1 / 47

Nukleáris alapfogalmak, jelölések Protonszám, rendszám: p = Z Tömegszám: A = p + n = Z + n

Nukleáris alapfogalmak, jelölések Protonszám, rendszám: p = Z Tömegszám: A = p + n = Z + n Neutronszám: n = A - p = A - Z Nuklid jelölése: A Z X. Radioaktív átalakulások típusai  -bomlás: A Z X  A-4 Z-2 X + 4 2 He + E  -radioaktivitás, ami háromféleképpen mehet végbe:

lali
Download Presentation

Nukleáris alapfogalmak, jelölések Protonszám, rendszám: p = Z Tömegszám: A = p + n = Z + n

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nukleáris alapfogalmak, jelölések Protonszám, rendszám:p = Z Tömegszám:A = p + n = Z + n Neutronszám:n = A - p = A - Z Nuklid jelölése:AZX

  2. Radioaktív átalakulások típusai -bomlás:AZX  A-4Z-2X + 42He + E -radioaktivitás, ami háromféleképpen mehet végbe: - elektron- vagy - bomlás: AZX  AZ+1X + e- + ’ - pozitron- vagy + bomlás: AZX  AZ-1X + e+ +  - elektron- vagy K-befogás: AZX + e-  AZ-1X +  Spontán maghasadás: AZX  A1Z1X + A2Z2X + neutronok -sugárzás (kísérő jelenség, nem önálló bomlástípus): AZX*  AZX + 1 + 2 + ... + n

  3. A radioaktív bomlás törvénye Radioaktivitás: az atommag spontán átalakulása Típusai: alfa- és béta-bomlás, spontán maghasadás Statisztikus törvényszerűséget követ: -dN = . N . dt  a bomlási állandó: - csak a bomló atomfajtára jellemző - nem függ külső tényezőktől - dimenziója: 1/idő Integrálás után: Nt = N0 e-t ahol: N0 az atomok száma a t=0 kezdeti időpontban Nt a megmaradt atomok száma t idő elteltével

  4. A keletkezett új magok száma: Nk = N0 - Nt = N0 - N0 . e-t = N0(1 - e-t) Felezési idő: T1/2 = ln2/ = 0,693/ kb. 10 felezési idő alatt gyakorlatilag lebomlik Átlagos élettartam:  = 1/ = 1,443 . T1/2 Aktivitás: A = N .  - mértékegysége: SI: 1 becquerel (Bq) = 1 bomlás/s hagyományos: 1 curie (Ci) = 3,7.1010 Bq (= 1 g 226Ra aktivitása) Fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma (Bq/kg) Aktivitáskoncentráció: térfogategységre jutó boml. száma (Bq/m3)

  5. Radioaktivitás a környezetünkben Természetes eredetű: - terresztrikus (földkéregbeli, fogyó) (~99 %) - kozmogén (folyamatosan megújuló) Mesterséges eredetű: - nukleáris robbantások, atomenergetika, (itt és ma: <1 %) részecskegyorsítók A terresztrikus radioaktivitás forrásai: - elsődleges (Naprendszer keletkezése óta megőrződött, hosszú felezési idejű izotópok - másodlagos (folyamatosan újratermelődnek) A terresztrikus radioaktivitás legfontosabb összetevői: - 40K - urán bomlási sorok tagjai - tórium bomlási sor tagjai - egyéb izotópok (pl. 87Rb, 48Ca, stb., szerepük alárendelt)

  6. A 40K bomlása: A K izotópok megoszlása a természetben: - 39K (93,08 %) stabil, - 41K (6,91%) stabil, - 40K (0,0119 %) radioaktív, T1/2 = 1,484 . 109 év 12% K-befogás 40Ar (1,46 MeV -foton) 40K 88% -bomlás40Ca (Emax = 1,32 MeV)

  7. Radioaktív bomlási sorok 4-féle képzelhető el (alfa-bomlás: tömegszám 4-esével változik): 4n 232Th (tórium sor) T1/2 = 14.000 millió év 4n+1 237Np (neptunium sor) T1/2 = 2,2 millió év 4n+2 238U (urán sor) T1/2 = 4.500 millió év 4n+3 235U (aktino-urán sor) T1/2 = 685 millió év Megjegyzések: - a neptunium sor már "kihalt" - a 238U és 235U aránya ma: 99,3 és 0,7 % - az U és Th családoktól adódó átlagos földkérgi radioaktivitás kb. azonos (a K-é is hasonló)

  8. Radioaktív bomlási sorok sematikus ábrája: -bomlás -bomlás 238U bomlási sora  235U bomlási sora  232Th bomlási sora 

  9. Közös tulajdonságaik: - a kezdő elem hosszú felezési idejű - a sor közepén gáznemű (emanációs) tag: a radon - a radon után viszonylag rövidéletű tagok - a radon után konkurrens  és  bomlás: elágazások - ugyanitt vannak a fő -sugárzók - a stabil végtermék mindenütt ólomizotóp Radioaktív egyensúly: a keletkező és lebomló magok száma azonos 1N1 = 2N2 = ... = nNn = konstans Radioaktív sorokon belüli eltérő geokémiai viselkedés radioaktív egyensúlybomlás a természetben gyakori

  10. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása Kölcsönhatás fizikai alaptípusa szerint: - erős kölcsönhatás (magerők)  szóródás, magreakciók - elektromágneses kölcsönhatás  szóródás, foton kibocsátás - gyenge és gravitációs kölcsönhatás szerepe elhanyagolható Kölcsönhatásfajták: - magreakciók - rugalmas szóródás (energia változatlan, irány változik) - rugalmatlan szóródás (energia is, irány is változik) - szekunder sugárzások kiváltása (gerjesztés) - ionizáció - elektron-pozitron párkeltés (E > 1,02 MeV esetén) A radioaktív sugárzásfajták tipikus úthossza:

  11. Töltött részecske áthaladása az anyagon: gerjesztett elektron  szekunder sugárzás leszakított elektron  ionizáció Nehéz részecskék fajlagos energiavesztése Alfa-részecske levegőbeli úthossza: R (cm) = 0,318 . E3/2 (MeV)

  12. Gamma-sugárnyaláb lehetséges kölcsönhatásai az anyaggal: x vastagságú anyagrétegen áthaladó sugárnyaláb intenzitása: I = I0 e-x ahol: I0 a beeső, I a kilépő sugárnyaláb intenzitása az abszorpciós együttható x dimenziója lehet távolság (cm) vagy felületi tömegsűrűség (g/cm2)

  13. Fotoeffektus: - gamma foton kölcsönhatása a kötött elektronokkal - a teljes energiamennyiség átadásra kerül - a kiszakadó elektron Ee energiával távozik: Ee = E - Ii ahol: E a gamma-foton energiája Ii az i-edik elektrohhéj ionizációs energiája Compton-effektus: - elektronokon történő szóródás - a gamma-foton iránya és energiája is megváltozik Párkeltés: - elektron-pozitron pár keletkezik, amelyek kinetikus energiája: Ee + Ep = h - 2mc2 - csak h > 1,02 MeV esetén fellépő kölcsönhatás

  14. A teljes folyamatot jellemző abszorpciós tényező:  = f + c+ p Az abszorpciós tényező energiafüggése: (ólom esetén)

  15. Neutronok kölcsönhatása az anyaggal: - rugalmas potenciálszórás a magerőkön - magreakciók: (n, ), (n, p), (n, ), maghasadás - a kölcsönhatás valószínűsége: hatáskeresztmetszet (barn) - sugárzásos neutronbefogás: (A, Z) + n  (A+1, Z) +  lebomlik: (A+1, Z)  (A+1, Z+1) + e- +  - (n, p) reakció 0,5 - 10 MeV energiájú neutronok esetén: (A, Z) + n  (A, Z-1) + p - (n, ) reakció: (A, Z) + n  (A-3, Z-2) + 42He +  - maghasadás: (A, Z) + n  (A1, Z1) + (A2, Z2), ahol A1 + A2 = A + 1 és Z1 + Z2 = Z A1 : A2  2 : 3

  16. Radioaktív sugárzások detektorai és mérőműszerei Mit mérünk: - sugárzás fajtája (, , , n stb.) - sugárzás intenzitása - sugárzás energiája  azonosítás - fajlagos aktivitás, aktivitáskoncentráció - egyéb specifikus paraméter Detektortípusok: - Gázionizációs detektorok: - ionizációs kamra - proporcionális számláló - GM-cső - Szcintillációs detektorok: - : ZnS (Ag) (+ fotoelektron-sokszorozó) - : NaI (Tl) - : plasztik

  17. - Félvezető detektorok: - Ge(Li), - nagytisztaságú Ge (HPGe) - Szilárdtest nyomdetektorok: - KODAK LR-115 (SSNTD) - CR-39 - Termolumineszcens (TLD) detektorok - Elektretek Ionizációs kamra vázlata

  18. Ionizációs kamra karakterisztikája A: rekombinálódási szakasz (az ionpárok egy része rekombinálódik) B: ionizációs kamra tartomány (minden ionpár begyűjtésre kerül) C: proporcionális számláló tartomány (össz. beeső energiával arányos) D: GM-cső tartomány (a kisülés önfenntartóvá válik) GM-cső karakterisztikája 

  19. Szcintillációs detektor működési elve A szcintilláció keletkezése  Fotoelektromos hatás: Ee = h - Eki ahol: Ee a fémből kilépő elektron kinetikus energiája h a foton energiája Eki az adott fémre jell. kilépési munka Fotoelektron-sokszorozó felépítése és bekötési vázlata

  20. A detektorok jeleinek feldolgozása Impulzusszám-amplitúdó spektrum  A detektorok jellegzetes jelalakja Nukleáris mérőberendezés  vázlata

  21. Radiometriában alkalmazott analizátorok Differenciál-diszkriminátor elvi vázlata Beütésszám-átlag mérő (rate-meter) Egy- és többcsatornás mérés elvi vázlata

  22. HPGe félvezető detektorral felvett gamma-spektrum

  23. SUGÁRVÉDELMI ALAPFOGALMAK Sugárvédelem: Ionizáló sugárzások hatásai elleni védekezés Dózismennyiségek: Ionizáló sugárzás fizikai kémiai biokémiai  biológiai hatáshatás hatás hatás Besugárzási dózis (X) Elnyelt dózis (D) Egyenérték dózis (H) Effektív dózis (E)

  24. Elnyelt dózis: D = dWe/dm = 1/ dWe/dV ahol: D az elnyelt dózis [joule/kg] = [gray, Gy] We elnyelt energia [joule] m tömeg [kg] V térfogat [m3] sűrűség [kg/m3] történelmi egység: 1 rad = 0,01 Gy Elnyelt dózisteljesítmény: . D = dD / dt [Gy/s]

  25. Besugárzási dózis: - levegőionizáción alapul - csak fotonsugárzásra értelmezzük X = dQ / dmlev = dQ / levVlev ahol: X a besugárzási dózis [coulomb/kg, C/kg] Q a levegőben keletkezett töltésmennyiség [C] mlev a levegő tömege [kg] lev a levegő sűrűsége [kg/m3] Vlev a levegő térfogata [m3] történelmi egység: 1 röntgen (R) 1 kg levegőben 1,611015 ionpár Besugárzási dózisteljesítmény: . X = dX / dt [A/kg], [R/óra]

  26. Az elnyelt és besugárzási dózis kapcsolata: 1 ionpár keltéséhez szükséges energia levegőben: 33,7 eV 1 R  8,710-3 Gy Testszövetben elnyelt dózis: 1 R  9,610-3 Gy (200 keV...3 MeV fotonenergiáknál) Dlágy testszövet = 1,1Dlev

  27. Egyenérték dózis, minőségi tényező: figyelembe veszi az adott sugárzás biológiai hatásosságát H = D  Q ahol: H dózis egyenérték [sievert, Sv] D testszövetben elnyelt dózis [Gy] Q minőségi tényező [dimenzió nélküli szám] történelmi egység: 1 rem = 0,01 Sv . dózisteljesítmény egyenérték: H = dH / dt [Sv/óra] A Q minőségi tényező értéke egyes sugárzás-típusokra:

  28. Effektív dózis: figyelembe veszi az egyes szervek eltérő jelentőségét E =  wT  HT [Sv] ahol E az effektív dózis egyenérték HT átlagos dózis egyenérték a T szervben wT súlyozó tényező A wT értékei különböző szervekre ill. szövetekre:

  29. A HÁTTÉRSUGÁRZÁS ÖSSZETEVŐI • I. Természetes eredetű • Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) • Kozmogén radioaktív izotópok (pl. C-14, H-3) • Terresztrikus sugárzás (99 %-ban K-40, U-238, U-235 • és Th-232 bomlási sorok) • Effektív dózisa 1,5 – 2,5 mSv/év • II. Mesterséges beavatkozás által megnövelt természetes eredetű • (Technologically Enhanced Natural Origin Radioactive Materials: TENORM) • Bányászat, kohászat, energetika • Speciális építőanyagok (salak, pernye) • Utasszállító repülőgépek • Földgáz, hálózati víz radontartalma stb. • Effektív dózisa 0 - 1 mSv/év • III. Mesterséges eredetű • Orvosi (diagnosztika, terápia) • Légköri nukleáris robbantások (atomcsend egyezmény előtt) • Atomtechnika, atomenergetika • Effektív dózisa 0 – 0,5 mSv/év I. + II. + III. átlagértéke Magyarországon ~ 3,1 mSv/év

  30. Determinisztikus dózis-hatás összefüggés - egyszeri, baleseti besugárzás esetén - Jellemzői: - csak nagy dózisoknál érvényes - küszöbdózisa van - a hatás súlyossága arányos a dózissal - egyéni érzékenység szerepe jelentős

  31. Sztochasztikus dózis-hatás összefüggés - kis dózisok tartománya - Jellemzői: - csak kis dózisoknál érvényes - nincs küszöbdózis - az elváltozások gyakorisága arányos a dózissal - az elváltozások súlyossága nem dózisfüggő

  32. A kockázat-hasznosság elve Kockázat: halálozási valószínűség személyenként és évenként - betegség (mindenki meghal): 10-2 - nagy (elfogadhatatlan) kockázat: 10-3 (nem vállalható) - közepes kockázat: 10-4 (közlekedés, munkavégzés) 10-5 (civilizációs ártalmak) - alacsony kockázat: 10-6 (pl. természeti csapások) - elhanyagolható kockázat: 10-7 vagy ez alatt Ionizáló sugárzások sztochasztikus hatásainak kockázata 1 Sv dózis egyenérték esetén: Halálos kimenetelű elváltozásKockázati tényező - emlőrák 0,0025 - leukémia 0,002 - tüdőrák 0,002 - pajzsmirigyrák 0,0005 - csontdaganat 0,0005 - egyéb rákos elváltozás 0,005 - súlyos genetikus ártalom 0,004 Összesen 0,0165

  33. Sugárvédelmi normák ICRP (International Commission on Radiological Protection) ajánlásai. - történeti áttekintés - 1920-as években az első dóziskorlátozások 1928: ICRP megalakul: tolerancia dózis: 1,8 mGy/nap (lakosságra még nincs korlát) 1950: megengedhető dózis: 2,7 mGy/hét 1966: MMD (megengedhető maximális egyenérték dózis) sugárveszélyes munkahelyen dolgozók: 50 mSv/év lakosság kritikus csoportja: 5 mSv/év egyéb lakosság: 1,65 mSv/év ill. 50 mSv/30 év Kritikus szervcsoportok megkülönböztetése - I: ivarmirigyek, vérképző szervek, egész test (50 mSv/év) - II: csont, pajzsmirigy, bőr (300 mSv/év) - III: kéz, alkar, lábfej (750 mSv/év) - IV: egyéb szervek ... (150 mSv/év)

  34. MMK (megengedhető maximális koncentráció) bevezetése - inkorporációs sugárterhelés korlátozására - MMD-re visszavezethető - levegőre és ivóvízre adják meg A sugárvédelem legújabb alapelvei BSS (Basic Safety Standards for Radiation Protection) 1982-ben kiadott gyakorlati ajánlások: nemzeti szabályozások alapja (nem kötelező) - indoklás: sugárveszély csak indokolt esetben (pl: röntgen-ultrahang) - optimálás: ALARA elv (as low as resonably achievable) - a sugárvédelem optimuma (költség!) - korlátozás: a dózis a megadott határértékeket ne haladja meg Besugárzási kategóriák: - (1) foglalkozásszerűen sugárveszéllyel dolgozók - (2) népesség kritikus csoportja (a népességre általában nincsenek korlátok)

  35. Elsődleges korlátok: dózis határértékek (1 / 2 kategória) - effektív dózis: 50 / 5 mSv/év - szemlencse: 150 mSv/év - többi szerv: 500 / 50 mSv/év A dózis határértékek a természetes háttér + eü. felett értendők! Rendkívüli sugárterhelés (életveszély, baleset esetén): - egyszeri max. 100 mSv - egész életre: max. 250 mSv Másodlagos korlátok: ALI értékek (annual limit of intake) - adott izotópból felvehető max. éves mennyiség - inkorporációs modellek alapján - dolgozók / felnőtt lakosság / gyerekek: 1 / 0,1 / 0,01 ALI Származtatott korlátok: - levegőbeli koncentrációra: DAC (derived air concentration) - külső sugárterhelésre: levegőben elnyelt dózis

  36. A jelenleg Magyarországon hatályos korlátok és ajánlások: EüM 16/2000 (VI. 8.) rendelete - Gyakorlatilag átvette az ICRP-60 (Rn-222 tekintetében az ICRP-65) irányelveit - Törvényi szintű szabályozás: atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényen alapul Effektív dóziskorlátok: Foglalkozási: - 5 egymást követő naptári évben maximum 100 mSv - 1 év alatt maximum 50 mSv - hosszú távon (tervezési alap): 20 mSv/év Lakossági: - 5 egymást követő naptári évben maximum 5 mSv - 1 év alatt maximum 2 mSv - hosszú távon (tervezési alap): 1 mSv/év

  37. A sugárterhelést meghatározó legfontosabb radiológiai paraméterek Levegő gamma dózisteljesítmény - lakosságra nincs külön szabályozva - 1 nGy/h  0,7 nSv/h effektív dózist ad - M. o. átlagértéke szabadban 87, épületben 116 nGy/h - ugyanez Pécs környékén 123 ill. 142 nGy/h - U bányászatban (ÁBBSz): 20 Gy/h (14 Sv/h) volt a korlát - OSSKI: rekultivált területeken háttér+200 nGy/h alatt kell lennie (1 ha terület átlagában kell teljesülni) Aeroszol hosszú életű össz-alfa aktivitás - lakosságra nincs szabályozva - IAEA: U-sor 5 db hosszúéletű -sugárzó tagjára adja meg (Th-sorra vagy vegyes esetre más határértékek) - bányászatban (ÁBBSz): 1,85 Bq/m3 volt a korlát - ICRP (munkahelyi) 1700 Bq/év (ez 20 mSv/év dózist ad, 2000 óra éves munkaidő és 1,2 m3/h légzési teljesítmény esetén)

  38. Rn-222 és radontermék koncentráció - Légkörben 1 – 10, M. o. lakások átlaga régebben 55, újabban 120 Bq/m3 (növekedés oka: szigeteléstechnika, nyílászárók fejlődése) - Dóziskonverzió: 1 Bq/m3 Rn+Rn-termék levegőbeli koncentrációja (Rn_EEC) 7,13 nSv/h dózisterhelést ad - lakásokban Rn/Rn-termékre 0,4-es egyensúly az átlag - Mátraderecske: cselekvési szint lakásoknál 800 Bq/m3 (OSSKI) - ICRP–65 ajánlások: - lakásokra 200 – 600 Bq/m3 (3 – 10 mSv/év, 7000 óra tartózkodás) - munkahelyen 500 – 1500 Bq/m3 (3 – 10 mSv/év, 2000 óra tartózkodás) - U bányászatban (ÁBBSz): 5 WLM/év (= régen kb. 50, újabban kb. 25 mSv/év) - 1 WLM megfelel 1,3105 MeV/l vagy 3700 Bq/m3 Rn-termék konc.-nak 1 hónap munkaidőben (200 óra) - 0,4-es egyensúly esetén maga a Rn csak kb. 2 %-át adja a Rn-termékektől eredő dózisnak - a toron járulékát általában elhanyagoljuk, de magas Th-koncentráció esetén a toron járuléka is jelentős lehet (pl. Nagykovácsi) Rn-222 exhaláció - átlagos talajokra 10 – 60 mBq/m2s a szokásos érték - 100 mBq/m2s alatt még nem anomális - rekultivált területekre 740 mBq/m2s határérték ajánlott

  39. Szilárd táplálék (ingestion) - egyes izotópokra ÉFEK határértékek - ICRP (munkahelyi, természetes sugárzókra): 3300 Bq ad 20 mSv-et - OSSKI vizsgálatai szerint a lakosságra néhányszor 10 Sv/év (dózisszámításoknál ezért legtöbbször elhanyagolható) Vizek radioelem koncentrációja U-term (mg/l) Ra-226 (Bq/l) - ivóvízre: 0,4 0,63 - elengedett vízre: 2,0 1,1 - 2 liter/nap átlagos vízfogyasztás esetén - ÉFEK határértékek az egyes radioelemekre

  40. Felületi alfa-aktivitás - kötött és kötetlen szennyeződés - ÁBBSz: 3 -bomlás/cm2min felett nem kiszállítható - nemzetközi ajánlások uránipari felszámolás esetére: - dekontaminálás (nagynyomású vízsugaras lemosás) - lakossághoz kikerülhet: < 0,05 Bq/cm2 esetén - 0,05 – 0,5 Bq/cm2 között kohászati felhasználás - 0,5 Bq/cm2 felett meddőhányón kell elhelyezni - 30 – 100 cm2 átlagában kell mérni Talaj fajlagos aktivitás - Ra-226-ekvivalensben szokás megadni - M. o. átlag 97 Bq/kg - 185 Bq/kg-ig "normál", felette szennyezett talaj - 20 cm-nél mélyebben 550 Bq/kg szennyezettség megengedett - a határértékeknek 15 cm vastag réteg átlagában kell teljesülni - Ra-ekv. kiszámítása: Ra + 1,26 Th + 0,086 K 1% K  300 Bq/kg 1 g/t Th  4 Bq/kg 1 g/t U  12,5 Bq/kg

  41. Járulékos sugárterhelés meghatározása - mindig a természetes + orvosi háttér felett értendő Dj = (D – H) + (D – H)Rn + (D – H) + (D – H)in ahol: Dj a járulékos sugárterhelés D a külső gammasugárzás dózisjáruléka DRn a Rn rövidéletű bomlástermékeitől (Rn_EEC) eredő dózisjárulék D a belélegzett hosszú életű alfa-sugárzók dózisjáruléka Din a táplálékkal és ivóvízzel bekerült radioelemek dózisjáruléka H a háttérsugárzás komponense - általában csak az első 2 taggal számolunk - poros munkahelyeken belép a 3. tag is - a 4. tagot legtöbbször elhanyagoljuk - a dóziskorlátoknak a 4 tag összegére kell teljesülniük!

  42. Dózisszámítási gyakorlat Az effektív dózis kiszámítása komponensenként: Ex = Dx Kx  T ahol: x az dózisterhelést adó sugárzásfajta (gamma, Rn, stb.) Dx az adott sugárzás intenzitásának mértéke Kx a dóziskonverziós tényező T az adott sugárzási térben eltöltött idő (tartózkodási idő)

  43. 1. Magyar átlagember éves effektív dózisa a természetes háttérsugárzástól - a külső gamma sugárzás és a radontermékek hatásával számolunk - a belélegzett és lenyelt hosszú élettartamú alfa-sugárzók hatását elhanyagoljuk (OSSKI) kiindulási adatok: háttér: gamma dózisteljesítmény nyílttéri 87 nGy/h zárttéri 116 nGy/h 222Rn koncentráció nyílttéri 9 Bq/m3 zárttéri 55 Bq/m3 tartózkodási idők: 70 % otthon (kb. 5000 óra) 20 % munkahelyen (kb. 2000 óra) 10 % szabad levegőn dóziskonverziós tényezők: gamma: 1 nGy/h  0,7 nSv/h Rn_EEC: 1 Bq/m3  7,13 nSv/h Rn_EEC/Rn egyensúlyi tényező: 0,4

  44. Effektív dózis: E = E + ERn + (E + Ein) Ein általában elhanyagolható E is, kivéve poros munkahelyet a) zárttéri: E = 116 x 0,7 x 365 x 24 x 0,9 = 0,64 mSv/év ERn = 55 x 0,4 x 7,13 x 365 x 24 x 0,9 = 1,24 mSv/év E = 0,64 + 1,24 = 1,88 mSv/év b) nyílttéri: E = 87 x 0,7 x 365 x 24 x 0,1 = 0,05 mSv/év ERn = 9 x 0,4 x 7,13 x 365 x 24 x 0,1 = 0,02 mSv/év E = 0,05 + 0,02 = 0,07 mSv/év a+b) összes: Eössz = Ezárt + Enyílt = 1,88 + 0,07 = 1,95 mSv/év

  45. 2. Átlag pécsi polgár éves effektív dózisa a természetes háttérsugárzástól háttér: gamma dózistelj. nyílttéri 123 nGy/h zárttéri 142 nGy/h 222Rn konc. nyílttéri 12 Bq/m3 zárttéri 80 Bq/m3 a) zárttéri: E = 142 x 0,7 x 365 x 24 x 0,9 = 0,78 mSv/év ERn = 80 x 0,4 x 7,13 x 365 x 24 x 0,9 = 1,80 mSv/év E = 0,78 + 1,80 = 2,58 mSv/év b) nyílttéri: E = 123 x 0,7 x 365 x 24 x 0,1 = 0,08 mSv/év ERn = 12 x 0,4 x 7,13 x 365 x 24 x 0,1 = 0,03 mSv/év E = 0,08 + 0,03 = 0,11 mSv/év a+b) összes: Eössz = Ezárt + Enyílt = 2,58 + 0,11 = 2,69 mSv/év Többlet M.o. átlaghoz képest: 2,69 – 1,95 = 0,74 mSv/év

  46. 3. Uránbányász éves munkahelyi sugárterhelése Kiindulási adatok: gamma dózistelj. 5000 nGy/h Rn-termék akt. konc. 0,5105 MeV/l aeroszol hosszú é.  akt. konc. 1 Bq/m3 Munkaidő: 6 óra/műszak, 200 mű./év Ebből fúrás-rakodás (poros) 2 óra/műszak Légzési telj. (nehéz fiz. munka) 2 1,2 = 2,4 m3/h Konverziós tényezők:  akt.: 1700 Bq U-ércpor  20 mSv (IAEA) Rn_EEC: 1 emán  1 WL  1,3105 MeV/l  3,7 kBq/m3 Effektív dózisok: E = 5000 x 0,7 x 200 x 6 = 4,2 mSv/év ERn = 0,5 x 3700/1,3 x 7,13 x 200 x 6 = 12,2 mSv/év E = 1 x 2,4 x 20/1700 x 200 x 2 = 11,3 mSv/év E = 4,2 + 12,2 + 11,3 = 27,7 mSv/év

More Related