Energetikai gazdaságtan

1. Energetikai gazdaságtan 1. Bevezetés, alapfogalmak

2. Oktatók Előadó, tárgyfelelős: Dr. Bihari Péter Gyakorlatvezetők: BuzeaKlaudia Farkas Patrik Lipcsei Gábor Vass Bálint

3. Követelmények Tárgykövetelmény: évközi jegy Feltételek: • jelenlét a gyakorlatokon (min. 70%), • három zh. együttesen legalább 50%-os teljesítése, Zárthelyik: • a 2. gyakorlaton (kzh) • 8. és 14. oktatási héten: az előadáson (nzh1, nzh2) Szorgalmi (opcionális) feladatok: • számítási feladatok (2 hetes határidővel) • cikk (rövid esszé)

4. Követelmények (folyt.) Szorgalmi feladatok: • Számítási feladatok: • Csak egyénileg készíthetők • A gyakorlatvezetők adják ki a gyakorlaton • Beadási határidő: következő gyakorlat • Rövid esszé (cikk): • Legfeljebb két hallgató dolgozhat együtt • Terjedelem: • 1 fő: 2000 szó (±10%) • 2 fő: 3000 szó (±5%) • választható témák és egyéb előírások: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)

5. Követelmények (folyt.) Pontozás: • kis-zh: 15; 1. nagy-zh: 50; 2. nagy-zh: 35 • Számítási hf+órai munka: max.: 10 • Rövid esszé (cikk): max.: 20 Érdemjegy megállapítás az összpontszám alapján: • feltétel: (kzh+nzh1+nzh2)≥50 • elégtelen  50 pont alatt • elégséges 50..65 pont • közepes  65..72,5 pont • jó  72,5..85 pont • jeles  85 pont felett

6. Bevezetés, célkitűzések Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok • az energia létfeltétel: mennyiségi és minőségi ellátás: • ipar, szolgáltatások és háztartások • megfizethető energia ↔ energiaszegénység • az energetika tőke és munkaigényes ágazat: • befektetések, megtérülés, jövedelmezőség, munkahely • az energia (energiahordozó) speciális termék: • korlátozott helyettesíthetőség és tárolhatóság • piaci mechanizmusok ↔ piaci zavarok

7. Bevezetés, célkitűzések Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok az ellátásbiztonság nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek: • energiafüggőség, kiszolgáltatottság • stratégiai tervezés → nemzeti energiastratégia jelentős környezeti hatások: • globális: ÜHG  klímaváltozás • regionális: légköri szennyezők (nitrát, szulfát aeroszolok) • lokális: kitermelés (tájformálás), felhasználás (légszennyezés, hőszennyezés) • externális költségek ↔ energiaárak

8. Változó energiapolitikai célgeometria A hagyományos energia-politikai célháromszög Paradigmaváltás energia-politikai célnégyszögre ellátás- biztonság környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság energia-politikai négyszög energia-politikai háromszög környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság társadalmi elfogadás ellátás- biztonság

9. Fenntarthatóság Környezet és Fejlődés Világbizottság (WCED): „fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül,hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségleteinek kielégítésére.” Eszközök: • fenntartható használat • fenntartható gazdaság • fenntartható társadalom

10. WEC elképzelések WEC (World EnergyCouncil): 3A Accessibility: hozzáférhetőség minden piaci szereplő számára elfogadható áron  szabályozás Availability: energiahordozók hosszú távú rendelkezésre állása  nyitottság minden energiahordozó felé Acceptability: társadalmi elfogadottság  környezetbarát és biztonságos technológiák

11. WEC – 3A

12. Az energetika szintjei

13. Energetikai alapfogalmak Erőforrás és adottság • természeti erőforrás: • az ember által hasznosítható természeti adottság; • „in situ” erőforrás: • csak a helyszínen hasznosítható, nem kitermelhető és nem szállítható • természeti adottság: • ami a környezetben rendelkezésre áll.

14. Energetikai alapfogalmak

15. Energetikai alapfogalmak

16. Energetikai alapfogalmak

17. Energetikai alapfogalmak • alap (primer) energiahordozók: energetikailag hasznosítható ásványi anyagok (pl. szén, kőolaj); • alap (primer) energiaforrások: munkavégzésre használható természeti erők (pl. napsugárzás, szél, víz); • átalakított (szekunder) energiahordozók: a primer energiahordozóktól fizikai tulajdonságaikban különböző anyagok (pl. brikett, benzin, gázolaj).

18. Energetikai alapfogalmak • végső energiahordozók: az átalakított (szekunder) energiahordozóktól fizikai és kémiai tulajdonságaikban különböző energiahordozók (forró víz, gőz, villamos energia stb.); • hasznos energiahordozók: a fogyasztó szempontjából hasznos energiaformák (mozgási-, helyzeti-, fényenergia stb.);

19. Energiaegységek • SI Alapegység: Joule, J; 1 J = 1 N·m. • Prefixumok: kilo, k = 103 mega, M = 106 giga, G = 109 tera, T = 1012 peta, P = 1015 exa, E = 1018 zetta, Z = 1021 yotta, Y = 1024

20. Energiaegységek „Természetes egységek” alap energiahordozók esetén: • tonna olaj egyenérték, ton of oilequivalent (toe) 1 toe = 42 GJ, • hordó (barrel) 1 barrel (bbl) = 42 US gallon = 6,12 GJ; (159 lit.) • egyezményes tüzelőanyag, tonna szén egyenérték, ton of coalequivalent (tce) 1 tce = 1tETA = 29,3 GJ.

21. Energiaegységek • Angolszász egységek: British Thermal Unit, BTU 1 BTU = 1,0548 kJ (1 lbm H2O 39°F  40°F) „Nagy” energiaegység: Quad (Quadrillion BTU) 1 Q = 1015 BTU • Villamosenergia-ipari egység: kilowattóra 1 kWh = 3,6 MJ.

22. Energiaegységek • Táplálkozástudomány: kalória 1 kcal =1 Cal ≈ 4182 J • Nukleáris technológia: elektronvolt 1 ev = 1,602∙10−19 J

23. Fizikai fogalmak • Teljesítmény: a munkavégzés gyorsasága • A teljesítmény a munka és az elvégzéséhez szükséges időtartam hányadosa • P=W/τ

24. Fizikai fogalmak Különböző anyagok egy kilogrammjának energiatartalma, kJ Hidrogén Földgáz Villányiszárazvörösbor Feketeszén Tüzifa Barnaszén Paradicsom Kóla