1 / 28

EU kihívások - magyar feladatok

EU kihívások - magyar feladatok. Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány. Tartalom. Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben

kort
Download Presentation

EU kihívások - magyar feladatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány

  2. Tartalom • Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban • Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben • Konzultáció és párbeszéd • A nyitott koordináció módszere • Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezetek számára

  3. NGO-szektor az EU joganyagában • Maastrichti Egyezmény 1992. – az EU legyen a polgárok Európája • 23. Sz. Nyilatkozat: „fontos az Európai Közösség, valamint a jótékony célú egyesületek és alapítványok - mint a szociális létesítményekért és szolgálatokért felelős szervek - közötti együttműködés.” • Amszterdami Szerződés 1997. • Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek • Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról - A nonprofit szektor teljesítményét gazdasági, szociális és politikai szempontból jelentősnek és támogatásra méltónak tartja, kiemelia szociálpolitikát, a fejlesztési és humanitárius segélyeket (fejlődő országoknak), a környezetvédelmet és az emberi jogokat • Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló • Aarhusi Megállapodás 1998. – EU környezetvédelmi politikája • Lisszaboni stratégia 2000. – A szociális dimenzió megszilárdítása

  4. NGO-szektor az EU dokumentumokban • „Együttműködés jótékony szervezetekkel mint gazdasági és szociálispartnerekkel a szociális jólét területén” 1997. • „A civil szervezetek szerepe és hozzájárulása Európa építéséhez” 1999. • BIZOTTSÁGI VITAANYAG „Az Európai Bizottság és a Nem-kormányzati szervezetek: Szorosabb partneri kapcsolatok” 2000. • „Európai Kormányzás – Fehér Könyv” 2001. • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé – A Bizottság általános elvei és minimális előírásai az érdekelt felek konzultációjához” 2002. • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A Lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megszilárdítása: a nyitott koordináció korszerűsítése a szociálpolitika területén” 2003.

  5. A Bizottság és az NGO-szektor közötti együttműködés alapjai • A részvételi demokrácia erősítése • Az állampolgárok meghatározott csoportjainak képviselete az európai intézményekben • Részvétel a politikai irányelvek kialakításában • Részvétel a programok végrehajtásában • Részvétel az európai integrációs folyamatban

  6. A civil társadalom szerepe • Fehér Könyv: „A civil társadalom fontos szerepet játszik az állampolgárok ügyeinek felvállalásában, közvetítésében, illetve a polgárok érdekeinek megfelelő szolgáltatások biztosításában. A civil társadalom egyre inkább a politika-, és társadalomformálás terepeként tekint Európára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a polgárok aktívabban bekapcsolódhassanak az Unió ügyeibe, és arra is, hogy strukturált csatornákon keresztül jelezhessenek vissza, kritizálhassanak, tiltakozhassanak.

  7. A párbeszéd és konzultáció során követett fő célkitűzések • Átláthatóbb konzultációs folyamat kialakítása • Hasznos információkkal – alapelvek és standardok – szolgálni • Koherens és rugalmas hálózatok kialakítása a konzultációk elősegítésére • Kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok átvételének elősegítése

  8. A Bizottság és az NGO szektor közötti párbeszéd folyamata • Ad hoc megbeszélések – az EU fontos eseményeihez kötődő egyeztető fórumok • Strukturált dialógus – az NGO-kal folytatott párbeszéd rendszeres keretek között, többnyire szektorálisan • Hivatalos konzultációk – szakértő tanácsadó testületekben, az NGO-k megfigyelő és kontrollfunkciója érvényesül

  9. Ajánlások a civil szervezetekkel való konzultációhoz • Internetes adatbázis kialakítása az információkhoz való hozzáférés biztosítása és a konzultációs folyamat koordinálása céljából – CONNECS http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index_en.htm • A Bizottság évenként tárgyalja meg a fontosabb eseményeket • Megfelelő eszközök kifejlesztése a konzultációkhoz • Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása • Minimális szabványok megfogalmazása a konzultációhoz

  10. CONECCS

  11. CONECCS II.

  12. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Tanács hivatalos véleményező intézménye • Az EGSZB hivatása, hogy híd szerepet töltsön be az EU intézményei és a tag-államok, Európa szervezett civil társadalma között

  13. Kikből áll az EGSZB? • Római Szerződés, 1957. A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből • Nizzai Szerződés, 2000. A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből

  14. Mi a szervezett civil társadalom? • A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabad foglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek; • A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.

  15. Kik alkotják az EGSZB-t? • Az EGSZB egy Közgyűlés, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkot; • A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható; • A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki; • Az EGSZB munkájában 12 magyar képviselő vesz részt, 3 csoportban: munkaadók, munkavállalók, egyéb szakmai civil szervezetek • 4 magyar képviseli a civileket (Herczog, Barabás, Garai, Tóth)

  16. DÖNTÉSHOZÓK Elnökség Vezető testület Közgyűlés MUNKAVÉGZŐ SZERVEK 6 szakosított szekció Egységes piac, termelés és fogyasztás Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság Külkapcsolatok + két új szervezet Egységes Piac Megfigyelő Központ Ipari Változások Tanácsadó Testülete Az EGSZB szervei

  17. Az EGSZB tevékenysége • Az EGSZB feladata az EU politikai dokumentumainak véleményezése (évente kb. 150) • Kötelező és választható konzultáció • Kezdeményezési jogkör • Feltáró véleményeket dolgozhat ki • Megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet

  18. MUNKAMÓDSZEREK A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre, előadóval A „dinamikus kompromisszum” lehetőségénekfolyamatos keresése Szakértelemre alapozott konstruktív viták Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen ÜTEMEZÉS Évente 9 plenáris ülés 6 szakosított szekció havonta ülésezik Tanulmányozó csoportok esetileg 1-3 alkalommal tanácskoznak Munkamódszerek, ütemezés

  19. Civil párbeszéd • A párbeszéd a közhatalom és az NGO-k között folyik • Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal valamint a civil szervezetekkel • európai uniós szinten • a tagállamokban és más európai országokban • Az Euromed-társulás országaiban • Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban • A Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban • Indiában, Kínában

  20. Miben rejlik az EGSZB ereje? • Nagy szakértői bázis • Konszenzuskeresés – dinamikus kompromisszum • Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között • Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában

  21. Közösségi együttműködés a nyitott koordináció módszerével • A módszer lényege: a tagállamok – konszenzus alapján – egy-egy területen közös célkitűzéseket határoznak meg és ezeket beépítik a nemzeti szakpolitikába • Évente nemzeti jelentések/akciótervek • EU szinten közös mutatók, összegző Bizottsági közös jelentés – közösségi akcióprogramok pl. a Társadalmi kirekesztődés elleni Közösségi Akcióprogram

  22. Közös célkitűzések a társadalmi beilleszkedés elősegítésére • Foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára – aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések, munkahely és családi élet összeegyeztethetősége, gyermekek, rászorulók gondozása, szociális gazdaság fejlesztése, élethosszig tartó tanulás, szociális védelmi rendszerek, jó lakáskörülmények és egészségügyi ellátás • A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése - tudás alapú társadalom fejlesztése, társadalmi krízis helyzetek megelőzése • A legelesettebbek segítése – fogyatékkal élők, gyermekek, leszakadó régiók lakói • Minden érintett szerv mozgósítása – kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt

  23. Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezeteknek • Közösségi Kezdeményezések • Közösségi Programok • Hazai támogatások civil szervezetek számára • Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak pályázatai

  24. Közösségi Kezdeményezések • Equal – Küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen • Interreg III – Határokon átnyúló együttműködés • Leader+ - a fenntartható helyi fejlesztés integrált stratégiája • Urban – fenntartható fejlődés a városi övezetekben

  25. Közösségi Programok • Altener Megújuló energiák • Culture Az Európai nemzetek kultúrája • Daphne Gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak elleni küzdelem • eContent Az európai digitális tartalom szolgáltatások elterjesztése • eEurope Modern online közszolgáltatások • eTen Telekommunikációs hálózatok Európában • Enterprise & SME Növekedés és versenyképesség növelése az üzleti szektorban • Intelligent Energy Europe Intellegins Energia Európa számára • Leonardo da Vinci II Szakképzés, átképzés • Life III Környezetvédelmi program • Lingua Nyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi sokszínűség • Media Europai audiovizuális szektor erősítése • Save Energiahiány kezelése nem technológiai akciókkal • Socrates III Nyelvtanulás, mobilitás, innováció az oktatásban • Youth Mobilitás és oktatás az ifjúság körében • 6-os Keretprogram Kutatás-fejlesztés, innováció

  26. ACCESS Programok • Az EU és a csatlakozó országok közös keretprogramja a csatlakozó országok civil társadalmának megerősítése és a csatlakozási felkészítés céljából • Access 1999, 2000, 2001, 2002, 2003 • Prioritás területek • Környezetvédelem • Társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem • Emberi jogok képviselete • Szociális szektor, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok • Makroprojektek, mikroprojektek, hálózatépítés

  27. Tagállami szintű pályázatok • Nemzeti Fejlesztési Terv • 5 operatív programjának pályázatai • Civil szervezetek számára számos intézkedés nyitott

  28. Köszönöm figyelmüket!

More Related