A volt Jugoszlávia utódállamai

1. A volt Jugoszlávia utódállamai

2. A délszláv válság háttere • 1945 – Josip Broz Tito korlátlan hatalma • Még Sztálinnal is szembefordul

3. Akkor Jugoszlávia egységes – bár rendkívül heterogén ország • A szerb fölény mindig megvolt • 1980-ban meghal – nyilvánvaló volt, hogy hozzá hasonló politikus, aki az egész országot összefogja, nincs • 1987-ben feltűnik Slobodan Milošević – a Szerb köztársaság elnöke lesz (1989), és önálló szocialista pártot alapít(2006-ban a hágai törvényszék börtönében halt meg)

4. A háborúhoz vezető út • Milosevic a szerb fölényt egyelőre Bosznia-Hercegovinával szemben, de a másik nagy tagállam, Horvátország segítségével kívánta érvényesíteni • Kihasználva, hogy annak elnöke is nagyobb hatalomra törekszik Franjo Tudjman

5. Tervük: Bosznia-Hercegovina felosztása

6. A tartományt megfelezték volna, az iszlám vallású bosnyákok beolvasztásával • Azonban a horvátok, és a szlovének is megijedtek Milosevic hatalmi törekvéseitől • Ezért 1991 júniusában kikiáltották függetlenségüket • A horvátországi szerbek azonban ezt nem akarták, ellenálltak – kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot

7. A háború kezdete • A szerb kézben lévő Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott – Szlovénia 10 napos háború után győzött, Horvátország felfüggesztette a függetlenségi nyilatkozatot, és az ENSZ állásfoglalását kérte • A szervezet 1992-ben elismerte mindkét tagállam önállóságát

8. Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina is kikiáltja függetlenségét

9. Az etnikai-vallási konfliktusok miatt harcok kezdődnek a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok között • Erre Szerbia ostrom alá veszi Szarajevót (1993)

10. A boszniai horvátok és muzulmánok az USA védnöksége alatt béketárgyalásokat folytatnak, ennek tervezetét Daytonban dolgozzák ki, 1995-ben Párizsban írják alá • Közben kiderül: a szerbek elképesztő vérengzéseket hajtottak végre (Srebrenica, 1995)

11. A daytoni béke Lényege: önálló lett Két „entitás” alakult ki + egy „különleges zóna”

12. A harcok átmenetileg megszűntek, de újabb, szintén etnikai konfliktus kezdődött 1988-ban: a koszovói albánokkal szemben Milosevic szerb csapatokat küldött az ottani szerbek védelmében – erre helyi harcok kezdődtek • A NATO légicsapásokkal (1999 március) figyelmeztette Jugoszláviát, hagyja abba Koszovó elleni lépéseit Duna-hidak, olajfinomítók, gyárak estek áldozatul

13. Maijd a NATO békefenntartó csapatokat küld Koszovóba, akik átveszik a Jugoszláv Néphadseregtől Koszovó ellenőrzését

14. 2000 októberében lázadás tör ki Belgrádban – szabad választások, ezen Milosevic megbukik • Háborús bűnösnek minősítik, 2001-ben Hágába szállítják, ahol 2002-ben megkezdődik ellene a per • 2003-ban megszűnik Jugoszlávia, és Szerb-Montenegrói államközösség lesz • 2006-ban meghal Hágában Milosevic • Ugyanebben az évben Montenegró önálló lesz • 2008-ban Koszovó is kikiáltja önállóságát, de ezt az országok jelentős része nem ismeri el (az ENSZ sem)

15. Utódállamok

16. Szlovénia gazdasága • A nyersanyagok és más természeti adottságok intenzív hasznosítása révén Szlovénia alapvetően mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá vált. Ennek köszönhető, hogy a volt szocialista országok népei közül a szlovének életszínvonala a legmagasabb. • Az ország területének felét erdők borítják.

17. Mezőgazdaság • Mezőgazdasága kevésbé jelentős (a nemzeti össztermék 6%-át adta 2001-ben), csak minden tizedik állampolgár él a mezőgazdaságból. Szlovénia területének 15%-a áll művelés alatt. Ezt a kisparaszti gazdálkodás magas színvonala ellensúlyozza, így az ország élelmiszerigényének 84%-a belföldről elégíthető ki. • Állattenyésztésében a szarvasmarha-tenyésztés dominál. • A szántóföldi növénytermesztésben a búza és kukorica mellett a burgonya és cukorrépa elterjedt. A dombvidékeken szőlő, gyümölcs és komló termesztése jellemző.

18. Bányászat Szlovénia ásványi kincsekben gazdag, melyek közül a szén, a vasérc, az ólom, a cink, a higany, és a bauxit a leggyakoribb. A Zalai-dombság folytatásában némi olajat is találtak. Legnagyobb barnaszénbányái: Trbovlje, Zagorje. Világhírű, Európában legnagyobb higanybányáját Idrijánál, már 1490 óta használják. A legszámottevőbb ólomtermelés Mežica bányájában történik.

19. Ipar Legfontosabb iparága a fémfeldolgozás (elektronika, távközlés, műszergyártás, járműipar). A vegyiparból a gyógyszergyártás, a kohászatból az alumíniumkohászat emelhető ki (Kidričevo). Maribor, kikötői iparágak

20. Turizmus • Predjamski Grad ( barlang vár) • Cseppkövek

21. Lipicai istálló

23. Külkereskedelem Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb exportőrök: a Renault Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.

24. 2008-as válság Magasabbról indultak, nagyobbat estek, mint mi: Szlovénia éltanulóból most a peremre sodródhat. A gondok hasonlóak, mint nálunk: lassuló gazdaság, emelkedő kamatok és államadósság. Amikor nőtt a gazdaságuk, nagyobbat nőtt, mint a miénk, a 2008-as válság óta viszont zuhanórepülésben van az ország. Belpolitikai nehézségek is rontottak a helyzetükön, ami azonban még mindig nem olyan rossz, mint a miénk: kevesebb a munkanélküli, kisebb a lakosok és az állam eladósodottsága is.

25. Kiút A szlovének nagy részét különösen nehéz lesz meggyőzni a megszorítások jogosságáról, ugyanis azok, akik most megpróbálják eladni őket az előző kormány alatt pont azzal érveltek, hogy egyáltalán nincs szükség megszorításokra. A már említett akadémiai tanulmány szerint a szlovén politika híresen konszenzusos, az ország lakossága pedig képes az összefogásra, ha arra nagy szükség van. Ezért van remény, hogy a kényelmes többségű jobboldali kormány végre tudja hajtani a reformokat. Ha viszont nem sikerül nekik, Szlovénia Közép-Európa peremére süllyedhet.

26. Horvátország

27. Állam • Horvátország államformája köztársaság, • szárazföldi területe 56 414 km2, amelyhez további 128 km2-nyitenger tartozik. • Lakosainak száma 4,4 millió fő (a népsűrűség 77,5 fő/km2), a • melyből 770 ezren a fővárosban, Zágrábban élnek. • A népesség többsége horvát (78%); nemzeti kisebbségben élnek itt szerbek, muszlimok, szlovének, magyarok, csehek, szlovákok és olaszok. • Az ország hivatalos nyelve a horvát, az ország lakossága többségében (77%) katolikus vallású.

28. Horvátországot Európa kisebb országai közé, elhelyezkedése miatt a dél-európai, illetve a Mediterrán országok közé sorolják. Az ország a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia középső részén helyezkedik el; északnyugaton az Alpok lábai, középső régiójában a Dinari-hegység (legmagasabb pontja 1 830 m), keleten a Pannóniai alföld, délen az Adriai-tenger övezi. Szomszédos országai Szlovénia, Magyarország, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina. Kedvező földrajzi fekvésének és gazdag történelmi múltjának köszönhetően számos természeti szépséggel és idegenforgalmi látnivalóval rendelkezik. Az ország 1990-ben vált függetlenné, azonban csak 1991-ben ismerték el, mint szuverén államot.

29. Gazdasági helyzet • A turizmus részesedése a GDP-ből: 25, 5% (2008) • Az ország 2000 novembere óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO - World Trade Organization), emellett az Európai Unióval is szoros gazdasági kapcsolatban áll. Horvátország külkereskedelme szorosan összefonódik a nyugat-európai régióval. 1999-ben exportjának 49%-a az EU tagországaiba irányult, míg importjának 56%-a származott innen. Horvátország legjelentősebb külkereskedelmi partnerei az exportban Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia, az importban pedig Németország, Olaszország, Szlovákia és Ausztria.

30. Szerbek aránya 2001-ben HorvátországbanMarija BistricaPlitvicei tavak

31. Plitvice

32. Trogir – IV Béla – TatárjárásVelikiTabor – Corvin JánosCsáktornya – Zrínyi Miklós

33. Mintegy 3 százalékkal nőtt tavaly a Horvátországba érkezett vendégek és vendégéjszakák száma, és kismértékben emelkedett a magyar vendégéjszakák száma is - derül ki a horvát statisztikai hivatal (Crostat) legfrissebb adataiból. A képen NoviVinodolski • Az összesítés szerint 2010-ben 3,2 százalékkal 10,6 millióra nőtt a turisták száma, az általuk ott eltöltött 56,4 millió vendégéjszaka pedig 2,6 százalékkal haladja meg az előző évit. A külföldi vendégek száma 4,8 százalékkal 9,1 millióra emelkedett, a csaknem 51 millió vendégéjszaka pedig 3,6 százalékos növekedést jelez 2009-hez képest.A vendégéjszakákat illetően legtöbb időt sorrendben a német, a szlovén, az olasz, az osztrák, a cseh, a lengyel, a holland és a szlovák turisták töltötték Horvátországban. Magyarország a kilencedik a sorban.A horvát statisztikai adatok szerint 2010-ben 297.667 magyar vendéget regisztráltak, ami kevesebb, mint az előző évben. Nőtt ugyanakkor a magyar vendégéjszakák száma, a több mint 1,6 millió éjszaka 0,6 százalékkal haladja meg a korábbi esztendő adatát.

34. Isztriai-félszigetOpatija – a Monarchia sétányaPula - madártávlatbólés a híres római kori amphitheatrum

35. Horvátország a 2010-től 2014-ig tartó időszakra új turisztikai stratégiai tervet dolgozott ki, amely az adriai országot "lifestyle"-célpontként, vagyis egyfajta életstílus megtestesítőjeként kívánja népszerűsíteni. Az új élmények középpontba helyezésével a családi tulajdonú kisebb szállodákat, az egyre élénkülő falusi turizmust, továbbá a prémium kategóriás szálláshelyeket szeretnék jobban megismertetni a látogatókkal. • A stratégiai terv szerint 2020-ig a jelenlegi 11,3 millió turista számát 17,6 millióra növelnék. A turizmusból származó bevételt ezzel együtt 19,8 millió euróra emelnék a mostani 7,1 milliárd eurós összegről. • Jobbra fent Rab sziget, balra fent Novigrad festői utcarészlete

36. Brela – jobbra fentBaska – voda – balra fentMakarska – balra lent

37. A horvát idegenforgalom népszerűsítésére ebben az évben a tavalyinál mintegy 2 millió euróval többet, összesen 30 millió eurót költenek főként külföldön, újabb piacok meghódítása érdekében is. Miután tavalyelőtt az orosz és az ukrán vendégek számára a szezon idejére felfüggesztették a vízumkötelezettséget, tavaly az Indiából és Kínából érkezőknek is vízumkönnyítéseket tervezték. • Az utóbbi néhány évben népszerűbbé vált falusi turizmus további fellendítése érdekében fejlesztési és támogatási programokat is kidolgoztak Horvátországban. A Turisztikai Minisztérium például 20 ezer kunás összeggel (1 kuna 38,70 forint) támogatja azokat az utazási irodákat, amelyek színvonalas programokat kínálnak a vidéki területek bemutatására. A vállalkozások számára 10 ezer és 300 ezer euró közötti összegű, 15 éves futamidejű hitelt kínálnak a falusi turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra. • Világörökségi helyszínek • Dubrovnik óvárosa • Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával • Plitvicei-tavak Nemzeti Park • Az Euphrasius-bazilika püspöki műemlék-együttese Poreč történelmi központjában • Trogir történelmi központja • A Szent Jakab-katedrális Šibenikben • Stari Grad-síkságHvar szigetén

38. Az ország idegenforgalmi területei a következők: • Belső-Horvátország • Zágráb és vidéke (Zágrábi-medence) • Horvát-Középhegység és Muraköz • Szlavónia és Drávaszög • Adriai Horvátország • Isztria és a Kvarner-öböl • GorskiKotar és Lika hegyvidékei • Dalmácia • Zadari régió • Šibeniki régió • Spliti régió • Dubrovniki régió • Az ország legnépszerűbb turisztikai régiója Dalmácia • Horvátország legfejlettebb turisztikai régiója Isztria az Adriai-tenger legnagyobb félszigete. A félsziget partjának hossza 445 km. Legfontosabb turistacentrumai a nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. • Fent Varasd, lent Erdőd

39. NovigradRaguza – DubrovnikPorec

40. Szerbia és Montenegro Szerbia és Montenegró a Balkán-félsziget északi és középső részén található, illetve Szerbia területe a Kárpát-medence déli részére is átnyúlik. Éghajlati sokszínűség Az éghajlat Szerbiában csaknem teljesen kontinentális, nyaranta forróság, télen pedig nagy hideg is előfordulhat. A hegyvidéki jellegnek megfelelően csapadék az év egész folyamán jellemző, télen hó formájában. Montenegróban a keskeny Adria-parti sávban van jellegzetesen mediterrán éghajlat, forró száraz nyarakkal valamint enyhe, nedves és rövid téllel. A klimatikus adottságok május elejétől szeptember közepéig lehetővé teszik a fürdőzést. A parti sávot elhagyva az éghajlat kontinentálisabb jelleget ölt, ami a magashegyekben hűvös, hegyvidéki klímába megy át.

41. Fontosabb folyóvölgyek • A Szerbiát keresztülszelő fő folyó, a Duna mellékfolyói a Tisza, a Száva, a Temes és a Szerbia másik fő vízfolyása, a nagyjából dél-északi futású Morava. • A Bosznia-Hercegovinával határfolyót képező Drina a Szávába torkollik. A hegyvidékek kisebb folyók mély völgyeitől szabdaltak. • Montenegró (és Albánia) területén terül el a Balkán legnagyobb állóvize, a Shkodrai-tó, ide ömlik az ország néhány folyója, de a fő folyók (Piva, Tara, Lim) észak felé folynak. • A Tara folyó szurdoka a legmélyebb Európában: néhol eléri az 1300 métert.

42. Tara szurdok

43. Alföldi területek A Vajdaságban és Észak-Szerbiában húzódik a Pannon-alföld (a szerbiai rész a Sumadija), amelyet a Duna és mellékfolyói, a Tisza, a Száva és a Temes hordalékai töltöttek fel. A Duna vonalától délre a folyóba torkolló Morava-völgye az egyetlen további számottevő síkvidék Szerbiában. Montenegróban síkvidék alig akad, a Shkodrai-tótól északra elterülő síkság említhető meg.

44. Hegyvidéki területek • A két ország jelentős része hegyvidéki terület. Montenegróban és Szerbia délnyugati részén a Dinaridák fiatal lánchegysége (Dinári-hegység) húzódik, Szerbia délkeleti részeit pedig a Balkán-hegység nyúlványai szegélyezik. A legmagasabb hegycsúcsok Szerbia déli határaihoz közel emelkednek. Montenegró legmagasabb hegylánca a 2522 méteres Durmitor.

45. Hegyvidéki területek A két ország jelentős része hegyvidéki terület. Montenegróban és Szerbia délnyugati részén a Dinaridák fiatal lánchegysége (Dinári-hegység) húzódik, Szerbia délkeleti részeit pedig a Balkán-hegység nyúlványai szegélyezik. A legmagasabb hegycsúcsok Szerbia déli határaihoz közel emelkednek. Montenegró legmagasabb hegylánca a 2522 méteres Durmitor.

46. Gazdaság • Az 1990-es évek délszláv háborúja az ország teljes gazdasági összeomlását eredményezte. Az ország újjáépítése nemzetközi kölcsönökből folyik. A fő külkereskedelmi partnerek Németország, Olaszország és Oroszország. • Ásványkincsek, bányászat • Az országnak jelentős mennyiségű ásványi energiahordozója van: a lignit és a barnakőszén főként Kelet-Szerbiában és Koszovóban, a kőolaj és a földgáz a Vajdaságban található. A hegyvidék gazdag különféle fémek érceiben: vasat, nikkelt, krómot, rezet, ólmot, aranyat, ezüstöt, ónt és bauxitot is bányásznak jobbára elavult technológiával. A bányászat és az ércdúsítás a gazdaság fontos ágazata. • Az energiagazdaság alapjai • Az ország tüzelőanyag-szükségletének java részét saját forrásból tudja fedezni. Több hő- és vízerőmű, valamint két kőolajfinomító működik az országban. • Ipari tevékenység • Az ércfeldolgozáshoz kapcsolódóan a fémfeldolgozás, valamint a gépgyártás jelenti a szerb ipar alapját, amihez a vegyipar és különféle könnyűipari ágazatok is csatlakoznak. Montenegró ipara még Szerbiáénál is fejletlenebb, noha az egykori Jugoszlávia erőltetett iparfejlesztést hajtott végre itt. Így Montenegróban is működik a vaskohászat, az acélgyártás és a villamosenergia-ipar. Az ország több tengeri kikötővel is rendelkezik. • Mezőgazdasági tevékenység • A Vajdaság és észak-szerbiai Sumadija számít a mai napig a (két) ország éléskamrájának. A síkvidéken gabonát, takarmányféléket és cukorrépát termesztenek. Szerbia belső területein a gabona- és szőlőtermesztés mellett baromfi- és juhtenyésztéssel foglalkoznak a mezőgazdaságból élők. A hegyvidékeken az erdőgazdálkodás a jellemző agrárágazat. Koszovóban nem folyik nagybani mezőgazdasági termelés, itt családi kisbirtokok találhatók. Montenegró gazdasága ma is alapvetően az agráriumra épül, az állattenyésztés (juh, kecske, sertés) abszolút túlsúlyával. Ezt némi gabona- és dohánytermesztés egészíti ki. • Idegenforgalmi lehetőségek • Szerbia nem rendelkezik tengerparttal, így jelentős idegenforgalmi vonzerővel sem. Turizmusa a történelmi nagyvárosokon kívül elsősorban a fejlődő hegyvidéki síközpontokra és a nemzeti parkokra korlátozódik. Montenegróban ezzel szemben a gazdaság húzóágazatává válhat a turizmus, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei révén. A háború rombolása után itt is jelentős újjáépítésre van szükség. A tengerpart mentén nagy ívű autópálya-fejlesztés zajlik mind Horvátország, mind Albánia irányába. Az ország vad szépségű hegyvidéki nemzeti parkjai szintén a nemzetközi idegenforgalom potenciális helyszínei. • Kisebbségek a térségben • Szerbia és Montenegró egyaránt soknemzetiségű ország. Szerbiában a legutóbbi 2002-es népszámlálási adatok szerint (amelyek Koszovóra nem terjedtek ki) a lakosság 83%-át alkotják a szerbek, a legnagyobb kisebbség 4%-kal a magyar. További jelentős nemzetiségek a bosnyákok, romák, horvátok, montenegróiak, albánok, szlovákok, románok stb. Az egykori jugoszláv állam területén élő szerbeknek viszont csak kb. 60%-a él ma Szerbia és Montenegró területén, azaz a szerb nemzetiségűek jelentős része a határokon kívül szorult. Koszovó lakosságának kb. 90%-as muzulmán vallású albán. Vajdaság lakosságának kb. 65%-a szerb, 15%-a magyar. Montenegróban a lakosság 43%-a montenegróinak, 32%-a pedig szerbnek tartja magát. A kisebbségek közül a bosnyák, az albán és a cigány a legjelentősebb. • Csatlakozás az Unióhoz • Szerbia 2009-ben kérte felvételét az Európai Unióba, de hivatalos tagjelöltté még nem nyilvánították – ennek előfeltétele a legfőbb háborús bűnösök elfogása és kiadatása lenne. Montenegró 2010. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. A csatlakozás azonban minden bizonnyal még hosszú folyamat lesz.

47. Montenegro

49. Albánia

50. Az ország neve: Albán Köztársaság • Területe: 28 748 km2 • Népessége: 3 170 048 fő • Népsűrűsége: 109 fő/km2 • Egy főre jutó GDP: 7 018 USD • A turizmus hozzájárulása a GDP-hez: 14,7% • Főváros: Tirana • Hivatalos nyelv: albán • Nemzetiségei: albán 97%, görög 2%, szláv 1% • vallás: gegek katolikusok, toszkok muzulmánok • Nemzeti pénze: lek • Államformája: köztársaság • Nagyobb városok: Tirana, Durrës • Fekvése: Délkelet-Európa • Kiterjedése: észak-déli irányban 335 km, kelet-nyugati irányban 150 km • Legmagasabb pontja: Korab 2 764 m • Leghosszabb folyói: Drin • Legnagyobb tavai: Shkodrai-tó, Ohridi-tó • Éghajlata: mediterrán, kontinentális • Autópályák Albániában