240 likes | 377 Views
A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok. Erdei Virág, Kovács Marcell KSH, Népességstatisztikai főosztály. Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása különös tekintettel a népszámlálásra
E N D
A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok Erdei Virág, Kovács MarcellKSH, Népességstatisztikai főosztály Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosításakülönös tekintettel a népszámlálásra 2010. Március 29., Budapesti Corvinus Egyetem
1. Hazai előzmények 2001. évi népszámlálás tapasztalatai nyomán új célok: • A lakosság adatszolgáltatói terheinek csökkentése • Költséghatékonyság 2005: KSH, Stratégiai Fejlesztési Tanács döntése:„ A következő népszámlálás nem tervezhető és nem hajtható végre a hagyományos módszerekkel. …Ki kell alakítani a következő népszámlálás új koncepcióját.”
Bulgária,Ciprus,Egyesült Királyság,Görögország,Írország,Luxemburg,Magyarország,Málta,Portugália,Románia,Szlovákia 2. Nemzetközi fejlemények Csehország,Észtország,Lengyelország, Litvánia,Olaszország Ausztria Franciaország Belgium,Hollandia,Lettország,Spanyolország,Szlovénia Dánia,Finnország Németország Svédország
3. Népszámlálási koncepciók A regiszterekkel végzett feltáró munka eredményeként három koncepciót dolgoztunk ki a 2011. évi népszámlálás megvalósítására: • Adatok biztosítása kizárólag igazgatási nyilvántartások felhasználásával, a személyes adatok statisztikai célú összekapcsolásával • Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással • Adatok biztosítása teljes körű lakossági összeírással
4. A regiszterek vizsgálata Magyarországon a különböző hatóságok sok adminisztratív jellegű adatbázissal rendelkeznek, amelyek több népszámlálási információt is tartalmaznak. Információgyűjtés: • Milyen hivatalos regiszterek vannak az országban, ezek jogszabályi háttere • E regiszterekből melyek tartalmaznak népszámlálási jellegű információt • Az adatátadás-, átvétel jogszabályi háttere • Nemzetközi tapasztalatok gyűjtése Direkt kapcsolatfelvétel az adatgazdákkal: • Földhivatal, Építésügyi hatóság, Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
5.1 Hasznosítható regiszterek - 1. A hivatalos regiszterek feltérképezése során 9 regisztergazda 19 nyilvántartásáttaláltuk valamilyen módon népszámlálási célból hasznosíthatónak. Lakásadatok: • Földhivatal – kataszteri ingatlan-nyilvántartás • Illetékhivatal – az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos illetékek nyilvántartása • Építésügyi hatóság – az engedélyhez kötött események (építés, bontás, lakhatás) nyilvántartása
5.2 Hasznosítható regiszterek - 2. Személyi adatok: • Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – személyi adat és lakcímnyilvántartás • Országos Egészségbiztosítási Pénztár – gazdasági aktivitás nyilvántartása • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – nyugdíj és nyugellátásszerű járadékban részesülők nyilvántartása • Oktatási Minisztérium – a tanulók, pedagógusok nyilvántartása • Foglalkoztatási Hivatal – a regisztrált munkanélküliek adatai • APEH – az adófizetők, a foglalkoztatottak nyilvántartása
6.1 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok • Az OEP-nél megtalálható gyakorlatilag a teljes népesség gazdasági aktivitása, továbbá minden bejelentett foglalkoztatott foglalkozása, foglalkozási viszonya, a munkahely nemzetgazdasági ága. • Az ONYF-nél és az APEH-nál szintén megtalálhatók a gazdasági aktivitási, foglalkozási, foglalkozási viszonyra vonatkozó adatok. • Csak az APEH tartja nyilván a munkahely települését. • A regisztrált munkanélküliek részletes adatai a Foglalkoztatási Hivatalnál találhatóak, de aktivitási adatként szerepelnek az OEP-nél is.
6.2 A foglalkozásra és munkaviszonyra vonatkozó regiszteradatok problémái Problémák: • A hivatalosan és jogszerűen bejelentett jogviszonyokat tükrözik, a szürke és feketegazdaságban foglalkoztatottakat, vagy a nem regisztráltakat nem. • A foglalkozási adatok átvételének és felhasználásának akadálya a lakcím pontatlan és nem naprakész nyilvántartása ezen regiszterekben, ami az adat-összekapcsolás elé állít akadályt.
7. Iskolai végzettségi adatok a regiszterekben • Kizárólag a jelenleg iskolába járó tanulókról (alap-, közép- és felsőfokon) és az oktató pedagógusokról állnak rendelkezésre az Oktatási Minisztériumban, 5 évre visszamenően archivált adatokkal együtt. • Elenyésző számú lakosságot képviselő foglalkoztatott csoportokra iskolai végzettségre vonatkozó adatai (köztisztviselők, pedagógusok, kötelező kamarai tagságú csoportok). Problémák: • A teljes népességről nincsenek iskolai adatok a regiszterekben.
8. A lakások adatai a regiszterekben • Az Illetékhivatalnak kizárólag azon lakásokról vannak adataik, amelyekkel adás-vétel történt: éves szinten 3% • Földhivatal minden megyében működik, és több körzeti hivatala is van. Nyilvántartásuk adattartalomban egységes, és megyénként hálózati rendszerben működik. Minden ingatlant (földterületet, a rajtuk lévő épületet és a bennük lévő lakásokat) digitálisan tartanak nyilván, de népszámlálási szempontból rendkívül szűk körű információval rendelkeznek. • Az építésügyi hatóságnál is megtalálható az összes ingatlan. Alapja az engedélyhez kötött építés, bontás, lakhatási engedélyek kiadása. Jelenleg csak papíron létezik. Az egyes építési hatóságok (kb. 600) a saját nyilvántartásukat egyedi módon állítják elő, illetve kezelik. Csak az engedély kiadásának időpontjában fennálló állapotot rögzítik, így az időközben bekövetkezett (engedélyhez nem kötött) változásokat nem.
9. A Népesség-nyilvántartás vizsgálata • KEK KH kezelésében lévő személyi adat- és lakcímnyilvántartás • A regiszter jellemzői: • Teljes körű • Alapvető demográfiai adatokat tartalmaz(nem , születési idő, állampolgárság, családi állapot, lakcímek) • Együttműködési megállapodás, munkacsoport létrehozása
10. A Mikrocenzus és a lakcímnyilvántartás összehasonlítása A népesség-nyilvántartás adatállományának átvétele két lépésben 1. lépés: 806 település valamennyi közterülete (75 390) 2. lépés: 2005. április 1-jei állapot szerint(kb. 2 000 000 rekord) ●személyi adatok (nem, születési idő (év, hónap),családi állapot, bejelentkezés módja), ● személyekhez kapcsolódó címadatok (település, közterület, házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó). A mikrocenzus címei közül azok kerültek összehasonlításra, ahol a felvétel sikeresen lezajlott Az összekapcsolás egysége a cím!
11. Az összekapcsolás lépései, módszere • Települések – településazonosító • Címek • Közterületek (név és jelleg) • További címelemek (épület, lépcsőház, emelet, ajtó) • Személyek • A vizsgált címen lakik • Nem • Születési év Informatikai párosítás Manuális összekapcsolás
12. Eredmények A 2005. évi mikrocenzus és a népesség-nyilvántartás összehasonlításának eredménye
13. Következtetések • Csak az eltérések mutathatók ki, nem tudjuk, mi a valós helyzet • A népesség-nyilvántartás adataiban az üres és a nem lakásként használt lakások nem szerepelnek • A címek manuális összekapcsolásához szükségünk lenne a teljes lakókörnyezet címadataira Népszámlálási próbafelvétel, 2008
14. 2008. évi próbafelvétel Az összehasonlítás adatforrásai: • KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása 2007. július 1-től kiterjedt formában üzemel – az adatfeltöltés folyamatos • KSH Címregisztere elkészült, aktuális állapotot tükröz • Népszámlálási próbafelvétel, 2008(6 kiválasztott település, 15 000 lakás és az ott élő személyek)
15. Az adat-összekapcsolás modellje KSH Címregiszter KEK KHszemélyek és címek Személy Lakcím Cím, lakcím Próbafelvétel Címállomány Személyi állomány
Közterület szint 9,7% Házszám szint 13,0% Ajtószám szint Minden címelem 14,9% 62,4% 16. Címelemenkénti egyezőségi arány
18. A cím szerint azonosított lakások megoszlása a személyek egyezősége szerint
19. Következtetések • A KEK KH lakcímei a vizsgált településeken 62 %-ban felelnek meg a tényleges helyzetnek • A nyilvántartási rendszer közelmúltbeli korszerűsítésének hatása még nem volt érzékelhető (üres lakások hiányoznak) • A KEK KH címei népszámlálási célra csak teljes körű, településenkénti címpontosítás után használhatók • A népesség számában az adatok településenként 1-12 %-os eltérést mutatnak, a népesség összetételében nemjelentősek az eltérések • Elemi szinten a nyilvántartás adatai csak részben fedik a valós helyzetet (fiktív bejelentkezések, bejelentkezés nélkül élők) • A nyilvántartásban szereplő demográfiai alapadatok pontosabbak, mint az összeírt adatok (dokumentumokon alapulnak)
20. Népszámlálás 2011 • 2008. október 1. – Kormánydöntés a 2011. évi népszámlálás végrehajtási módjáról – teljes körű lakossági adatfelvétel • Népesség-nyilvántartási adatok felhasználása 2011-ben a hiányzó adatok pótlására • KEK KH cím-nyilvántartási adatainak felhasználása a Címregiszter pontosítására a 2011. évi népszámlálás előtt • Felkészülés a 2011utáni, regiszteralapú cenzusra (Együttműködés lépései, állományok összekapcsolásának tapasztalatai, eredmények közös értékelése)