EPI Iparági Elemzés 2013.

1. EPI Iparági Elemzés 2013. Intrum Justitia 2013.10.29.

2. Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) • 1998-ban készült előszöraz Európai Bizottságkérésére, annak munkacsoportjával – kevés ország részvételével. • A felmérés, minden év azonos időszakában, írásban rögzített adatok kiértékelésével készül. • Betekintést nyújt a fizetési hajlandóság, a fizetési fegyelem, ezáltal a fizetési kockázatok alakulásába. • Célja a megalapozott pénzügyi döntéshozatal segítése. • 2013-ban 3 új résztvevő: 29 EU ország,valamint Oroszország és Törökország vett részt a felmérésben. • Közel 10.000 pénzügyi vezető, ügyvezető, pénzügyi szakértővett részt az EPI 2013 felmérésben.

3. Európai Fizetési Kockázati Index 2013. Risk Index Jelmagyarázat 100 Nincs fizetési kockázat, készpénz teljesítéskor, előre fizetés, nincs hitel 101-129 Alacsony kockázati profil, fontos hogymegmaradjon ez a profil 130-149 Közepes kockázati profil, beavatkozás szükséges, azonnali intézkedés kell 150-169 Magas kockázati profil, azonnali intézkedés szükséges a kockázat csökkentése érdekében 170-200 Veszélyes kockázati profil

4. Európai Fizetési Kockázati Index Iparági Elemzés 2013. • Az adatok összegyűjtésea májusban bemutatott Európai Fizetési Kockázati Index 2013. (EPI) felmérés készítésével egy időben történt, írásban és on-line, a résztvevő országok nyelvén. • Az Iparági Elemzés a különböző ágazatokra szempontjából vizsgálta a késedelmes fizetések és a hitelezés témaköreit. CÉLUNK: Fontosnak tartjuk, hogy bepillantást nyújtsunk abba, miként állnak a vállalkozások Európában. Amennyiben nem időben, vagy egyáltalán nem fizetik ki a vállalkozásokat, akkor nincs mód arra, hogy a gazdaság helyreálljon és fellendüljön Európában.

5. Mennyibe kerül a várakozás?

6. Fő eredmények:

7. Fő eredmények iparáganként • Szolgáltatói szektor • A leírási veszteség ebben az iparágban a legmagasabb. • A megkérdezettek 70%-a véli úgy, hogy a hogy a vevők részéről tapasztalható késve fizetés okozta kockázat nem változik a következő 12 hónapban. • 55%-uk átlagosan 90 napot vár, amíg a kintlévőségeit professzionális partnernek átadja kezelésre. • 45%-uk nem fordul professzionális követeléskezelő partnerhez.

8. Fő eredmények iparáganként • Építőipar • A leírási veszteség folyamatosan növekszik, idén elérte a korábban még nem látott 3,9%-os szintet. • A megkérdezettek 60%-a gondolja úgy, hogy a likviditási problémáit a kései fizetés okozza és 56% számolt be bevétel kiesésről. • 48%-uk nem fordul professzionális követeléskezelő partnerhez.

9. Fő eredmények iparáganként • Gyártás • A B2B és a B2C szektorhoz kapcsolódó tranzakciók esetében napokkal nőtt a fizetési késedelem, míg a leírási veszteség 2,4%-ról 2,2%-ra csökkent. • 43% számolt be bevétel kiesésről a kései fizetésnek köszönhetően. • 52% tett említést likviditási nehézségekről. • 57%-nak okozott értékesítés csökkenést a recesszió.

10. Fő eredmények iparáganként • Üzleti szolgáltatások • Mind a leírási veszteség, mind a fizetési késedelem növekedett. • A megkérdezettek 57%-a véli úgy, hogy a vevők részéről tapasztalható késve fizetés okozta kockázat nem változik a következő 12 hónapban. • 53% számolt be bevétel kiesésről a kései fizetésnek köszönhetően.

11. Fő eredmények iparáganként • Kis- és nagykereskedés • A megkérdezettek 54%-a véli úgy, hogy a vevők részéről tapasztalható késve fizetés okozta kockázat nem változik a következő 12 hónapban. • A megkérdezettek 75%-a 72 napon belül átadja a kintlévőségeit professzionális követeléskezelő partnernek, míg 25% egyáltalán nem von be behajtó céget a követelésbehajtásba. • 47% számolt be bevétel kiesésről a recesszió hatására.

12. Fő eredmények iparáganként • Szállítmányozás • A leírási veszteség 2,2%-ról 2,0%-ra csökkent. • A megkérdezettek 52%-a véli úgy, hogy a vevők részéről tapasztalható késve fizetés okozta kockázat növekedni fog a következő 12 hónapban. • 55% számolt be megnövekedett késedelemről a vevők részéről és 53%-uk tett említést értékesítés csökkenésről.

13. Következtetések • A jelentés eredményei azt mutatják, hogy a trend a szektorok többsége esetében negatív. • Relatív és abszolút értékben is a média, az építőipar és a szolgáltatói szektor a leginkább érintett ágazatok. ENNEK OKA TÖBBEK KÖZÖTT: A negatívan érintett ágazatok azok, amelyek tovább várnak azzal, hogy követeléseiket külső, szakmai partnereknek adják át és másoknál kisebb mértékben vesznek igénybe követeléskezeléssel foglalkozó cégeket. A KKV szektor (97%) az európai gazdaság motorja.

14. Törvényi változások 2013. július 1-től

15. A 2011/7/EU irányelv, a LatePaymentDirective • A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés érdekében került megalkotásra, a belső piacok megfelelő működésének biztosítása érdekében. Mit tartalmaznak az új jogszabályi rendelkezések 2013. július 1-től? • Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidő nem határozható meg. • A határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 7%-ról 8%-ra nőtt. • Az adósnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére legalább 40€-nak megfelelő forint összeg átalányt is fizetnie kell.

16. A követeléskezelési költségátalányról • Az átalány összege 40€-nak megfelelő forint összeg. • Az átváltás a késedelembe esés napján érvényes MNB árfolyamon kell, hogy történjen. • Minden szerződésre, szolgáltatás típusokra érvényes a rendelkezés. • A költségátalány számlánként értendő. • A megfizetése iránt az adósnak – erre irányuló felszólítás nélkül – kell intézkednie. • Nem kell róla számlát kiállítani. • A hitelezőnek ezt érvényesítenie kell, ugyanúgy, mint az egyéb követeléseit. • Az átalánynak nincs ÁFA vonzata.

17. Elérhetőségeink Intrum Justitia H-1139 Budapest Pap Károly utca 4-6. Tel:(+36)18800920 Fax:(+36)14599574E-mail:sajto@intrum.hu