1 / 75

Bányarekultiváció I. 89.lecke

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. Bányarekultiváció I. 89.lecke. A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA.

lamont
Download Presentation

Bányarekultiváció I. 89.lecke

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Agrár-környezetvédelmi ModulTalajvédelem-talajremediációKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MScTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

  2. Bányarekultiváció I.89.lecke

  3. A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA • Nem engedélyezhető olyan bányászati tevékenység, amely rövid vagy hosszú távon megváltoztathatja a terület ökológiai jellegét, vízháztartását, pótolhatatlan élőhelyet veszélyeztet, stb. • Bányászat csak szakhatóság által elfogadott rekultivációs terv birtokában folytatható, a rekultiváció folyamatos. • Bányászati tevékenységet csak a célzott mennyiség előzetes meghatározása, a bányatelek végleges kijelölése és előre elkészített rekultivációs terv engedélyezése után lehet megkezdeni. • A bánya jövedelméből kell biztosítani a folyamatosrekultivációt.

  4. A BÁNYÁSZAT SZABÁLYOZÁSA (2) • A rekultiváció során az eredeti állapot visszaállítására kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, a bányászat következtében előállott ökológiai körülményeknek megfelelő rekultivációt kell tervezni és megvalósítani. Pótlólagos rekultiváció tervét a szakhatóság készítteti el, a rekultiváció költségeit a tulajdonos viseli, vagy a korábbi használóra átháríthatja.

  5. A bánya rekultiváció tájökölógiai jelentősége • bányászat a legdrasztikusabb beavatkozás a tájszerkezetbe • óriási gödrök, • bányatavak maradnak vissza • az ilyen területeken a növényvilágot többnyire a degradációra utaló ruderális fajok alkotják

  6. Bányászat környezetszennyezése • Táj – meddőhányó • Ha nem veszélyes – rekultiváció – mezőgazdaság • Veszélyes (nehézfém) – talajtakarás • Táj – külszíni fejtés – rekultiváció • Táj – mélyművelés – talajsüllyedés • Vízrajz, épületkár • Víz – vízszintsüllyesztés

  7. Bányászat környezetszennyezése • Víz – szennyezés • Levegő – por, metán • Zaj – gépzaj, robbantás • Veszélyes anyagok • Fúróiszapban • Tömedékelésben • Dúsítás (felületaktív anyagok, cianidok, higany) • Bányászott termékek • Nehézfémek, rádioaktív anyagok • Építőanyagok (táj) • Energiaforrások (CO2)

  8. Bányászatunk, számokban-1

  9. Bányászatunk, számokban-2

  10. Bányászatunk, számokban-3

  11. Szénbányászatányászat

  12. Ásványbányászat

  13. Bauxitbányák

  14. A bauxitbánya meddőhányóinak felszíne mindig szinte teljesen kopár. Évek múlva az első pionír növények…

  15. Vörösiszap • Nagy fajlagos felületű, tixotróp anyag • Fő komponensei: 16-18 % Al2O3, 33-48 % Fe2O3, • 9-15 % SiO2, 4-6 % TiO2, 8-12 % Na2O, • 0,3-1 % MgO, 0,5-3,5 % CaO, 0,2-0,3 % P2O5. • Elvi felhasználási lehetőségek: • - ülepítőszer gyártása vízderítési célokra, • - téglagyártáshoz adalékanyag, • - bitumenes masszákba útépítési célokra, • - vaskohászati alapanyag

  16. Vörösiszap-tárolás • Magyarországon veszélyes hulladék • Híg zagyos szállítás • Lerakással szembeni követelmények • - hidrológiai és földtani vizsgálatok • - rekultiváció • - monitoringrendszer • - tájképi hatás

  17. Külszíni lignitbányászat

  18. Lignit külszíni bányászata (Mátraalján)

  19. Meddőhányók • A bányászat célterméket, hasznosítható ásványt már nem vagy kitermelhető mennyiségben már nem tartalmazó mellékterméke vagy hulladéka (bányászati hulladék). A célterméktől száraz vagy vizes úton elválasztott ~ t a kitermelés vagy feldolgozás közvetlen környékén felhalmozva, meddőhányón tárolják.

  20. Dél afrikai bányásztelepülés, háttérben meddőhányó • Meddőhányók

  21. A hányók térbeli morfológiai kialakítása a rekultiváció igényeinek figyelembevételével • A hányó számára kijelölik az igénybe vehető terület maximumát • Erről a területről a termőföldet (kb. 75-100 cm vastagságban) letermelik és deponálják • 8-10 m magasságban, kívül legalább 1 : 2 hajlású rézsűket tartva, feltöltik a meddő anyagával

  22. A hányók térbeli morfológiai kialakítása a rekultiváció igényeinek figyelembevételével Az első terasz elkészülte után az előzőleg félretett termőföld egy részével 75-100 cm vastagságban befedik a rézsűt, és meg lehet kezdeni fűfélékkel, cserjékkel, fákkal való betelepítését kb. 4 m széles padka meghagyásával beljebb – a második terasz kialakítása Ezzel a módszerrel egyre magasabban fekvő teraszokat hoznak létre, a meddőfelhalmozás megszűnte után 1-2 évvel a rekultiváció isbefejeződik.

  23. Öngyulladás Meddőhányó

  24. A lignitbányák meddőhányóinak talaja • Öngyulladás • CaCO3 = CaO + CO2 • CaO + H2O = Ca(OH)2 • Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O • A létrejött oltott mész mint erős bázis igen lúgos kémhatást kölcsönöz a meddőnek

  25. Meddőhányó (Dél Afrika)

  26. Meddőhányó (Dél Afrika)

  27. Öntözött meddőhányó (Dél Afrika)

  28. A szénbányászat felszínformáló hatása • Az öngyulladást követő lassú égés: • Vörös színű vasszulfátok és –hidroxidok, • a karbonáttartalmú kőzetekkel reakcióba lépő kénsav eredményezte anhidrit: • CaCO3 + H2SO4 = CaSO4 + H2CO3; FeS2 + H2SO4 = FeSO4 + H2S + S • Elsőként mindig csak kis szervesanyag-tartalmú váztalajok keletkeznek Amélyműveléses bányászat meddőhányói

  29. A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja • A kén oxidációja miatt az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj

  30. Az alábányászás által előidézett felszínváltozások • süllyedési teknő vagy süllyedék : • A összegyülekező víz miatt a környezeténél nedvesebb és kilúgozottabb Kilúgozás

  31. A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete • 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. • Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. • A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, • a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. • Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia).

  32. A külfejtéses bányászat domborzati hatása • Az építőanyag-fejtés hatása (“téglaagyagok”) alluviumokon vagy a folyóteraszokon fordul elő: • talaj- és felszíni vízzel többnyire feltöltődik • más részük, a löszféleségek és a homok már magasabb, dombvidéki szinten fekszenek • Talajvízhatás nincs, a jó víz áteresztőképesség miatt általában a felszíni víz sem tölti fel.

  33. Az anyag- (lösz-) bányák talajai • Az agyagbányák udvarán és a bányafalakon levő talaj szemcseösszetétele nem különbözik az eredeti talajétól, de humusztartalma lényegesen kisebb. • az agyagbányák talaja a nagymértékben erodálódott talajhoz hasonlít legjobban

  34. A homokbányák talaja • előnytelen, durva szemcseösszetétel • erősen kiszáradó és felmelegedő talaj • Talajvízhatás nincs, a jó víz áteresztőképesség miatt általában a felszíni víz sem tölti fel. • Kilúgozás: mész tartalma és így pH-értéke, valamint szerves- és tápanyagtartalma is kisebb, mint a környező eredeti talajnak.

  35. Kőbányák A kitermelést lehetőleg úgy kell irányítani, hogy az a tervezett utóhasználati szempontoknak megfeleljen. A kitermelés gépeivel lehet a legolcsóbban a tervezett utóhasználat feltételeit biztosítani.

  36. A gránitbányák talajai • Ásványai (pl. ortoklász földpát) a víz és a légkör széndioxidjának hatására agyagosodnak, • gránittörmelékből ezért viszonylag hamar képződik “talaj”, amelynek fizikai tulajdonságát az agyagképződés miatt relatíve jobb vízgazdálkodás jellemzi

  37. A gránitbányák talajai Ásványai (pl. ortoklász földpát) a víz és a légkör széndioxidjának hatására agyagosodnak, gránittörmelékből ezért viszonylag hamar képződik “talaj”, amelynek fizikai tulajdonságát az agyagképződés miatt relatíve jobb vízgazdálkodás jellemzi

  38. A gránitbányák növényzete • A gránitbánya teljesen kopár felszínű, friss meddőhányóira a nedves, völgytalpi rétekről származó kozmopolita, eurázsiai, európai és közép-európai elterjedésű, egyéves, lágy szárú gyomok képviselői települnek be.

  39. Az andezitbányák talajai • a viszonylag rosszabb aprózódási, szétesési tulajdonságai vannak, • de nagyobb benne a kalciumtartalom, ami a magasabb mész- és pH-értékben is megmutatkozik • a magasabb mésztartalma következtében a legjobb talajkémiai adottságai vannak a magmás eredetű kőzetbányák között.

  40. A feketeszénbányák meddőhányóinak talaja • A kén oxidációja miatt az összes bányafelszín közül itt a legsavanyúbb a talaj

  41. A bányászat hatása a növényzetre • A bányászati műveletek megszűnte után 3-5 év múlva jelennek meg az első pionír növényfajok martilapu (Tussilago farfara), • betyárkóró (Erigeron canadensis), • gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare), • közönséges cickafark (Achilea millefolium), • a palahányókon főleg a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), • a különböző üröm- (Artemisia sp.), • laboda- (Atriplex sp.) és • disznóparéjfélék (Amaranthus sp.) • 5-10 év alatti szervesanyag-termelésükkel némi humuszt juttatnak a kőzettörmelékhez és –málladékhoz, csak azután honosodnak meg fokozatosan az igényesebb növényfajok

  42. A mészkőbányák növényzete • A friss hányó és a bányaudvar gyakorlatilag teljesen kopár • Néhány évtized: fehér vagy sziklai üröm (Artemisia alba) és a pusztai vagy barázdált csenkesz (Festuca rupicola)

  43. A lignitbányák meddőhányóinak növényzete • Jó talajállapot • A növényzet nagyfokú felszínborítása az első szempillantásra is szembetűnő • A dús vegetáció látszatát az még csak jobban fokozza, hogy cserjeszintje is majdnem zárt, sok helyütt szinte átjárhatatlan bozóttá fonódik össze.

  44. A mélybányászat okozta felszínsüppedékek növényzete • 10-20 cm mély állóvizek jönnek létre, ahol 1-2 éven belül megtelepszenek a szél útján terjedő vízkedvelő növényfajok. • Az acidofil vágásnövényzet, siska nádtippanos, aggófű-füzike társulása alakult ki. • A gyékény (Typha latifolia), a tavi káka (Schoenoplectus lacustris) és nád (Phragmites communis) alkotja a társulást, • a már nem vizes területen a kecskefűz (Salix alba) is megtelepedett. • Sasharaszt (Pteridium aqulinum), óriás zsurló (Equistetum telmateia).

  45. Erdészeti rekultiváció

  46. Külszíni bányák rekultivációja A telepítésre alkalmasnövényfajok • Az állományalkotó fafajok közül: • Pinus silvestris – Erdeifenyő • Robinia pseudo-acacia – Akác* • Betula pendula – Közönséges nyír • Alnus incana – Hamvas éger • Alnus glutinosa - Mézgás éger • Populus alba - Fehér nyár • Populus tremula – Rezgő nyár • Salix caprea - Kecskefűz

  47. Erdei fenyő

  48. Akác

  49. Nyír

More Related