A megőrizve változtatás jegyében

1. A megőrizve változtatás jegyében Az új történelem kerettantervekről Készítette: Katona András, a történelem kerettantervi munkacsoport vezetője ELTE BTK, 2012. szeptember 29.

2. A NAT tizenhét pillanata (1995-2012) • 1995: NAT1(tananyag – fejlesztési követelmények) • 2000: Kerettantervek (csak központilag készülnek) • Helyi tantervek elkészítése (1995-1998, majd átdolgozás: 2000) • 2003: NAT2 (Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság javaslata alapján) • 2003: Kerettantervek (szabad választhatóság: pl. kiadók is készítenek kerettanterveket) A kerettanterv vált a tartalmi szabályozás legfelsőbb szintjévé! • Helyi tantervek átdolgozása • 2007: NAT3 (Kulcskompetenciák bekerülése) • 2007: Kerettantervek (tananyagcsökkentés) • Helyi tantervek átdolgozása • 2012: NAT4 (2010 augusztusától csaknem két éven át folytak a munkálatai) tananyag rehabilitálása • 2012: Kerettantervek (megjelenés szeptember végén várható) • Helyi tantervek átdolgozása (2012. december végéig)

3. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. június 4. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. szeptember Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. szeptember-december

4. A NAT a kerettantervekről I. Az oktatásért felelős miniszter az iskolázás adott szakaszára, adott tartalmaira vonatkozóan – a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi alkalmazáshoz alapul szolgálva – választható kerettanterveket hagy jóvá és ad ki. A jóváhagyás feltétele, hogy a kerettanterv segítségével • megvalósíthatók-e a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak, illetve • kapcsolhatóak-e hozzá olyan részletesen kidolgozott oktatási programcsomagok, amelyek a kerettanterv iskolai helyi tantervként való alkalmazását szakmailag segítik.

5. A NAT a kerettantervekről II. A kerettantervek egyrészt meghatározzák • a tantárgyak rendszerét, • az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), • a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, • továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit, másrészt kijelölik a tankönyvek meghatározó tartalmát. Mindezekkel kapcsolatban • az egyes kerettantervek saját rendszerükön belül is megfogalmazhatnak alternatívákat, választható megoldásokat. • A kerettanterveket a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják az iskolák. • A kerettantervek adott iskolatípusra (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola stb.) készülnek.

6. Az Ember és társadalom műveltségi terület kerettantervei Történelem kerettantervek: • Általános iskolai (5-8. évf.) • Négy évfolyamos középiskolai (9-12. évf.) • Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi (7-12., ill. 5-12. évf.) Jelenismereti kerettantervek: • Hon- és népismeret (5. évf.) • Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (7-8., ill. 11-12. évf.) • Erkölcstan, etika 5-8. és 11. évf.) és • Filozófia kerettantervek.

7. A régi és új kerettantervek szerkezete

8. A tantárgyi kerettantervek felépítése A tantárgy neve: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Tantárgyi célok, feladatok:összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében. • A kétévfolyamos ciklusokra vonatkozó bevezetők meghatározzák a tantárgy szerepét a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében, illetve meghatározzák a tantárgy sajátos fejlesztési céljait – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének (Ember és társadalom) fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból.

9. Kerettantervi szerkezet

10. A történelem kerettantervek szerkezeti sajátosságai • Tematikai egységek megfogalmazására került sor. • Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más tárgyaknál is így van). • A követelmények végig felosztásra kerültek külön ismeretekre és külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat tartalmaz. • Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek tantárgyai között is. • A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is. • A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat (lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és évszámokat (kronológia) tartalmaznak. Az eltérés, hogy az évszámok mellett megneveztük a történelmi eseménytis.

11. Kulcsfogalmak

12. Az új kerettantervek adatainak %-os aránya az előző kerettantervhez képest

13. Történelemtanításunk alapelvei

14. A célrendszer elemei a négy évfolyamos középiskolában

15. Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. évf.)

16. Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola 9-12. évf.)

17. Tanévenkénti korszakhatárok (6 és 8 évf. gimnázium 7-12. évf.)

18. Történelem tananyagbeosztás (őskor, ókor, középkor)

19. Kerettantervi ismeretek az ókori görögségről

20. Alapiskolai kerettantervi fejlesztési követelmények

21. Középiskolai kerettantervi fejlesztési követelmények

22. Kapcsolódási pontok

23. Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető)

24. Az iskolák implementációs feladatai (2012 szept.-dec.) A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő • a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; • döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; • az értékelési rendszer kialakítása; • a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele.

25. Zárszó „A tantervkészítés az egyensúlyteremtés művészete.” (Szebenyi Péter) Köszönöm a figyelmet! További jó tanácskozást kívánok! katona.andras@btk.elte.hu