TANULÓK SZAKMAI ALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATA és PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁSA

1. TANULÓK SZAKMAI ALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATA és PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁSA Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály Dr. Simon Judit

2. MUNKAHELYI MORBIDITÁS , MORTALITÁS

3. A Földön 6 659 199 000 ember él. 15 év feletti lakosságának ( 4,814 milliárd) 65,1 % - a ( 3,133 milliárd ) gazdaságilag aktív populáció . LABORSTA , EU-OSHA,2008 • A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma : • iparilag fejlett országokban alacsony 2 millió embert érint évente • fejlődő országokban magas . • Összes munkabaleset (halálos is ) 270 millió munkavállaló/év • 160 millió ember • szenved munkatevékenységgel összefüggő megbetegedésben . NEMZETGAZDASÁGOKRA HÁRULÓ TEHER NÉPEGÉSZSÉGÜGY ………OKTATÁS………….TÁRSADALOM 3

4. 3 és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt minden évben 142 400 személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt az évi 150 000 haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az azbeszt számlájára); a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított; a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre; a fiatal munkavállalók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak;

5. Munkaképtelenség 19,72 % 1-3 hó 3,24 % 3-6 hó 1,04 % 6 hó túli Súlyos munkabaleset : 211 Csonkulásos : 288

6. Paradigmaváltás ! Munkaegészségügyben dolgozók Etikai Kódexe ! Forrás : OMFI , 2009

7. HAZAI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI STATISZTIKAI ADATOK

8. Néhány tény ……… Magyarországról WHO ATLAS OF HEALTH IN EUROPE, 2nd edition 2008 Az Európai 25- 64 éves korosztálynál , 2005. év adatok szerint Magyarországon volt : • a legtöbb elhalálozás tüdő daganat miatt 458,4 fő /100 000 lakos • a legtöbb tüdő daganatban új megbetegedettek száma : 75,1 fő / 100 000 lakos • 2. helyen a legtöbb emésztőrendszeri megbetegedésben elhunytak száma : 147,8 fő / 100 000 lakos • 3. helyen a legtöbb krónikus májbetegség és cirrhosisban elhunytak száma : 93,9 fő / 100 000 lakos • 3. helyen a vastag- és végbél daganatban elhunytak száma : 357,0 fő / 100 000 lakos • 12. helyen a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma : 426,9 fő / 100 000 lakos ebből szívinfarktusban 123,1 fő / 100 000 lakos

9. ROKKANTSÁGI NYUGDÍJBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA ezer

10. „Új rokkantak” száma , megoszlási %-a és 10 000 munkavállalási korúra jutó gyakorisága , betegség főcsoportonként a 2007. évben ORSZI , 2007.évi Évkönyv

11. TANULÓK SZERVI ELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSI ARÁNYA (100 vizsgált tanulóra ) 1995- 2005 KÖZÖTT

14. EGÉSZSÉGÜGY SZEREPE A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN ÉS A SZAKKÉPZÉSBEN

15. 2009/2010 . tanévben iskolai oktatásban részesülők a nappali és a felnőttoktatásban / KSH adatai / • Általános iskolai oktatás : nappali tagozatos 8. oszt. : 96 700 és felnőtt tagozatos : 2 035 tanuló _____________________________________________________________ Középiskolai nevelés és oktatásban 658 621 tanuló • Szakiskola : nappali : 138 642 tanuló és felnőtt tagozat : 6 643 tanuló ( gyógypedagógiai : 10 163 tanuló ) • Szakközépiskola : nappali tagozat : 242 004 tanuló és felnőtt tagozat : 31 340 tanuló • Gimnázium : nappali tagozat : 201 208 tanuló és felnőtt tagozat: 38 784 tanuló _____________________________________________________________ • Felsőfokú oktatásban : 370 331 hallgató nappali tagozat : 242 701 és felnőtt tagozat : 127 630 hallgató ÖSSZESEN : 1 127 687 81,69 % nappali - és 18,3 % felnőtt tagozatos tanuló és hallgató

16. MAGYARORSZÁGON ISKOLARENDSZERŰ - NAPPALI KÖZÉPFOKÚ KÖZOKTATÁSBAN TANULÓK SZÁMA

17. FELADATOT ELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK • Szakképző intézményekben nappali iskolarendszerű közoktatásban résztvevő tanulók esetében , végzi : iskolaorvos • Iskolarendszerű felnőtt képzés keretén belül tanulóknál , végzi : szakellátóhely foglalkozás-egészségügyi szakorvosa • Szamai gyakorlati képzés alatt a tanuló tevékenykedését munkaegészségügyi szempontból az adott munkahely üzemorvosa felügyeli . • Egészségükben károsodott személyek rehabilitációs orvosi felvilágosítása etikai kötelezettsége a rehabilitáció során résztvevő minden szakterületen dolgozó orvosnak .

18. A SZAKMAI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA és VÉLEMÉNYEZÉSEMUNKAEGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK ETIKAI KODEXE • A TANULÓ , HALLGATÓ ALKOTMÁNYOS JOGAINAK BETARTÁSA • SZAKMAI SZABÁLYOK ISMERETE • MUNKAVÉDELMI , SZAKKÉPZÉSI , EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK ISMERETE

19. A MUNKAVÉDELEM TRIPARTIT RENDSZERE ÁLLAM 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről előírja feltételrendszerét a biztonságos munkavégzésnek , amelynek során a munkavállaló testi -, szellemi- és lelki épsége nem károsodhat , sem utódai egészsége nem veszélyeztetett . A Mvt. végrehajtási - kormány és ágazati minisztériumi - rendeletei , Magyar Szabványok meghatározzák a munkavégzés és a munkahelyi kóroki tényezők azon szintjét amin belül egészségkárosodás nem következhet be. MUNKÁLTATÓ Betartja és betartatja a munkavédelmi törvény előírásait. Munkavédelmi kötelezettségeit munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakértői feladatokat ellátó szakembereket segítségével valósítja meg ( munkabiztonsági szakmérnök /technikus + foglalkozás egészségügyi szakorvos , munkahigiénikus ) . MUNKAVÁLLALÓ alkotmányos jogai ; törvényes kötelezettségei !

20. ALKOTMÁNYOS JOGAINK az egészséget nem károsító és biztonságos munkavégzéshez ,a szakmatanuláshoz , az egészségügyi ellátáshoz ,………

21. A SZAKMAI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA és VÉLEMÉNYEZÉSEJOGSZABÁLYI HÁTTÉR • A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszere • A szakképzésre vonatkozó szabályok rendszere : - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény - a felnőtt képzésről szóló 2001. évi CI. Törvény - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. tv. -a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a 2009. évi LXXI. tv. - Országos Képzési Jegyzékről és az OKJ módosításának eljárás rendjéről : 7 / 1993. ( XII.30.) MÜM rendelet 1 / 2006. ( II.17.) OM rend. 1. sz. melléklete , 2008. évi módosítás 16 / 2009. ( VIII.14.) SZMM rendelet 133 / 2010. (IV.22.) Korm. rendelet - Ágazati miniszteri rendeletek , a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról : EüM , FVM , GKM , HM , IRM , KvVM , NFGM , OKM , ÖTM , PM , SZMM .

22. EGÉSZSÉGÉBEN KÁROSODOTT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ TANULÓ , HALLGATÓ ALKOTMÁNYOS JOGAI : a szabadon választott szakmához , munkavégzéshez , egészséges élethez , …… • Az 1997.évi CLIV . törvény az egészségügyről 100. § a rehabilitáció : (1) „ …olyan szervezett segítség , amit a társadalom nyújt az egészségében , testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek , hogy a helyre állított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben ” (2) „… egészségügyi , pszichológiai , oktatás-nevelési , foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű és összehangolt , egyénre szabott , az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása” • Afogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény • Az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II. 16.) OGYhatározat • 3/ 2002. ( II.8.) SzCsM – EüM rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeiről , ezen belül a megváltozott munkaképességű dolgozók részére az akadálymentes munkakörnyezet kialakítása szükséges .

23. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR - SPECIÁLIS (ADAPTÁLT) KÉPZÉSI PROGRAMOK Ágazati miniszterek hatáskörébe tartozó szakképesítésekből / rész-szakképesí- tésekből / elágazásokból eddig kidolgozásra került 53 speciális ( adaptált ) központi program (tanterv) mozgáskorlátozott , látássérült , hallássérült és tanulásában akadályozott tanuló számára : • FVM Közleménye 2009 / 11. sz. FVM hatáskörébe tartozó szakképesítések : 10 db. • Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye 2008/ 33. Hivatalos értesítő GKM hatáskörében 4 db. • Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye 2010.01.02. : Hivatalos értesítő 2010./ 2. MeHVM hatáskörében 1 db. mozgáskorlátozottak részére • OKM közleménye 2009. november , OKM hatáskörében : 10. db. • SZMM közlemény 08 .07.24.,08.09.26.,2009.10.16.,SZMM hatáskörébe tartozó 28.db. • Jelenleg fejlesztés alatt 2 db. adaptált képzési program • SZMM közlemény 2009.10.16. / 8 darab szakmai program modul készségfejlesztő speciális szakiskolai középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára • SZMM közlemény a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára / 2009.11.04. Munkavállalói ismeretek modul a négy fogyatékossági típus szerint

24. Az EMBER és KÖRNYEZETEMULTIFAKTORIÁLISAN DETERMINÁLT INTERAKCIÓ

25. MUNKAVÉGZÉS : - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés KÓROKI TÉNYEZŐK : - fizikai - kémiai - biológiai - psicho-szociális - ergonómiai BALESETVESZÉLY MUNKAHELYI MEGTERHELÉS OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL Életmód és lakó - helyi tevékenység MUNKAHELYI EGÉSZSÉGKÁROSODÁS PREVENCIÓJA

26. MUNKAKÖRNYEZETI FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK HATÁSAI Zaj: zajártalom , dörejártalom ; Infra - és ultrahang : központi idegrendszerre gyakorolt hatása Vibráció : - kéz-kar rezgés: kéz érrendszeri betegsége / Raynaud-sy. / ; perifériás idegrendszeri betegségek / érzéskiesés , izomgyengeség / ; csontok -, inak-,ízületek mozgáskorlátozó és fájdalommal járó betegségei - egésztest rezgés : gerinc degeneratív betegségei , szerv süllyedés , nőgyógyászati betegségek Túl magas / alacsony légköri nyomás alatt végzett munka : akut keszonbetegség krónikus keszonbetegség ( váll és csípő deformáló elváltozása , súlyos mozgáskorlátozottság) Hő terheléssel járó meleg és hideg munkakörnyezetben végzett munka, elektromosság …..

27. MUNKAKÖRNYEZETI FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK HATÁSAI • Ionizáló sugárzás : - determinisztikus hatás/ „ küszöb dózis ” akut sugárbetegség / csontvelő-,gyomor-bél -, központi idegrendszer, vérerek károsodása/ ; késői egészségkárosodás : „ rtg.” kéz , cataracta ; teratogén hatás : csont és központi idegrendszer , szem fejlődése - sztochasztikus hatásra / a legkisebb elnyelt dózis hatás valószínűsége Késői toxikus hatás: daganatok kialakulása ( leukémia , tüdő , emlő , garat , pajzsmirigy ) Genetikai elváltozások (kromoszóma aberáció, anyagcsere zavarok) „ két generációs besugárzás” esetében • Nem ionizáló sugárzás • UV : melanoma,cataracta, conjunctivitis photoelectrica infravörös : bőr és szem károsodás ( égés , gyulladás) lézer : szem és fedetlen bőr károsodása mikrohullámú és rádiófrekvenciás : ivarszervek,szemlencse,korai vetélés • Fizikai mutagének :UV-, röntgen-,alfa-,neutron-,gamma-sugárzás

28. KEMIZÁCIÓ – NEMZETKÖZI és HAZAI JOGSZABÁLYOZÁS • 1960-as évek :Globális környezetrombolás veszélye / Római Klub tudósai / • Az utóbbi 40 évben a kemizáció negatív következményeinek megakadályozására fejlett iparosodott országok – OECD tagországok - megerősítették nemzeti kémiai biztonságukat. • A kormányközi szervezetek – WHO , ILO , UNEP, UNIDO, FAO, UNITAR-, a johannesburgi Földcsúcs a kormányokkal , az iparral , a tudományos szférával nemzeti szerződésre épülő globális stratégiát dolgoztak ki . Vegyi Anyagok Kezelésének Nemzetközi Stratégiája ( SAICM ) • 1907/2006/EK Európai Parlament és Tanács Rendelet „ a vegyi anyagok regisztrálása , értékelése , engedélyezése és korlátozása ” – REACH – célja : az emberi egészség és környezet védelme és javítása . 2007. június 1-jén lépett hatályba ; rendelkezései 2008. június 1-től . • Magyarország korán bekapcsolódott a kormányközi szervezetek kémiai biztonsági munkájába . Tevékenysége világviszonylatban is kiemelkedő : 1985 -2005 között hatékony szabályozó- , intézményi- , szerkezeti- és funkcionális rendszer épült ki; 1998-ban megkezdte működését az Országos Kémiai Biztonsági Intézet ; 2000-ben megszületett a világ egyik első kémiai biztonsági törvénye XXV. Törvény a kémiai biztonságról ; 2000-2004 között kiépült Európa egyik legkorszerűbb kémiai biztonsági laboratóriuma és információs rendszere - ETTSZ ; valamint Európa egyik leghatékonyabb kémiai biztonsági felügyeleti rendszere ;

29. A daganatos megbetegedések etiológiai tényezők szerinti megoszlásaDoll és Peto nyomán 1981 2007-ben felülvizsgálták a függetlennek nem tekinthető UK, USA, Swe szakértői véleményeket : ipari kockázatok szándékos alábecsülése történt évtizedeken keresztül a foglalkozási rákkeltők aránya 10 %. Forrás: - Am. J. Ind. Med.,50:227-233(2007) ; - OMFI 2008 ; - Ungváry 2009 Kromoszóma aberáció okozta a vetélések 60 %-át , a halvaszületések 4-5%-át. Kongenitális anomália oka 2-3 %-ban vegyi ártalom , 10 %-ban környezeti tényező. A mutagén vegyületek 80%-a igazoltan karcinogén. A genotoxikus anyagok egyetlen molekulájuk is mutációt / malignus transzformációt indukálhat. Az elfogadott expozíciós kockázat 10 mikrorizikó = 1 : 100 000 = = közepesen balesetveszélyes iparágakban a halálos balesetek száma

30. MUNKAKÖRNYEZETI KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK • WHO definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező,számuk sokszorosan meghaladja az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát. • 1965-ben 60 000 , 1990-ben >100 000 , 2003-ban > 130 000 vegyi anyag került kereskedelmi forgalomba . • 1965-ben 6 000 000-, 1990-ben >10 000 000-, 2003-ban > 13 millió regisztrált vegyi anyag . • Felhasználásuk : mezőgazdasági- és közegészségügyi peszticidek , terméshozam-növelők ,élelmiszerek és adalékanyagok, takarmányok és adalékanyagok, gyártó és feldolgozóipari vegyi anyagok , kőolajtermékek , fogyasztói vegyi anyagok, egyéb:gyógyszerek , pszichotrop anyagok , kábítószerek , robbanóanyagok , stb. • Veszélyes anyagok / készítmények egészségkárosító hatásaik : letális hatás méregerősség szerint / nem letális ,de maradandó hatások egyetlen expozíció után / súlyos hatások ismételt vagy hosszabb expozíció után / maró / irritatív / túlérzékenységet okozó / rákkeltő / mutagén / teratogén / reprodukciót károsító / immuntoxikus.

31. MUNKAKÖRNYEZETI POROK KOCKÁZATA Porképződéssel járó nemzetgazdasági ágak,ágazatok : bányászat,építőipar,vasipar, textilipar, faipar, szőrmeipar, malomipar, porcelángyártás,üveggyártás, tisztítószer- és dohánygyártás ,mezőgazdasági munkák. Lokális toxikus hatás : irritatív ,maró és szenzibilizáló hatásúak. Vízben és lipoidokban nem oldódó inhalált szervetlen por ismételt expozícióban a tüdő szubakut / krónikus megbetegedését idézi elő ( felső-,alsó légúti gyulladás , ulceráció ,asthma , bronchiectasia, súlyos fibrosis : silicosis ,asbestosis , talcosis , berilliosis) ; víz és lipidoldékony porok toxikus hatásúak és célszervük bármely szerv lehet . Inhalált szerves porok akut és krónikus gyulladást , aszthmát , extrinsic allergiás alveolitist okozhatnak . Vízben nem oldódó porok késői toxikus hatása : karcinogén ( krokidolit) . Vízben oldódó porok : mutagének , teratogének. Epidemiológiai felmérések bizonyítják, hogy az azbeszt exponáltak: 20% tüdőrákban hal meg, közülük a dohányzok rizikója 20-25x és 50-90x.

32. KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐKFoglalkozási eredetű késői toxikus hatás Immuntoxicusak Mutagének: alkiláló vegyületek ,bázis analógok , interkaláló vegyületek , N-nitrozo vegyületek , szabad gyököt képzők , nehézfémek ( Co , Ni , Cr , Cd ) , DNS szintézis inhibitorok ….. Karcinogének : latencia idő - azbeszt mezothelioma 40 év - benzol leukémia 4-6 év Bizonyítottan humán rákkeltők : 28 vegyi anyag Valószínűleg humán rákkeltők : 17 vegyi anyag Teratogének : Ivarsejtek károsodása : megtermékenyítés / fogamzó képesség Embriotoxikus : magzatelhalás , torzképződés , testi/ lelki retardáció ( szerves oldószerek , fémek )

33. Biológiai kóroki tényezők • Veszélyeztettet dolgozók: egészségügy, állategészségügy, kutató laboratóriumok, állattenyésztés, erdészet, mezőgazdaság, vadgazdálkodás , vágóhidak, csatorna és szennyvízkezelés…. • A fertőzés kockázatának szintjétől függően a kórokozókat négy csoportba soroljuk : I. csoport : nem képes emberi megbetegedést okozni . II. csoport : képes emberi megbetegedést okozni, elterjedésük a közösség – ben nem valószínű, a betegség megelőzhető / kezelhető . III. csoport :súlyos emberi megbetegedést okoznak és a kezelés hatásos, közösségben szétterjednek / szétterjedésük megelőzhető . IV. csoport: nem gyógyítható súlyos-halálos betegséget idéz elő , az emberi környezetben a szétterjedés kockázata nagy . • Biológia mutagének ( onkogén vírusok) , teratogének . • 18/1998.(VI.3.) NM rendelet „ a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről • 61 / 1999.(XII.1.) EüM. rendelet „a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről ”

34. ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK Az ember - gép - munkakörnyezet rendszerben , egészségkárosító hatású kockázatok: - a gép és/ vagy a munkakörnyezet kialakítása nem emberközpontú - a rendszer nem az emberi szervezet sajátosságainak figyelembe vételével működik . Károsodik a muszkuloszkeletális rendszer , kezdetben az izomfáradás jelentkezik majd a végtagok és a gerinc ízületeinek túlterhelése , gyulladása , porckorong degeneratív elváltozásai jelentkeznek . Károsodnak az agy pszichés funkciói : pszichés kifáradás – monotónia , telítődés , kimerülés -, neurózis ; pszichoszomatikus betegségek alakulnak ki . PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK Munkanélküliség . A munkavállalói alkupozíció fogyatékosságai . Tartós munkavégzés a családtól távol . Folyamatos három műszakos rend , gyakori túlmunka , nem megfelelő munkaidő-pihenőidő rend és munkaközi szünetek. Kockázat : neurózis , pszichoszomatikus betegség

35. PSZICHÉS TERHELÉS 1.” Készenléti” feszültséggel járó tevékenységek (nagy erkölcsi, anyagi felelősség) Pszichoszomatikus megbetegedések is várhatók (magas vérnyomás, keringési zavarok stb.) 2. Információterheléssel járó tevékenységek (döntés, intézkedés, alkotó- és rutin szellemi munka, képernyős munkák) Neurotikus panaszok jelentkeznek. 3. Emocionális terheléssel járó tevékenységek, amelyek nagyfokú alkalmazkodást követelnek (emberekkel foglalkozás konfliktus – veszélyes helyzetekben, pl. hibaelhárítók vezetői: testi, szellemi fogyatékosokkal, betegekkel, elesettekkel, szenvedély-betegekkel való foglalkozások) . Pszichés, vegetatív panaszok fordulhatnak elő.

36. AZ EGÉSZSÉGÜGY SZEREPE A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN A pályaválasztási tanácsadás igen szerteágazó oktatási, társadalmi és gazdasági feladat, melyben az iskolaorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és a védőnőknek valamint a pedagógusoknak és szülőknek igen fontos szerep jut. A pályaválasztással kapcsolatos orvosi tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg: 33/1998. (VI.24.) NM rendelete a munkaköri szakmai illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 26/1997. (IX.3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról Az iskola és háziorvos, miközben nyomon követi a gyermek testi és lelki fejlődését, észleli, gyógyítja és gondozza a kialakuló betegségeket, pályaválasztási céllal és szempontból is megítéli az egészségi állapotot.

37. AZ ISKOLAI SZŰRŐVIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGE Az időben elvégzett iskolai szűrővizsgálatok pályaválasztást előkészítő tevékenységnek is tekintendők, azonban az észlelt elváltozások pályaválasztási szempontból történő megítélése más speciális szemléletet is igényel . Ezeket az elváltozásokat melyek bizonyos foglalkozásoknál abszolút kizáró okot vagy korlátozást jelenthetnek, ezekről időben informálni a szülőket és a tanulót is etikai kötelezettség .

38. AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK TÍPUSAI Pályaválasztási tanácsadás Előzetes Időszakos Soron kívüli Záró vizsgálatok PÁLYAVÁLASTÁSI TANÁCSADÁS CÉLJÁBÓL VÉGZETT ORVOSI VIZSGÁLAT A szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázás előtt a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végzendő

39. ELŐZETES SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOT KELL VÉGEZNI: A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az OKJ szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött. A szakmaválasztást megelőzően – pályaválasztási tanácsadás céljából- a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő kérésére azoknak a tanulóknak az esetében, akiknél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapotuk miatt korlátozott . Az előzetes alkalmassági vizsgálat elvégzése és elvégeztetése kötelező a közoktatási intézményre és a tanulóra nézve is. Alkalmatlanság esetén a fiatal a választott szakmára nem iskolázható be. IDŐSZAKOS SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából kell elvégezni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A 18-ik életévüket be nem töltött tanulókat évente kötelező vizsgálni .

40. SORONKÍVÜLI SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A tanuló vagy az egyetemi hallgató egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott szakma elsajátítására illetve gyakorlására. Ha az egészségügyi lapon nyilatkozatra kötelezett tanuló vagy hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön. Heveny foglalkozási megbetegedés, eszméletvesztés, ismétlődő munkabaleset, fokozott expozíció előfordulása esetén valamint a tanuló vagy a hallgató rosszulléte betegsége munkahelyi okokra vezethető vissza, továbbá 14 napos betegség, baleset miatti távollétet követően. ZÁRÓVIZSGÁLAT Mindig az iskolai oktatás befejezésekor, az utolsó tanítási évben kell elvégezni. Célja annak eldöntése, hogy a szakmai oktatás során a tanulónál nem következett-e be valami egészségkárosodás .

41. Felsőoktatási intézménybe jelentkező hallgatók szakmai alkalmassági orvosi vizsgálata nem kötelező, azonban ua. szempontok szerint végzett pályaválasztási tanácsadás szükségszerű . VÉLEMÉNYEZÉS MÁSODFOKON Amennyiben a tanuló illetve közoktatási intézmény a szakmai alkalmasság első fokon történt véleményezésével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kérheti a másodfokon történő elbírálást. A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését a tanulók és hallgatók esetében országosan az OMFI- Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya végzi. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú orvosi vélemény szerint kell eljárni. A másodfokú egészségügyi szerv véleménye ellen további felülvizsgálatnak nincs helye .

42. A SZAKMAI ALKALMASSÁG FELTÉTELEI A tanuló fizikai állapota, szellemi és lelki képessége alapján képes a szakma elsajátítására illetve végzésére. A tanuló képes a választott szakmát hosszú távú egészségkárosodás nélkül folytatni. A tanuló idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz elő baleseti veszélyt. A helyes orvosi alkalmassági döntés esetén a szakmai átállítás szükségessége egészségi ok miatt viszonylag ritka. Szakmaváltoztatásra leggyakrabban az időközben fellépő betegségek és balesetek miatt kerülhet sor. A képzési idő alatt viszonylag ritka a foglalkozási megbetegedés, mert általában ezek a károsodások hosszabb expozíció után jelentkeznek, a tanulók pedig csak korlátozott időben foglalkoztatható.

43. A SZAKMAI ALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK LÉPÉSEI általános belgyógyászati jellegű orvosi vizsgálat testi fejlettség vizsgálata érzékszervek vizsgálata : hallás , egyensúlyérzés , látásélesség , színlátás , látótér, térlátás egyes szakmák követelményei között további vizsgálatok elvégzése is szerepel: - laboratóriumi vizsgálatok , EKG , látótér/ térlátás , audiológia - gerinc terheléssel járó munkavégzésnél rtg. vizsgálat észlelt elváltozás / betegség esetében további szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése járványügyi érdekből kiemelt munkaterületen tevékenykedő tanulónál személyi higiénés alkalmassági vizsgálat szükséges

44. 8.sz melléklet, 33/1998 NM rendelet : A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

49. Jelmagyarázat: + Tiltás (3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a (5) esetenkénti döntés a munka alkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés- igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében [3] Megállapította: 66/2005. (XII.22) EÜM rendelet 15.§ (5) bekezdés. [5] 41/2000. (XII.20.) EÜM- KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 30. pont.

50. OMFI Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály feladatai az ifjúsági pálya és szakmai alkalmasságot vizsgáló szakorvosok, védőnők tevékenységét segíti a szakterület gyakorlati munkáját érintő módszertani útmutatók, protokollok, szakmai irányelvek kidolgozásában való részvétellel; az alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztése, a szakterület fejlődését szolgáló továbbképzés, tájékoztatás végzése; szakértői tanácsadó, felvilágosító tevékenység telefonon, e-mailen munkáltatók, munkavállalók, érdek-képviseleti szervek, szakorvosok, védőnők számára foglalkozás- egészségügyi és ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasságot érintő kérdésekben; jogszabály-előkészítés: ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság területét érintő jogszabályok tekintetében előkészítő, jogharmonizációs tevékenység ellátása. tudományos munka: a tanulók munkavilágával kapcsolatos kutatások; iskola-egészségügyi alapszolgáltatást ellátó szakorvosok és védőnők posztgraduális továbbképzésében való részvétel; foglalkozás-egészségügyi tevékenység: - szakmai alkalmasság II. fokú elbírálása országos hatáskörrel ; - előzetes pályaválasztási tanácsadás középiskola megkezdése előtt; - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára alkalmasság vizsgálata.