1 / 89

Kovács Róbert főiskolai docens

Kovács Róbert főiskolai docens. www.localmonitoring.eu office @ localmonitoring.eu. A közösségi gazdálkodás alapjai. I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió. Szakirodalom.

doris-barber
Download Presentation

Kovács Róbert főiskolai docens

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Kovács Róbert főiskolai docens www.localmonitoring.eu office@localmonitoring.eu

  2. A közösségi gazdálkodás alapjai I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió

  3. Szakirodalom • Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF • Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG • Európai közjog és politika, Complex • Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról

  4. http://ec.europa.eu/publications/booklets/others/58/timelline2007/hubd.pdfhttp://ec.europa.eu/publications/booklets/others/58/timelline2007/hubd.pdf http://www.europadiary.eu/docs/Edito_hu.pdf http://www.europadiary.eu/docs/teachers_hu.pdf ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en.htm http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graphToolClosed.do;jsessionid=9ea7971b30df6bc6f3e63ab44308a7e4acd4bb9e03aa.e34RaNaLaN0Mc40LcheTaxiLbxmNe0?tab=graph&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb010&toolbox=legend

  5. Számonkérés - előadások • TESZT – december utolsó óra: 2010. 12. 14. - Eredmény: kb. két hét Kötelező irodalom a vizsgára: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06 I.1 és III.1 fej. Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05 I/1-4, 6-7 és II/8-19 NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü. EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai

  6. A. A keretek Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése

  7. 1. Az unióról általában

  8. Bevezetés Mi az Európai Unió és miért jött létre?

  9. Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok • Szabadkereskedelmi térség '57 • Vámunió '68 • Ipar • Mezőgazdasági vámunió: államok közötti forrásátcsoportosítással • Egységes (belső) piac ?? • Gazdasági unió ?? • Politikai unió ??

  10. A második világháborút közvetlenül követő évek 1945-57: • - politikai, katonai stb. szervezet-kezdemények • Európa Parlament, NATO • szén és acél: a háború legfontosabb kellékei, AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE • atom: a jövő • - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet

  11. A szabadkereskedelmi társulás elemei • EGK  EU:okok, elmélyülés • gazdasági alapszabadságok: • tőke, • személyek, • áruk és • szolgáltatások szabad áramlása

  12. Az Unió fejlődése 2.

  13. EU tagok http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/index_hu.htm

  14. 1957: B, Fr, Nl, L, D, I 1973: Dk, Gb, Íro. 1981: Gr 1986: P, E 1995: A, SF, S 2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl 2007: Bg, Ro ??? Ny-Balkán ??? Izland, Norvégia, Svájc ??? Tr, Oroszország Az unió bővülése

  15. 2. Gazdasági keretek

  16. 9 A világ nagyobb gazdaságai FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága

  17. Az unió gazdasága • Az Unió súlya a világban: • EU népessége=USA+Oroszoország népessége • A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja • EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor) • EURO a 2. legfontosabb pénznem • Helyzetkép ágazatonként: • gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere

  18. Az unió gazdasága: főbb mutatók • Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP-jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki) • Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%) • Sajátosságok: az integráció rögös útjai - a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv • Versenyképesség – válság és az EU • Globalizáció (kihívás)

  19. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 1.1 Az unió létrejöttének okai: • Integráció, gazdasági együttműködés 1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny • USA, Japán, Kína • Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …

  20. Globalizáció • Tartalom - minősítés • Kezdetek • Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a globalizáció pozitív hatásaiból • Stratégiák – következmények • Verseny és / vagy együttműködés • Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás

  21. Globalizáció I. – A fogalom • Definíció: meghatározások: • nemzetközi monopóliumok • szabályok-szokások egyetemessé válása… • Globalizáció és versenyképesség: • mutatók

  22. Globalizáció II. - Időben • (1) ősi társadalmak, rézkor:  egyedi áruk, távolsági kereskedelem • (2) újkor:  egyedi termékek, divat- és luxuscikkek .. • (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:  versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás nincsenek egyedi termékek (?)

  23. Globalizáció III. – A gazdaság • Gazdaság szerkezete: • vállalkozások mérete, • vállalkozások felépítése • Gazdaság: termelési rendszerek: • autarchianyitott gazdaságok • (Gazdaság) politikai környezet: • nemzetközi kapcsolatok intenzitása, együttműködés, gátak, ösztönzők • Technológia – anyagi kultúra

  24. Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek • Pénzpiacok • tőke mérete • finanszírozási konstrukciók • internet • Társadalom: hierarchia, komplexitás • Közszektor/állam • Súly / Beavatkozás / politikák • Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.) • Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]

  25. A nemzetközi pénzügyi rendszer Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta: Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok • A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés • A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése • Tőkepiac-harmonizáció • Megtakarítás-készlet: minél jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció

  26. Globalizáció V– Kihívások • Oroszország: • Energia és nyersanyagbázis • Kína, India, DK Ázsia: • Olcsó termelés, olcsó termékek • USA: • Agresszív nagyhatalmi allűrök • Rivális termékek, technológia • Gépipar: repülőgépgyártás • Mezőgazdaság • Támogatási rendszerek, GATT / WTO

  27. Globalizáció VI./1– Az unió (mint a tagok) válasza • Gazdasági  Politikai együttműködés • Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai • Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny • Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció • Versenyképes méret: • Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly) • Belső kereslet, fejlődési motor • Technológiai centrum

  28. Globalizáció VI./2– Az unió (mint a tagok) válasza • Az integráció megvalósítás • intenzív szakaszok, majd visszalépés • Aktuális állapot • Ellentmondásos, több fázisos integráció • nemzeti kormányok szerepe, súlya • (közös) prioritások • Integráció kiépülése: • A négy szabadság megvalósulásának mértéke • Irány a föderáció?

  29. B. Az unió gazdaságpolitikája

  30. 3. Az integráció indoklása

  31. Kihívások

  32. Folyamatok Tendenciák: • Intenzív és extenzív integráció • Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása csökken • Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika) Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete: • Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg. • Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt kell vállalniuk.

  33. Az unió gazdaságpolitikája 1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség

  34. Belgazdaság – az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac: • szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.3 Belső falak lebontás: • Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer

  35. III. Az unió gazdaságpolitikája A lisszaboni szerződés

  36. Személyek és feladatok az EU-ban

  37. Ágazati politikák áttekintése

  38. Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere • Intézményrendszer • Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa • Pénzügyi eszközök • Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám • Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák • Ellenőrzési rendszer • A pénzügyi eszközrendszer megújítása

  39. 4. Szakpolitikák

  40. Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb Kamatlábak: max. 2 % eltérés Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a alatt legyen Államadósság: max. GDP 60%-a Átváltási árfolyam- stabilitás

  41. Monetáris Unió - EURO

  42. Integrációs előnyök és hátrányok • Kereskedelemteremtés • Kereskedelemeltérítés • Hatékonyságnövekedés • Méretgazdaságosság • Erősebb verseny (K+F kényszer) Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság.

  43. A közös agrárpolitika Common Agricultural Policy (CAP, KAP) Alapítás: 1957. Római Szerződés, 39. cikkely (1958. alapelvek elfogadása) Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása Alapelve az egységes szabályozás, közösségi preferencia érvényesülése, közös piac kialakítása, közös piac- és struktúrapolitika, és egységes agrártámogatási rendszer működtetése.

  44. A KAP alapelvei • 1. egységes piac elve • 2. közösségi preferencia elve • 3. pénzügyi szolidaritás elve • 1962. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

  45. A KAP pillérei 1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges. 2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak 3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző. Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők. Agenda 2000 (Berlin) • európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása

  46. A közös piac fontosabb szabályozó eszközei • Külső védelem • Intézményes árak • Exporttámogatásexport-visszatérítés • Intervenció • Termelési támogatások • Közvetlen termelői kifizetések

  47. Reformok • Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás • Beavatkozási ár csökkentése • Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992-től). • Exportszubvenciók mérséklése A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol. A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz.

  48. Regionális politika • Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel • Európai szolidaritás • Stabilitás • Kohézió • Fő feladatai: • egyenlőtlenségek mérséklése • elmaradott térségek felzárkóztatása • településfejlesztés, vidékf., területrendezés

More Related