ÁRUFORGALOM FINANSZÍROZÁSA II.

1. ÁRUFORGALOM FINANSZÍROZÁSA II. II. RÉSZ

2. Az előző rész tartalmából: • AZ ÁRUFORGALMI TERV • ISMÉTLÉS • A BESZERZÉS STRATÉGIÁJA • SZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA • ELEMZÉSI MÓDSZEREK

3. Mai témáink: • Az áruforgalmi szervezet struktúrája • A készletezés költségei • Készletgazdálkodási politika • Készletértékelés-készletgazdálkodási rendszer • Készletek alakulásának elemzése

4. 2. Az áruforgalmi szervezet struktúrája • ISMÉTLÉS • AZ ÁRUFORGALMI SZERVEZET FUNKCIÓI • ÁRUFORGALMI MENEDZSMENT FUNKCIÓI

5. ISMÉTLÉS • Decentralizált beszerzés • Centralizált beszerzés

6. Az áruforgalmi szervezet funkciói • Áruforgalmi menedzsment funkciók • Áruforgalmi vezetők ir.-i funkciója • Árubeszerzők funkciója • Áruház igazgatók, osztályvezetők, üzletvezetők funkciója

7. Áruforgalmi menedzsment funkciói • A B-K-É átfogó vezetése, tervezése • Globális szemlélet: pl.: összbeszerzés • Tőkeszükséglet és megteremtése • Felső vezetői szint (funkció)

8. Áruforgalmi vezetők irányítási funkciója • Az értékesítés becslése: fogyasztói kereslet becslés árucsoportonként. • A szükséges árualap- ill. készletigény megfogalmazása. • Figyelemmel kell kísérni: • a beszerzés- és készletalakulást, • az árubeszerzők munkáját. • Motiválják és segítik beosztottjaik munkáját: pl.: üzletvezetők, beszerzők, áruházvezetők.

9. Árubeszerzők funkciója • Az áruk beszerzése a megcélzott vevők részére. • A készletérték vizsgálata. • Piacismeret. • Részvétel a választék kialakításban. • Koordináció a vezetőkkel.

10. Áruház igazgatók, osztályvezetők, üzletvezetők funkciója • Bolti készlet és választék figyelemmel kísérése. • Az eladók irányítása, ösztönzése, szervezése. • Az igények folyamatos figyelemmel kísérése. • Ellenőrzik a kiszolgálást, panaszkezelést. • Az árukínálat bemutatása, az áruk megjelenítése (dekoratőrrel, kirakatrende-zővel.)

11. 3. A készletezés költségei • a készlettartás költségei, • a készletutánpótlás költségei, • a hiányköltségek

12. A KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI • saját raktárépület, helyiség fenntartási költségei, • saját raktárépület, helyiség értékcsökkenése, • gépek-berendezések értékcsökkenése, • raktári adminisztráció költségei, • anyagmozgatás költségei, • tárolási veszteségek, • különleges kezelés, tárolás költségei

13. A készletezés összköltégének megállapítása A készletezés összköltségét [C(q)] az előző két mu- tató összegeként kapjuk meg:

14. A KÉSZLETUTÁNPÓTLÁS KÖLTSÉGEI • szállítási, • áruátvételi, • minőségellenőrzési, • szállítási veszteségek, • beszerzéshez tartozó adminisztráció.

15. A HIÁNYKÖLTSÉGEK • amikor a vevők igényeit a készlethiány miatt nem tudja kielégíteni és más beszerzési forrás után néz, • elveszett haszon.

16. Érdek-ellenhatás

17. 4. Készletgazdálkodási politika Az a készletezési és beszerzési elv, amely szerint az adott cikkelemből a készleteket fenn akarjuk tartani az értékesítés legjobb kiszolgálása érdekében. Négy lehetséges kategóriája van.

18. Készletgazdálkodási politika II. • Fix időközönként fix rendelési tétel (t, T) • Fix időközönként adott készletszintre feltöltő (t, S) • Jelző készletszint által jelzett időben fix rendelési tétellel (s, T) • Jelző készletszint által jelzett időben adott készletszintre feltöltő (s, S)

19. A készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó figyelmeztető adatok • az anyagár-különbözetek, • a távolsági fuvardíjak, • az értékesítés során keletkezett veszteségek, • a készletek értékvesztéseiből és a leltárkülönbözetből adódó veszteségek, • fizetett bankkamatok, • fizetett kötbérek és bírságok.

20. 5. Készletértékelési módszerek • Egyedi beszerzési ár: akkor célszerű, ha az értékelendő készletfajta egy beszerzési forrásból származik. • Átlagos (súlyozott) beszerzési ár: akkor célszerű, ha az adott készletből az adott időszak során többször is volt beszerzés, illetve nyitókészlet is volt. • FIFO-elv: „elsőként be, elsőként ki” – érkezési sorrend elvét alkalmazzák. • HIFO-elv: „legmagasabb be, elsőként ki” – a zárókészletet legalacsonyabb áron akarják kimutatni.

21. 5. Készletértékelési módszerek II. • LOFO-elv: „legalacsonyabb be, elsőként ki” – az átlagárhoz képest felértékeli a zárókészletet. • LIFO-elv: „utolsóként be, elsőként ki” – a beérkezés fordított sorrendben elégítik ki. • PRI-rendszer: a beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki. • RND-rendszer: a beérkező igényeket véletlen-szerűen elégítik ki. (a sorrendnek nincs jelentősége)

22. 6. KÉSZLETEK ALAKULÁSÁNAK ELEMZÉSE 6.1 A készletek nagyságának alakulása, 6.2. A készletlekötés relatív alakulása, 6.3. A készletrugalmasság mutatói, 6.4. A relatív készletváltozás, 6.5. Az értékesítés és a készlet kapcsolatának alakulása.

23. 6.1. A készletek nagyságát befolyásoló tényezők • a forgalom nagysága és összetétele, • a választék szélessége, • az utánpótlás gyakorisága, • a beszerzési tevékenység színvonala, • a gazdaság ciklikussága, • a készlet költségigényessége, • kapacitási helyzet, stb.

24. 6.2. A KÉSZLETLEKÖTÉS RELATÍV ALAKULÁSA A forgási sebesség alakulásának értékelése • Ø     fordulatok száma, • Ø     forgási sebesség napokban, • Ø     készletigényesség

25. 6.3. KÉSZLETRUGALMASSÁG VIZSGÁLATA Megnevezése: reagálási fok, készletrugalmassági együttható, készletváltozási együttható, készletkövetési együttható. Jelentése: kifejezi, hogy a forgalom 1%-os változása a kész- letlekötés hány %-os módosulását idézi elő.

26. 6.4.1. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: • Mértani átlag: így arány alatt – a forgalom növeke-désénél kisebb ütemben – nőhet a készlettömeg. Pl.: 118%-os Vd esetén r = 8,6% / 18% = 0,48 • Tapasztalati számokból: előző időszakokból meg-határozzuk a forgalom éves átlagos növekedési ütemét, majd kiszámítjuk a reagálási fokot. Pl.: Átlagos forgalmi növekedés = 10%; átlagos r = 0,7 – akkor egy 11,8%-os forgalmi terv esetén rt = 11,8% * 0,7 = 8,26%-os készletnövekedést indokol a tapasztalatok szerint.

27. 6.4.2. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: • Volumenváltozásból eredő reagálási fok – optimális készletnagyság meghatározása:

28. Előző folytatása • Ip = árindex együtthatós alakja, • Iq = volumenindex együtthatós alakja, • r = reagálási fok, • = bázisidőszaki átlagkészlet FELADAT: Ip = 110,0 %; Vd = I = 118,0 %; = 3784,0 eFt Határozza meg az optimális készlet nagyságát!

29. 6.4.2. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: • Árváltozásból eredő készletnövekedés:

30. 6.4.3. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: • A volumenváltozás készletre gyakorolt hatása: • A volumenváltozás miatti készletnövekedés vagy csökkenés áremelkedés miatti módosulása:

31. 6.5. Az értékesítés és a készlet kapcsolatának alakulása. Vizsgálandó területek: • Mitől függ az egy időszakban az átlagos forgási sebesség nagysága? • A forgási sebesség indexei • főátlagindex  Ivzó , • részátlagindex  Ivlan , • összetételhatás index  Iarv .

32. Mitől függ az egy időszakban az átlagos forgási sebesség nagysága? Egy időszakban az átlagos forgási sebesség nagysága függ: • a vizsgált csoportokba tartozó cikkek forgási sebessége, • az egyes csoportok forgalmának részaránya, • az egyes csoportok -nek a részaránya,

33. A forgási sebesség indexei • Főátlagindex  Ivzó , • Részátlagindex  Ivlan , • Összetételhatás index  Iarv .

34. Főátlagindex  Ivzó a.) A két időszak forgási sebességének hányadosaként: • Az egyes árucsoportok forgási napjainak átlagolásával:

35. Főátlagindex  Ivzó II. • Az egyes árucsoportok forgási napjainak átlagolásával: b.) Az E és a kifejező Vd-k hányadosaként:

36. Részátlagindex  Ivlan a.) Az átlagos forgási nap hányadosaként: b.) Egyszerűsített forma alapján:

37. Részátlagindex  Ivlan II. c.) Cikkcsoportonkénti forgási sebességek változását mutató egyedi indexek átlagolásával:

38. Összetételhatás index  Iarv A forgalmi arányok változásának hatása:

39. Mi tekinthető a kereskedelemben árunak? • a kereskedelmi árukészlet, • az alvállalkozó teljesítmények, pl. bérraktár • a göngyöleg, • az áruval együtt mért csomagolóanyag, • az áruval együtt eladott üveg, • a külön felszámított csomagolóanyag.

40. Készlethatékonyságot tükröző mutatók • az egységnyi, ált. 100 Ft készlettel elérhető forgalom nagysága • az egységnyi, 100 Ft forgalom lebonyolításához szükséges árukészlet nagysága.