Fekete István - A természet szerelmese

1. „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Fekete István - A természet szerelmese Könyvklub 2012. január 12. Alsómocsolád

2. Élete: 1900. január 25-én született G _ _ _ _n. Szülei: Fekete Árpád tanító és Sipos Anna. Tanulmányai: - elemi iskola 1-4 osztályát szülőfalujában végezte el - 5. osztályt K_ _ _ _ _ _ _on kezdte (családja is ide költözött) - 1918-ban hadiérettségit tett, majd káplárként szolgált - 1923-ban felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára (csak az első félévet végezte el – rosszul érezte magát az Alföldön) - 1924-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián tanult, 1926-ban m_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ként végzett. Családja: - felesége Piller Edit (bakócai belgyógyász főorvos lánya) - lánya Dr. Fekete E_ _ _ 1930-ban született, apáca lett, osztrák tanügyi kormánytanácsosként dolgozott - fia Fekete I_ _ _ _ _ 1932-ben született, 1956-ban elhagyta az országot és Chicagóba költözött. Munkája: Ajkán dolgozott vezető gazdatisztként; eredményei: tej- és sajtüzemet szervezett, szeszfőzdét irányított, búzavetőmagot nemesített (Gazdatisztek Lapja is nagy elismeréssel írt róla), az Országos Állattenyésztési Kiállításokon rendszeresen díjat nyertek az irányítása alatt tenyésztett merinói kosok. Vészterhes évek: 1946 - 1951 – tiltó indexre került (írások a proletárdiktatúráról) bántalmazások (ÁVO) nem adták ki könyveit nem kapott állandó állást kizárták a Magyar Írók Szövetségéből.

3. Hobbi: szenvedélyes v_ _ _ _ _ (híres vadásztársai: Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-vadász és író, Wass Albert erdélyi magyar író). Betegségei:elvesztette fél szemét, gyengén működött fél veséje, szívelégtelenségekkel küzdött => 1950-ben rokkantsági nyugdíjazását kéri => az írásnak él. Halála: - erős dohányos volt - szívinfarktust kapott 1968-ban és 1970-ben; a másodikba belehalt - a Farkasréti temetőben temették el - hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették Göllén. Elismerései: 1936 – történelmi regénypályázat: 1. hely (A koppányi aga testamentuma) 1939 – magyar nemzeti szellemiségű regény pályázat: 1. hely (Zsellérek) 1940 – beválasztották a K_ _ _ _ _ _ _ _ Társaságba (az ország egyik legjelentősebb írójának tartották) 1960 – József Attila-díj (Tüskevár) 1970 – Munka Érdemrend arany fokozat. Emlékezete: - 1987-ben megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság - több mint harminc oktatási és egyéb intézmény vette fel az író nevét - Kele Napja országos rendezvénysorozat - Fekete István irodalmi plakett - Fekete István e_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (Hollófészek - Nagymáté - Bakóca – Alsókövesd - Felsőkövesd) - Fekete István Emlékház, Múzeum (Dombóvár, Gölle).

4. Alkotó évei 1937-1970 Termékeny író. Művei: Regény: - A koppányi aga testamentuma - Zsellérek - Hajnal Badányban - Emberek között - Gyeplő nélkül - Tüskevár - Bogáncs - Téli Berek - Csend – 21nap - Végtelen út - Karácsony éjjel - Tojáshéjdarabkák - Derengő hajnal - Éjfél után…

5. Alkotó évei 1937-1970 Állattörténetek: - Csí - Vuk - Kele - Lutra - Hú - Ci-Nyi Forgatókönyv: - Doktor Kovács István - Féltékenység - Túlsó part - Aranypáva Színdarab: - Hajnalodik - Három karácsony Elbeszélések: - Öreg utakon - Tíz szál gyertya - Őszi vásár - Barangolások - Tarka rét - Rózsakunyhó - Erdei utakon - Vadászatok erdőn

6. A Tüskevár keletkezéstörténete - alapötlet: Tildy Zoltán egy fényképalbumot készült összeállítani a Kisbalaton állatvilágáról (1953); - levelezés Dalányi Józseffel a Kisbalatonról; - Egy csillag van csak az égen…című regénye: Matula alakja és a Tüskevár egyes jelenetei már szerepelnek benne; -1954. februárjában influenzás lett: „Betegségem alatt – fejtegeti levelében – a MŰ is elindult.” (Kisbalatoni regény); - súlyosbodó szív- és vesebetegsége + megbízatások miatt félretette a kéziratot; - befejezte a Kelét, szerződést kötött a Lutrára, megírta Bogáncs történetét; - elvállalja a szarvasi arborétum történetének megírását; - 1955. februárjában ínhüvelygyulladás kínozza; - 1956. májusának egy részét a Kisbalatonnál töltötte; - 1956. július 14. – elkészült a Tüskevár, 1957-ben látott napvilágot.

7. A Tüskevár világa - Ifjúsági regény, melynek cselekménye az 1950-es évek közepe táján játszódik. - Nem a szociális ifjúsági irodalom elvárt környezetrajza és értékrendje határozza meg. - Nem az aktuálpolitika által idealizált embertípusokat helyezi a középpontba, hanem a tisztességes embert, aki példaképpé válhat = az örök humánum megtestesítője.

8. Jellemrajzok a Tüskevárban Ladó család: - középosztálybeli értelmiségi família, - budapesti sokszobás bérházban élnek, - van telefonjuk, - a szülők mérnökök, - Apa (Ladó Ákos): találmányokon dolgozik, az úriember megtestesítője és szivarozik, - Anya (Terka kisasszony): úriasszony, - Piri mama: az apa testvére, gyermektelen, anyjaként neveli Tutajost, - Ladó Gyula Lajos (Tutajos): főszereplő, igazi álmodozó, - István bácsi (Terka testvére): főagronómus egy állami gazdaságban, ő is szivarozik. Pondoray család: - szegény család, - egy szobakonyhás lakásban élnek, - Apa: mozdonyvezető volt, meghalt, - Anya: nyugdíjas, mosásból és vasalásból tartja fent a családot - Nagybátyja: „világcsavargó” Pondoray Géza – vélhetően módos testvér. Matula: - az öreg csősz, - Tutajos és Bütyök mestere.

9. Tüskevár története Egy nyolcadikos diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öreg Matula Gergely gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, mit jelent a berekbeli élet. Béla mosónő édesanyjával egyszerű életet él (mozdonyvezető édesapja meghalt), míg Gyula körülményei „elitnek” mondhatók a mérnök szülőkkel, valamint a gondoskodó nagynénivel (Piri mama). Gyula egyedül indul a Kis-Balatonra nyaralni, barátja csak később indul utána, amikor az édesanyja gyógyfürdőbe megy. A városi életből kiszabadult Tutajos először romantikus helynek képzeli el a balatoni lápot, és úgy gondolja, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Azonban több leckét kap: Matula tanácsa ellenére szandálban indul a mocsárba, így a sás, és a tüske felsérti a lábát; Matula tanácsa ellenére leveti az ingét a tűző napon, estére leég, és Nancsi néni ápolására szorul; egyik ujját majdnem elveszíti, amikor a kifogott csuka szájához nyúl, hogy kivegye a horgot. Bütyök érkezésekor Tutajos már hozzászokott a felelősségteljes élethez, s Matula rábízza Bütyök betanítását is. A két fiú együtt csinál mindent. Amikor a nádasban horgásznak, elkapja őket a jégzivatar, mivel nem veszik észre a viharfelhőket. A két fiú hosszabb idő alatt ér csak fedezékbe, eközben megsérülnek a lehulló jégdaraboktól. Tutajos tüdőgyulladást kap, míg felgyógyul, addig Bütyök Istvánnak segít a gazdaságban, a takarmányt mázsálja a mérlegen. A nyár végére a fiatalok megerősödnek, főleg Tutajos, aki a szünet elején még gyenge kisgyermek volt. A két fiú visszatér Budapestre, újra elkezdődik az iskola, találkoznak osztálytársaikkal, és újra megkezdődik a mindennapi élet.

10. A helyszín: a Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt.

11. A Tüskevár tanúsága A barátság a legszentebb emberi kapcsolatok egyike. Áthidalhatók az otthoni körülmények. Nincsenek magukra hagyva, a felnőttekre mindig számíthatnak.

12. Téli berek 1959-ben született, két esztendővel a Tüskevár után, annak folytatásaként. A helyszín változatlan, csak az időjárás lett zordabb. Beköszöntött a tél a Kis-Balatonra, a fiúk itt töltik a szünetet és az ünnepeket.