Repülés alapjai

1. Repülés alapjai

2. Fizikai háttér • Statikus repülés • Szerkezet átlagsűrűsége kisebb mint a levegő sűrűsége (hőlégballon, léghajó…) • Szélsebességtől függően repülőképesek • Dinamikus repülés • A szerkezeten keletkező felhajtóerő nagyobb vagy egyenlő mint a szerkezet súlya (m*g)

3. Fizikai háttér • Felhajtóerő a szárnyakon keletkezik, a többi rész (törzs, vezérsíkok) többnyire ellenállást képeznek • Felhajtóerő: k*A*ró*v*v(=m*g) • A szárnyak keresztmetszete nem szimmetrikus, (fölül domború, alul ált.sima, p1*v1=p2*v2), ezért forgatónyomaték keletkezik ami orraállítja a gépet – vízszintes vezérsík ezt gátolja meg • Az ellenállás lassítja a gépet ezért húzóerő szükséges ami legalább akkora mint az ellenállás (adott sebesség mellett) – motor – nincs motor

4. Vitorlázórepülés • Ha nincs motor, akkor adott sebesség fönntartásához valamilyen lejtőn kell lefele jönnie (m*g*sin(alfa)=R), tehát ezek mindig merülnek a közeghez képest! • 1 iskolakör nagyjából legfeljebb 5 perc idő a levegőben, utána elfogy a magasság • Mégis repültek itthon is már 1.000 km-es távot, hogyan? • Van emelés is amiben lehet emelkedni…

5. Lehetséges emelések • Lejtő(szél): szél ráfúj a lejtőre és ott (a lejtő előtt) feláramlásra kényszeríti azt, ezért lesz egy fölfele mutató komponens is, a lejtő fölött pár száz m-en tart meg • Hátrány: itthon viszonylag kevés a hegy nem úgy mint Új-Zélandon • Ennek mintájára: hullám: az emelőzóna a hegy mögött van és a hullámzás akár 200 km-rel mögötte is megmarad (2002.július EB, Békéscsaba), akár 8-14 km magasságba is lehet emelkedni vele…. • Termik – a leggyakoribb

6. Termik • A felszín eltérő felmelegedése az egyik oka (világos, sötét, száraz, nedves, stb…), de a lejtőszél is kiválthatja • Télen nem túl gyakoriak, mivel fehér felszín esetén nincs jellemző hőmérséklet különbség és besugárzás se nagyon… • Az eltérő felmelegedés az általában adott, de nem mindig lesz kihasználható termik, miért? • Válasz: légállapotok…

7. Légállapotok • Probléma: a termik adiabatikus (gázcsere azaz keveredés nélkül) módon megy felfele, és 1 fokot hűl 100 méterenként, míg a környező levegő legfeljebb 1 fokot (ált. 0,7 fokot), tehát hiába melegebb a termik induláskor valamilyen magasságban (elvileg) azonos lesz a környezet hőmérsékletével… • Gradiensnek hívják ezeket a fok/100m értéket (lokális és adiabatikus) és a lokális gradiens (elméleti minimum: –1fok/100m) minél alacsonyabb, annál kedvezőbb • Hivatalosan 3 légállapot (stabil, indifferens, instabil, ami csak elméletileg helyes …)

8. Felhővel vagy nélküle? • A termiket szokták még konvekciónak ill.konvektív áramlásnak is hívni, a teteje pedig a konvekció teteje, konvekciós szint • Ha ez magasabb mint a kondenzációs szint, akkor lesz felhő (bárányfelhő, Cu), a hűlés miatt a levegő páratartalma 100% RH-nál kicsapódik • Ha alacsonyabb akkor nem lesz felhő…

9. Zivatarral vagy záporral • Mikor kicsapódik a páratartalom egy része az emelkedő levegőből, elég sok hő visszamarad – aminek következtében a levegő még jobban elkezd emelkedni (nedves adiabata…) – tornyos gomolyok (Cu congestatus) • Kedvező légrétegződés esetén zápor – zivatar alakul ki (Cb) 6-12 km magasságú felhő a tetején üllőszerű Cirrus felhővel • minél fehérebb egy felhő annál jegesebb, minél feketébb annál vizesebb… • A zivatar lever mindent a levegőből…..

10. Repülhető táv • Függ az időjárás makro és mikro jellemzőitől • Makro: ciklonális, anticiklonális (elő-, hátoldali és frontok közti helyzet, stb ) • Területi jellemzők (talaj, nedvesség, folyók: időjárásválasztó vonalak, zivatarosodási hajlam) • És a kategóriától… • Standard (max.15 m fesztáv, ívelő nélkül, vízzel), • 15 m-es (rohanó, 15 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) • 18 m-es (18 m fesztáv, ívelő lappal, vízzel) • Szabad (open) – akár 28 m fesztávú gépek, nincsenek határok és tiltások (akár 1t felszállótömeg, bár inkább csak 800 kg)

11. Vizsgák • B: 5 iskolakör egyedül • C: 10 perc levegőben • D – ezüstkoszorú: 5 óra megszakítás nélkül, 50 km táv, 1.000 m magasságnyerés a leoldási magasság fölött • E – aranykoszorú : 300 km, 3.000 m magasságnyerés • F – 3 gyémántos arany: 300 km céltáv, 500 km táv, 5.000 m • 1000 km Diploma

12. Indítás • Csörlés: kb. 300-500 m magasság, (500 Ft) • Vontatás: 600 m-es leoldás általában versenyen (10.000 Ft) • Saját erőből… (Ventus 2CM, ASH-26, DG-800M, ASH-25Mi, ASH-25 EB29, ETA, ASW22BLe, Nimbus 3,4M, stb…) • Vintage gliding: gumikötél • Autóvontatás….-itthon nem

13. Német Hc lista

14. Időjárási lap

15. Feladatlap

16. Napi eredménylista

17. Összesített eredmény a végén

18. Műszerek • Alapműszerek: • Sebességmérő • Magasságmérő • Varió (durva, finom-torlólapos, elektromos) • Csúszásjelző – keresztdőlésmérő • Rádió (25kHz-es osztású rádió 110-134 MHz között), az új rádiók már, 8,33kHz osztásúak • Kombinált logger: LX-160, LX-7000 – logger, GPS, computer egyben • GPS+PDA: ugyanaz mint egyel feljebb csak nem FAI logger…. SeeYou-val, vagy WinPilot-tal • Egyebek: FLARM, ELT, Transponder, stb. • Akkumulátor: 7 Ah, 12 Ah, akár 3 db is…

20. Gépvásárlás • Gép maga+ műszerek + rádió + Logger • Mentőernyő (National, Mertens, ATL, stb…) • Szállítókocsi (Cobra, Schroeder, Swan stb) • Kiegészítők: • Takarók (pl.Jaxida All weather covers) • Deck takaró – szokott lenni • Szárnytámaszok, víztöltőcucc, nyűgöző cövekek és hevederek • Összerakást segítő eszközök (támaszok, 4-6 kerekű eszközök…) • Kihúzást segítő eszközök (kerék a szárnyvég alá, kihúzó vonószár, vonófejjel)