VI. Vezetői számvitel

1. VI. Vezetői számvitel

2. 1. A vezetői és a külső számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

3. A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

4. A pénzügyi és a vezetői számvitel kapcsolata: • Pénzügyi számvitel • Vezetői számvitel • A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza (elvek, tartalom) • A vezetői számvitelt a vállalkozó szabályozza, alakítja ki • A pénzügyi számvitel a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál, a beszámolóban a múltra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra • A vezetői számvitel a múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál • A beszámolót törvény szabályozza, ez a beszámolási kötelezettség • Nincs ilyen jellegű kötelezettsége a vállalkozónak, működtetése saját döntése alapján történik • A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be • A vezetői számvitel kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet • A pénzügyi számviteli beszámoló információi jellemzően értékben jelennek meg • A vezetői számvitel beszámolója értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat

5. Vezetői számvitel célja: - költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása - nemcsak a ténylegesen felmerült költségek számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas - a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály) - 6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei

6. A 6. és 7. számlaosztálynak két alapesete: = elsődlegesen az 5. költségnemek számlaosztályban, másodlagosan , a 6-7 számlaosztályban = elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban • A vezetői számvitel alkalmazását indokolja: • Több telephellyel rendelkezik • Kiemelt termékeit elkülönülten akarja elszámolni és megfigyelni • Egyéb termelési sajátosságaira kíván fokozott figyelmet fordítani • Eredménykimutatás választott formája a forgalmi költség elj.

7. 2.A vezetői számvitel alapdokumentumai • A költségek fogalma, osztályozása Költség: minden, a tevékenység érdekében felmerült élő- és holtmunka felhasználások pénzben kifejezett értéke (pl. anyag, bér,TE écs.) Ráfordítás: az anyagi javak kibocsátásának bekerülési értékét öleli fel. A költségek is ráfordítások lesznek, de van olyan ráfordítás ami nem költség (pl. pü. műveleket ráf, rendkívüli ráf.)

8. - Kiadás: pénzeszközcsökkenést jelent. A költségek csoportosítása: • Költségnemek szerint – az adott költség milyen eszközfelhasználáshoz kapcsolódik • Felmerülés helye szerint - az adott költség a vállalkozás melyik elszámoló egységében keletkezik • Termelési tevékenység szerint • Elszámolhatóság szerint – az előállított termékkel vagy teljesítménnyel számszerűsíthető okozati összefüggésben van-e

9. - közvetlen (egyedi) a teljesítménnyel közvetlen kapcsolatban van = termék közvetlen: a késztermékhez közvetlenül hozzárendelhető = termelés közvetlen: a termelés objektumaihoz hozzárendelhető - közvetetett (általános): okozati összefüggés nincs v. nehezen állapítható meg Termelési volumennel való kapcsolat szerint: Arra utal, hogy a költség a termelési volumen változásával milyen mértékben változik

10. - fix költség: a termelés volumenétől független - változó költség: a termelés volumenváltozásával kapcsolatban van = lineáris = degressziv = progresszív = regressziv Összetettségük szerint: a költség további elemekre, részköltségekre bontható-e - elemi költségek - összetett költségek

11. 2. A vállalati eredmény és meghatározása • A vállalati eredmény: az adott időszak bevételeinek és ráfordításainak különbözete (nyereség-vesztesé) • Eredmény kimutatás: a vállalat adott időszakra vonatkozó eredményének levezetése a mérleg szerinti eredményig • Eredménykategóriák • Üzemi(üzleti) tev. eredménye • Pénzügyi műveletek eredménye • Szokásos váll. Eredménye • Rendkívüli eredmény • Adózás előtti eredmény • Adózott eredmény • Mérleg szerinti eredmény

12. Kétféle eljárással készülhet (összkölt. Forgalmi költ.), azon belül két módszerrel (A,B) • Összköltség elj.: a termelés összes ráfordításából indul ki és ehhez igazítja a hozamot • Forgalmi költs elj.: a forgalomból indul ki, és ehhez igazítja a ráfordításokat. • A változat: egyoldalas, a hozamok , ráfordítások, eredmény sorrendet követik • B változat: kétoldalas, • Nyereség esetén: hozam=ráfordítás+nyereség • Veszteség esetén:ráfordítás=hozam+veszteség

13. 3. A vállalkozás vagyona és vagyonmérlege: • A vállalkozás vagyona: A vállalkozásnál rendelkezésre álló javak és azzal kapcsolatos jogok összessége. (sajt+ idegen tőkét használ fel) • A vállalkozás vagyonmérlege: az a dokumentum, amely együttesen mutatja a vállalkozás eszközeit és a rendelkezésre álló forrásokat • A mérleg jellemzői: • A vagyoni helyzetet egy adott időpontra (fordulonapra) mutatja • A rendelkezésre álló vagyont kettős vetületben (vagyon rendeltetése-vagyon eredete) fejezi ki

14. Lépcsőzetes vagy kétoldalas változatban készül • A mérleg két oldalának végösszege egyenlő • Teljes körű kimutatás, a rendelkezésre álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie • Összevontak, kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat • Mérésmódja az érték (eFt) • Számviteli dokumentum, leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani • Hitelességét a vállalkozás vezetőjének és könyvvizsgálójának igazolnia kell • Három oszlopos (nyitó, eltérés, záró)

15. Két változatban készülhet: (A,B) • A: eszközoldalon a kevésbé likvidtől a likvidebb eszköz felé halad , forrás oldalon a lejárat nélküli, a hosszú lejáratú majd a rövid lejáratú forrásokat veszi számba • B: a forrásoldal számbavétele a rövidebb esedékességű kötelezettségektől tart a lejárat nélküli források felé. • Az egy éven belül esedékes kötelezettségek és a fedezetül szolgáló forgóeszközök különbözete (nettó forgótőke) kimutatása jelentőségénél fogva külön soron történik

16. 4. A vezetői számvitel és a kontrolling kapcsolata A kontrolling funkcionális szempontból a vezetés alrendszere ( a vezetést, elszámolást, ellenőrzést ill. az információellátást koordinálja) Lehetővé teszi a vezetés számára, hogy célra orientáltan, a környezeti változásokhoz igazítva irányitsa a vállalkozást.

17. A kontroller a vállalkozás • „fő regisztrátora” , mert ő szervezi, koordinálja a könyvviteli, elszámolási (azaz regisztrálási) tevékenységet • „fő navigátora” mert ő szervezi, koordinálja , „navigáláshoz” szükséges tervezési, elemzési, beszámolási, értékelési, információ termelési tevékenységet • „Fő innovátora” mert az ő feladata az előzőekben ismertetett területek, tevékenységek fejlesztésének ellátása

18. A kontrolling koordinálja • A tervezés • Könyvvezetés • Beszámoló rendszer • Elemzési, értékelési rendszer • Koordináció és belső ellenőrzés • Beszámoló jelentések, információ termelés a vezetés részre • Vagyonvédelmi és biztosítási feladatok ellátását

19. A kontrolling és a vezetői számvitel tartalmi összehasonlításából az következik, hogy a vezetői számvitel rendszerét célszerűen a kellő hatékonyságot biztosító kontrolling szemlélettel ajánlatos kialakítani, működtetni.

20. 3. A vállalati pénzáram és a cash flow kimutatás • Cash-flow: a pénzforrások képződésének és felhasználásnak folyamata egy meghatározott időszak alatt. • Cash-flow = cash-in-flow – cash-out-flow. Pénzbevétel és pénzkiáramlás különbsége. • A pénzeszközök állomány változását jelzi. • Cash-flow információ tartalma:

21. A vállalkozás vezetőinek számára: • A vezetés számszerűsítve látja a korábbi döntési következményeit, hatását a pénzeszközök állományára. • A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőke igényre. • A kimutatás részletes vizsgálata előzi meg, a fizetendő osztalék mértékének megállapítását. • Hitelezők, befektetők részére: • A kimutatásból választ kapnak a vállalkozás kötelezettség teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan. • Jelzi a vállalkozás igényét külső finanszírozási források bevonására.

22. Cash-flow kimutatás összeállítása: • A tevékenységet 3 fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgálható, hogy az egyes tevékenységcsoportok milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira: • A működési (üzleti operatív) tevékenység cash.flow-ja: • Bevétel oldalon termelésből, ill. értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból származó pénzáramok. Kiadási oldalon az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások

23. A befektetési, beruházási tevékenységből származó cash-flow: • Bevételi oldalon: • a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökből befolyó törlesztések • befektetési céllal vásárolt értékpapírok eladásából származó pénzösszegek • tárgyi eszközök immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek

24. Kiadási oldal: • hosszú lejáratú kölcsönnyújtás és betételhelyezés összege, • értékpapírok vásárlásra fordított pénzösszegek • tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével kapcsolatos pénzkiadások.

25. Pü-i tevékenység: • Bevételi: rövid és hosszú lejáratú a hitelforrásokkal összefüggő pénzbevétel. • Kiadási: hitelek visszafizetésével összefüggő pénzkiadások, osztalékfizetések. • Tartalmaznia kell a tulajdonosi források megszerzését ill. esetleges visszafizetését.

26. Üzleti operatív tevékenység cash-flow-ja: • Összeállítására a gyakorlatban két módszer terjedt el: • Direkt módszer: az eladásokból származó pénzáramból levonják mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik. • Indirekt módszer: a kiindulási alap az eredménykategória, amit korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak. • A számvitelileg kimutatott eredmény ezen tételek miatt tér el a pénzügyileg realizált eredménytől.

27. Ezen tételek közül a legfontosabbak • Écs leírás: + • Ennek összegével az adózás utáni eredményt növelni kell, mert az eredménykimutatásban az értékcsökkenést ráfordításként számoljunk el viszont pénzkiáramlással nem jár. • Készletek állomány változása: ± • Az eredményt csökkenteni kell a készletállomány változásának összegével ahhoz, hogy a pénzállomány alakulására vonatkozóan valós adatot kapjunk.

28. Vevő állomány változása: ± • A vevő állomány növekedése az előző időszakhoz viszonyítva azt jelzi, hogy a korábbinál nagyobb összegű az az értékesítés, amely nem járt közvetlen pénzmozgással, annak ellenére, hogy a vállalkozás eredményét pozitívan befolyásolta. • Ezért ha a pénzeszközállomány alakulását vizsgálják, akkor ezt a növekményt le kell vonni az adózott eredmény összegéből. (Ha a vevői állomány csökken, akkor hozzá kell adni.)

29. Szállító állomány változása: (egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) ± • Ha a vizsgált időszakban a szállítói állomány növekedett, ez azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb összegű az a beszerzés, amely nem járt pénzkiáramlással, pénzkiadással. A valóságban a szállítói állomány növekedésének megfelelő összeggel kevesebb összeg áramlott ki a vállalkozás pénzkészletéből. • Ezért ezzel az összeggel az adózott eredmény növelendő, hiszen a beszerzések teljes összege az eredménykimutatásban költségként elszámolásra került.

30. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye: • Veszteséges értékesítés esetén az adózott eredményt növelni kell a veszteségként mutatkozó összeggel. • Nyereséges értékesítés esetén a nyeréség összegével csökkenteni kell az adózott eredményt, hogy a valós pénzállományt meg tudjuk állapítani. • Ezen tételek figyelembe vételét követően olyan általános szabályt alkalmazhatunk, amelynek értelmében a cash flow kimutatás valós értékének megállapításához két egymást követő év mérlegében szereplő: • Eszköz számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő • Eszköz számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő • Forrás számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő • Forrás számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő

31. Eszköz számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő • Eszköz számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő • Forrás számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő • Forrás számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő

32. Pénzügyi tevékenység cash flow-ja: • Bevételi oldalon jelennek meg a rövid és hosszú lejáratú hitelforrásokkal összefüggő pénzbevételek. Kiadási oldal legfőbb tételei az osztalékfizetéssel hitelforrások visszafizetésével összefüggő pénzkiadása. Tartalmazza a tulajdonosi források megszerzését ill. esetleges visszafizetését.

33. Cash flow kimutatás sémája: I.Működési tevékenység pénzeszköz változása (cash-flow-ja) • Adózás előtti eredmény (+,-) • Elszámolt ÉCS (+) • Elszámolt értékvesztés és visszaírás (+) • Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+,-) • Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (+, • Szállítói kötelezettség változása • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (+,-) • Passzív időbeli elhatárolások változása

34. 9. Vevőkövetelések változása (+,-) 10.Készlet állomány változása 11.Aktív időbeli elhatárolások változása 12.Fizetett ill. fizetendő adó (-) 13.Fizetett ill. fizetendő osztalék, részesedés (-) II. Befektetett beruházási tevékenység CF-ja 14.Befektetett eszközök beszerzése (-) 15.Befektetett eszközök eladása (+) 16.Kapott osztalék (+)

35. III. Pénzügyi műveletek CF-ja 17.Részvénykibocsátás bevétele (+) 18.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő ép. kibocsátásának bevétele (+) 19.Hitel és kölcsön felvétele (+) 20.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök bankbetétek törlesztése, beváltása(+) 21.Véglegesen kapott pénzeszköz (+) 22.Részvény bevonás (-)

36. 23.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő ép. visszafizetése (-) 24.Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése (-) 25.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsön, elhelyezett bankbetét (-) 26.Véglegesen átadott pénzeszköz (-) 27.Alapítókkal szembeni ill. egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása (+,-)

37. Vállalkozás cash-flow-ja: ± I.± II. ± III. • A CF kimutatásban a vállalkozás az előző év és a tárgyév adatait (tervezett és tényadatok) köteles feltüntetni. A vállalkozás készíthet az előbbi kimutatásnál részletesebb kimutatást is

38. A Cash-flow elemzése: tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat. Az elemzés az egyes pénzeszközváltozásokra irányul. A működési és a befektetési cash-flow egyenlege mutatja meg, hogy mekkora külső forrást vont be a vállalkozás a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében, ill. arra is választ ad, hogy a külső forrást kitől szerezte be

39. Cash-flow mutatók: 1. Cash-flow kamatfedezeti mutató: mennyire képes a társaság kamat fizetési kötelezettségeit a működésből származó működési cash-flow-ból (MCF) finanszírozni. • Számítása: • MCF+kifizetett kamat+adófizetés kifizetett kamat A mutató kedvező, ha egy felett van, míg gondok vannak, ha nem éri el az egyet.

40. 2. Tőke utáni megtérülési mutató: A működési cash-flow-t a tőke utáni megtérülésnek is tekintik. Két mutatót számíthatunk: - eszközmegtérülési mutató: MCF+kamatfizetés összes eszköz - tőkemegtérülési mutató: MCF+kamatfizetés saját tőke Minél magasabb a mutató értéke, annál kedvezőbb a megtérülés.

41. 3. Adósságszolgálati mutató: A vállalkozás adózás előtti eredményéből, az értékcsökkenési leírásból és a céltartalék változás együttes összegéből származó pénzjövedelme (Bruttó cash-flow), mekkora mértékben fedezi a hosszú lejáratú tartozásból adódó adósságszolgálatot. Számítása: Bruttó cash flow ___________________________ Hosszú lejáratú kötelezettségek

42. 4. Adósságtörlesztési idő: A cash-flow és az idegen tőke összevetésével a hitelképesség ige fontos mutatója. Azt fejezi ki, hogy a vállalkozás kötelezettségeit mennyi a rendelkezésre álló pénzeszközeiből mennyi idő alatt tudná kiegyenlíteni, ha azokat teljes mértékben hiteltörlesztésre használná fel. A mutató mértékegysége: év! Számítása: idegen tőke _______________ Bruttó cash flow

43. 5. Adósságfedezeti együttható: Ad adósságtörlesztési idő reciprokra. Azt fejezi k, hogy a cash flow hányszorosát teszi ki az adósságállománynak. Számítása: Bruttó cash flow Idegen tőke 6.Feljődési mutatók: A cash flow jövőbeni alakulásából következtetni lehet a vállalkozás fejlődésére. Számítása: Bruttó cash flow Összes tőke Bruttó cash flow Saját tőke