentáció (documentation), • technológia (technology), • termékek (products) és • szolgáltatások (service) című fejezetek követik egymást

44. Vita (discussion) • Ebben a fejezetben egy témáról (pl.: a betonépítészet Svájcban, a téglaépítésben rejlő lehetőségek, különböző építészcsapatok tapasztalatai a rehabilitációval kapcsolatban) olvashatunk több írást eltérő nézőpontból.

45. Dokumentáció (documentation) • Ezt a fejezetet egy-egy épületet részletesen bemutató 2-5 oldalas cikkek alkotják. • A választott objektumok között mindenféle funkció megtalálható, a családi háztól a középületen át az ipari csarnokig. • Sokkal több illusztráció látható, mint az előző részekben, valamint jól értelmezhető, átlátható tervrajzok segítik az épület megértését, amelyek legtöbb esetben a design mögött rejlő különleges épületszerkezettani megoldásokat is megmutatják. • Az épületek bemutatása sokkal jobban támaszkodik a vizuális eszközökre, képekre, rajzokra, mint a szöveges leírásra.

46. Technológia (technology) • Ez a rész kifejezetten az épületek megvalósításának technológiáiról szól, különös tekintettel az érdekes, egyedi megoldásokra. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos, energiatakarékos, gazdaságos építési technológiák bemutatására. Elsősorban adatokkal, kutatási eredményekkel, megvalósult példák elemzésével írnak

47. Tipográfia, internetes elérhetőség • A folyóirat számai egyszerű, áttekinthető tipográfiával készülnek, a szövegek jól olvashatóak. A címek nincsenek túlhangsúlyozva, az írások főcímei és az alcímek gyakran alig különböznek, ami sokszor megnehezíti a cikkek egymástól való elkülönülését. A kétnyelvű példányokban a német szöveg normál, míg az angol dőlt betűtípussal jelenik meg, ezzel könnyítve az olvasást. A képek jellemzően nem túl nagyok, ritkák az egy-másfél oldalas fotók, de ennek ellenére látványosak és érthetőek. A lap külön erénye, hogy szerkezeti, csomóponti rajzokat is közöl. • http://www.detail.de/thema_architecture-magazine-construction_57_En.htm

48. Összefoglalva • A Detail folyóirat a kiválasztott témát minél több szempontból igyekszik körbejárni, lényegretörően bemutatni a legkülönbözőbb nemzetközi példákon keresztül. Az építészeti koncepciót inkább csak ismerteti, de nem kritizálja, nem fogalmaz meg személyes véleményt, tárgyilagos kíván maradni. Ez a folyóirat nagyon nagy hangsúlyt fektet a szárnyaló építészeti elképzelések megvalósításához szükséges technológiák megmutatására, valamint a jövő lehetőségeire, a környezettudatos, fenntartható építészetre

49. ARCHITECTURAL DESIGN (AD) Váncza Márk • Az idén nyolcvanadik éve megjelenő AD már régóta a szakma vezető elméleti fórumának számít. • A kéthavonta megjelenő folyóiratot a John Wiley műszaki kiadó jelenteti meg. • Minden lapszámát az adott téma kapcsán felkért vendégszerkesztő specialista (guest editor) segítségével állítják össze. • Minden szám tematikus, egy fő téma alá rendezett cikkekből áll össze. Az újság elsősorban építészetelmélettel és kritikával foglalkozik, A címszavak az építészet új irányaival foglalkoznak, gyakran feszegetve a hagyományos építőművészet kereteit. • Leginkább igaz ez az utóbbi 10 év publikációira: a számítógépes tervezés robbanásszerű elterjedésével az építészet dimenziói is tágultak. • Néhány cím az utóbbi években megjelentekből: Elegance, Architextiles, 4d Social, Collective Intelligence in Design, Landscape, Theoretical Meltdown.

50. Architectural Design, • Architectural Design, also known as AD, is a UK-based architectural journal first launched in 1930. • In its early days it was more concerned with the British scene, but gradually became more international. It also moved away from presenting mostly news towards theme-based issues. Its golden period was during the late 1970s and 1980s when it was the bastion of Postmodernism, with frequent articles and special editions guest-edited by Charles Jencks, the theoretical father of postmodern architecture. At that time the journal was the mouthpiece of the publishers Academy Editions (marketed in the USA under St.Martins Press), based in Leinster Gardens, London (they also had their own bookstore), and they published very many well-known titles concerned with postmodernism. The long-standing Editor-in-Chief, until the mid-1980s, was Andreas C. Papadakis. • http://en.wikipedia.org/wiki/Architectural_Design