NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE

1. Magyar Tudományos Akadémia Észak-magyarországi Ökoenergetikai és Környezetipari Társult Kutatócsoportja NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon” c. Konferencia Győr, 2009. április 27-28.

2. TARTALOM • A vidék helyzete 1990 után • Nemzeti stratégia • Társadalmi tőke, természeti tőke • Vidékstratégia alapjai • Magyar Zöldenergia Program • - Kistérségi/települési energiarendszer

3. A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 1. • Agrárösszeomlás (60%-ra süllyedt produktum) (Sertés 10,5 3 m vágás Dánia 7-27 m; Kína húsfogyasztás/fő 25 50 kg; tej 2,7m t 1,5 m t; gyümölcs zöldség 2,7 2,1) • Kiegészítő tevékenység megszűnt az agrár üzemekben (800 ezer agrárfoglalkoztatott fele) • Kisipari Termelő Szövetkezetek tönkrementek • Könnyűipar megszűnt • Hazai KKV-k védelmének teljes hiánya bedolgozás, beszállítás • Nincs kisvállalkozói érdekű tanácsadás • 1,5 millió munkahely megszűnt (0,5 millió kényszer nyugdíj; 0,5 millió munkanélküli; 0,5 millió kényszer vállalkozó; 1990-be 5,3 millió foglalkoztatott, 2003-ban 3,8 millió)

4. A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 2. • Stratégia nélküli privatizáció • EU foglalkoztatási átlag 70%, Magyarország 56%, Svédország 74% (15-65 éves korosztály) • Nyugat-Kelet-, Délnyugat-Északkelet/ tengely • Nincs stratégiai terv és tervező intézet (Franciaország, D-Korea, Japán) • Nincs pénzügyi szolgáltatás a városokon kívül • Nincs agrár- élelmiszeripar, fejlesztési stratégia • Nincs iparosítási stratégia • Mélyszegénység gócok munka alkalom, munka motiváció

5. Vidékpolitika Koncepció Stratégia Program Al-program Project A vidékfejlesztés sémája

6. ERŐFORRÁSOK TERMÉSZETI TÁRSADALMI - termőföld - víz - levegő - nyersanyagok - energia források - kultúra - tudás - munka - ember által alkotott tárgyak és létesítmények

7. Fukuyama nyomán: az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek együttese, a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig. Két kulcsszó: együttműködés és mozgósítás. Kopp Mária definiciója: „az egyének számára a társadalomban a polgári részvétel révén hozzáférhető javak köre, amely egyúttal a népesség egészségi állapotának erőteljes meghatározójának látszik.”. Indikátorai, „a másokba vetett bizalom, kölcsönösség, a polgári szervezetekben való tagság, a kollektív hatékonyság, a vallásos élet és a versengő magatartás”. Társadalmi tőke természeti tőke

8. Társadalmi tőke összetevői I. • Robert D. Putnam (2000) a társadalmi tőkét a következő összetevőkre bontotta: • Átfogó vagy áthidaló: (bridging) társadalmitőke, amely osztálybeli etnikai, vallási stb. különbségeket képes áthidalni. Olyan különbségeken, feszültségeken is felülemelkedik, amelyek egyébként tipikusan megosztják a társadalmat. • Összekötő: (bonding) társadalmitőke, amely homogén egymáshoz hasonló személyeket köt össze. Megerősítheti a csoportot, ugyanakkor a kívül rekesztettek körében feszültséget is indukálhat.

9. Társadalmi tőke összetevői II. • A társadalmitőke egyéni és közösségi oldala. Az egyénnek előnye származik a kapcsolataiból. A reciprocitás lehet különös (specific reciprocity), - akár egy csere - én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem másvalamiben. Másodszor, általánossá vált reciprocitásról (generalized reciprocity) is • A társadalmitőke két dimenziója : az áthidaló társadalmi tőke (bridging social capital) és a bilincselő társadalmi tőke (bonding social capital). A bilincselő társadalmi tőke, befelé tekintő, megerősíti a homogén csoportok azonosságtudatát és egymás iránt érzett szolidaritását. Az áthidaló társadalmi tőke ellenben, kifelé tekintő, kapcsolatot biztosít a különböző társadalmi szinteken élő emberek között.

10. KULTÚRA • - Mezőgazdaság • - Bányászat • - Ipar • - Szolgáltatás • - Média • - Oktatás • - Kutatás-Fejlesztés-Innováció • - Egészségügy • - Társadalomszervezés • - Közösség szervezés • - Kormányzás • Környezet • Munka • Viselkedés • Kapcsolatok • Verseny • Kooperáció

11. mezőgaz- daság bányászat • időhorizont 20-30 év • menetrend • víziók • konkrét program egyéb termék- gyártás közművek energia- termelő ipar

12. Hálózati gazdaság Kisvállalkozások versenyképességét meghatározza A gazdaságban egyre fontosabb szerepe van az információnak→valódi erőforrás Intézmények szerepe →hasznos információhoz való gyors hozzáférés A hálózati gazdaság alapvető elemei

13. VIDÉKSTRATÉGIA ALAPJAI Hálózatosodás, összefogás, érdekhálók, integrációk • Agrár 2x állattenyésztés, 2x zöldség gyümölcs 3x agrár export • Export felolgozott arány 30%-ról 80%-ra • Ipar iparosítás • Szolgáltatás - gyógyturizmus - pénzügy - KKV tanácsadás NEKTÁR • Quaterner • Fejlesztési pólusok • Foglalkozatási potenciállal rendelkező városok közé szervezendő fejlesztés • Hálózati gazdaság elemeinek térnyerése • Mentalitás és attitűd váltás • Verseny és kooperáció • Tanulás élethosszig

14. A magyar bankhálózat struktúrája

15. A vidék bank(fiók) hiánya

16. OKOK • A kényszerűen megszakított szerves fejlődés • A gazdasági átmenet buktatói és a nemzeti stratégia hiánya • A kisvállalkozói érdekérvényesítés gyenge volta • A kisvállalkozói szellemi-logisztika hiánya • Integrációk, kooperációk, klaszterek hiánya, a hálózati gazdaság fejletlen volta • Téves gazdaságpolitikai koncepciók, szemléleti hiányosságok A duális gazdaság kialakulásának okai és ellenszerei • ELLENSZEREK • Nemzeti stratégia • A kisvállalkozások hatékony nemzeti menedzsmentje • Kisvállalkozási erőegyesítés, kooperáció és integráció • Aktív részvétel a hálózati gazdaságban • A kisvállalkozások vezetési-, műszaki- és termékmodernizációja • A kisvállalkozások hatékony szellemi-logisztikai rendszere ( ) • Szemléletváltoztatás NEKTÁR

17. Multinacionális óriásvállalatok betelepítése―hatásuk Előnyök Élenjáró technika Élenjáró technológia Élvonalbeli termék Úttörő tervezés–szervezési megoldások Nemzeti stratégiabedolgozás beszállítás  K+F+I Kutatás, fejlesztés, innováció (K+F+I) Hátrányok Alkutúlerő Túltámogatás Aránytalan közteherviselés Szakszervezeti jogok Bedolgozás Beszállítás „sátorfa effektus” Szervesülés?

18. A magyar gazdaság gyenge összteljesítményének okai • Túl kevés foglalkoztatott • Túl kevés hozzáadott érték • Szervező, szolgáltató állam helyett osztogató • Irreálisan magas elvonások és magas közteherviselés-elkerülési arány együttes jelenléte • Jogi túlszabályozottság • Termelési tényezők súlyos terhei • A bürokrácia és bürokrata jogi felelősségre vonhatósága • Államháztartás forráséhsége, krónikus hiánya • A kiemelkedő szorgalom hiánya • Felesleges feszültségek a munkahelyi kapcsolatokban • Hiányos innovációs lánc • Egyenetlen fejlettségű infrastruktúra • A kölcsönös szolgálatok etikájának fejletlensége • Összefogások, kooperációk hiánya, gyengesége • A hálózati gazdaság fejletlen volta

19. Magyarország különleges vonzerejének lehetséges tényezői • Minőségközpontú szemlélet • Tisztaság, rend és munkaszeretet • Különlegesen szorgalmas munkavégzés • Hatékonyan felhasznált személyes és csoportos tudás, valamint kreativitás • Átlátható, szigorú, egyértelmű jogi és hatósági szabályozás • Reális, kivételeket nem ismerő közteherviselés • Takarékosabb, a fontos teendőket hatékonyabban ellátó állam • Szolgáltató szemléletű teljesítményorientált bürokrácia • Kisvállalkozásokat hatékonyan menedzselő állam • Kiváló mezőgazdasági adottságok kiaknázása • Tiszta ország, gyógyfürdő és wellnessturizmus • Tranzit szerep kiaknázása, Duna, Tisza energia+víziút • A magyar lelemény és a hatékony szervezés előnyeinek egyesítése • Tanuló ország, tudás társadalom (műszaki, természettudományi)

20. Az iparosítás céljai 1. Területi kiegyenlítés Kevésbé képzettek foglalkoztatása Elmaradott, stagnáló területek fejlesztése Foglalkoztatási, oktatási, regionális szakpolitikákat összehangolni az iparpolitikával Helyi erőforrások versenyképes feldolgozása 2. Szerkezeti váltás Ágazati szerkezetváltást hatékony, nagyobb növekedésű ágazatok támogatásával, speciális, de nem bonyolult szabályozással. A egyágazatú ipari térségekben tevékenység diverzifikációt állami, önkormányzati szervezéssel, beruházással + magántőkével 3. Új gazdasági szereplők és együttműködés: Az FDI (Foreign direct investment – külföldi működő tőke beáramlás) vonzás feltételeinek kialakítása (bedolgozás, beszállítás, K+F+I); A kis-és középvállalatok támogatása helyett NEKTÁR Hálózati gazdaság, Kooperáció: vállalkozások+felsőoktatás+ K+F+I intézmények 4. Leszakadó lakossági csoportok visszavezetése a munka világába - Segély függés munka motiváció (mentális és anyagi) - Segély függés adófizető állampolgár - Kiszolgáltatottság civil öntudat

21. Tercier szektor • Gyógyító ország • Egészségügy • Utazás • Szállás • Kulinária • Fürdőkultúra • Kulturális programok • Életmód • Software • NEKTÁR • Hálózati gazdaság • Logisztika • Pénzügyi szolgáltatások (ahol nincs szolgáltatás oda az állam szervez)

22. Geotermikus vízkészlet Kedvező hazai adottságok (1000 m mélységben 60C˚) A készlet 2550 km3, MO/lakos 5. a világon Hasznosítása: termelési és kommunális célok (~1000 kútból) idegenforgalmi és gyógyászati célok (~100 kútból) Rendkívül alacsony hasznosítási arány A tárolt energiakészlet 73 milliomod részét -510 millió m3 hévizet-, valamint 50 millió m3 gyógyvizet használnak fel a 21. század elején. Ennek a mennyiségnek a hőegyenértéke = 1 millió tonna kőolaj. Műszaki lehetőség: 63 PJ, hasznosítva 3,6PJ

23. Autóbusz- és TV-készülék-gyártás1950-2006 (db)

24. A megújuló energiahordozók felhasználása 2007-ben, PJ

26. Vízgazdálkodás (csatornázás, víztározás) Aqvakultúra Bányászat Ipartelepek Település TERMŐFÖLD Élelmiszer termelés (étel, ital) Honvédelem (gyakorlótér) Gyógynövény termelés (gyökér, szár, levél, termés) Környezetfenntartás (közhasznú tevékenység) Természetvédelem (nemzeti parkok) Ipari alapanyag termelése (len, kender, fa) Zöldenergia alapanyag termelés (tüzelési célú, biogáz, bio-hajtóanyagok) Rekreáció szolgáltatás (erdők, parkok) A termőföld hasznosítás változatai

27. Hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék évi mennyisége

28. Magyar zöldenergia program forgatókönyvek (2007-2013)

29. A szociális zöldenergia program ökonómiai jellemzői

30. INPUT OUTPUT Helyi felhasználásra Helyi faapríték Elektromos energia Országos hálózatba Belföldi értékesítés Helyi szemét MEGA Zöldség Program Zöldség termékek Helyi szennyvíziszap Hulladékhő Vegyes hasznú kiserőmű Export Főként hazai technológia alkalmazása Komplex Zöldenergia Program elemei

31. Új munkahelyek létrejötte Helyi adóbevételek növekedése Lakosságmegtartó képességnövekedése A foglalkoztatottság növekedése Helyi szaktudás felhasználása Versenyképesség növekedése MEGA Zöldség Program Gazdasági és társadalmi hatásai Kiegyensúlyozottabb területi fejlődés Életszínvonal-növekedés Település-fejlesztés Innovációk alkalmazása Tőkebeáramlás MEGA Zöldség Program

32. Kistérségi/települési energia rendszer – mai helyzet Beszerzésiforrás (input) Szállítás Elosztás Fogyasz-tás Energiahor-dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő - túlnnyomó-részt importból - a többi is kistérségen kívülről - jellemzően igen nagy távolságokról - szállítási veszteség nagy - szállítási költség tetemes - túlcentrali-zált - költséges - bonyolult rendszer - drága, de nem takarékos - nem hatékony - növekvő felhasználás - nincs

33. Kistérségi/települési energia rendszer – jövő II. Beszerzési forrás (input) Szállítás Elosztás Fogyasz tás Energiahor-dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - túlnnyomó-része saját előállítás - kisebb része importól és belföldről - a távolról szállított hányadra jutó szállítási veszteség nagy - a helyben előállított rész szállítási vesztesége elenyésző - a távolról szállított rész szállítási költsége nagy - a helyben előállított rész szállítási költ-sége elenyésző Távolról szállított rész: - túlcentrali-zált - költséges - bonyolult rendszer Helyben előállított rész: - decentrali-zált - alacsony költségek - egyszerű rendszer - drága, takarékos és hatékony - nem növekvő felhasználás - van, dearánya nem jelentős - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - a helyi előállítás kockázata közepes Import súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő Saját előállítás kismértékű és kezelhető kockázat: - termelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő

34. TELEPÜLÉSI ENERGIATERMELÉS KOMPLEX RENDSZERE VI. Fa Biogáz Mezőgazdasági melléktermék +Helyi vízenergia +Földhő +Hőszivattyú +Napelem +Napkollektor +Szélerőmű Elektromosság Fűtés VHK TF Hűtés VHK = Vegyeshasznú kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű

35. A NEKTÁR legfontosabb tevékenységei • Tanácsadás– kisvállalkozói– önkormányzati– műszaki • Cégalapítás • vállalkozásba kezdeni • nem vállalkozni, lebeszélés • cél, termék, versenyanalízis • jogi forma • finanszírozás • első üzleti terv • Fejlesztés • Cégstratégia • Cégvezetés • Eseti szaktanácsadás • Kisvállalkozói információk gyűjtése, feldolgozása, továbbítása a kormánynak • Javaslatok a szabályozók változtatására • Képzés • Továbbképzés • Kisvállalkozói szoftver-menedzsment • Kutatási kooperációk szervezése • Klaszter szervezés • Ipari parkok • Logisztikai központok • Inkubátorházak • Tudásközpont • Szolgáltatások • Térítéses szolgáltatások– cégstratégia– beruházási feasibility study– forrásszerzés (kockázati tőke)– pályázatírás, -készítés, -követés– hitelkérelem készítés • - könyvelés • Válságkezelés

36. Liget-rend • Liget-erdő • Liget-tó • Liget-kert • Liget-piac • Liget-ház • Liget-bank • Liget-fürdő • Liget-ipar • Liget-tudás • Liget-szorgalom • Liget-jövő

37. „A jövő azé a nemzeté, amelynek élelmiszere, energiája és ivóvize lesz”

38. Köszönöm a figyelmet!