Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései

1. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

2. Örökség a szocializmusból • A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon • Nemi szerepek erősek → Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon → Az atipikus munkaviszonyoknak nincsen speciálisan női jellege → Jelentős munkahelyi szegregáció → Bérkülönbségek → Anyasági ellátások, munkajogi védelem

3. Örökség a szocialista munkajogból • Egységes munkavállaló fogalom • Hatálya alá tartozik minden munkavállaló, tipikus és atipikus egyaránt (bizonyítás után a feketemunkás is) → A munkajogi szabályozásbeli különbségek nem terelnek az atipikus foglalkoztatás felé („jog megkerülése”) → Szükségtelen volt a munkajogi védelem erőteljes csökkentése 2012. évi I. törvénnyel

4. A foglalkoztatás minősége és tipikus - atipikus kategorizálás • A tipikus és atipikus foglalkoztatás nem szükségszerűen értékkategória („jó” és „rossz”) • Kinek elégíti ki a rugalmasság iránti igényét? • Részmunkaidő: ált. munkavállalóét (munkavállaló választja) • Határozott idő, kölcsönzés, behívásos munkaviszony: ált. munkáltatóét (munkavállaló az atipikus foglalkoztatásba szorul)

5. Atipikus foglalkoztatás és fekete munka? • Mindig „rossz”: feketemunka • A fekete munkások kívül esnek a jogi védelmen, a munkavégzés helye és módja miatt • Súlyos bizonyítási teher a jogi védelem alá kerüléshez

6. Atipikus foglalkoztatás sajátos (gazdasági – jogi – kulturális) feltételei • Részmunkaidő (Hollandia) • Bérezés • Erős, munkahely teremtésre képes gazdaság • Gyermek ellátás rendszerének gyöngesége • Határozott idejű foglalkoztatás (Spanyolo.) • Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság • Szabályozási különbségek • Önfoglalkoztatás (Görögo.) • Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság • Magas munkanélküliség • Turizmus

7. Szolgáltatási munkaerőpiac és atipikus foglalkoztatás • A szolgáltatások körében kezdetektől fogva az atipikus foglalkoztatás volt a szokásos (tipikus) • Kis munkáltatók dominanciája • Kevésbé formális kapcsolatok • Jelentős részük a családbeli női feladatok társadalmi szinten való ellátása (gondozás, ápolás, főzés) • Munka-intenzív, rosszul fizetett foglalkozásokban sok a nő • Interaktivitás a megrendelőkkel, vásárlókkal • Sokrétűbb mint a termelés (megrendelői igények) →Kérdéses, hogy a 2012. évi I. tv. mennyire reflektál a szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre

8. Atipikus foglalkoztatás és a munkáltató rugalmassága iránti igénye - 2012. évi I. tv. • Belső és külső rugalmasság számos eszköze szerepelt a törvényben • Belső rugalmasság (2012): munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, stb. • Külső rugalmasság (2012): a foglalkoztatás időtartamát meg kell a szerződésben határozni → határozott idejű munkaviszonyok száma nőni fog • Kötelezettség a részmunkaidős módosításra a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló kéri • És utána?

9. Kollektív tárgyalások és atipikus foglalkoztatás • Beleszólást engedhet a munkavállalói oldalnak a munkáltató atipikus munkaerő alkalmazását érintő döntéseibe • Jellemzően csökkenti a bérkülönbségeket • Előmozdíthatja a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot a munkafeltételekben (gender semleges szabályok megalkotásával) • Túl erős feltételekkel a munkajog megkerülésre ösztönözhet → A 2012.évi I. tv. számos eszközzel visszaszorítja a kollektív alkut (feltételek, üt konkuráló szerepe, munkajogi védelem, stb.)

10. Konklúziók 1. • Neo-liberális szabályozási megközelítés felülvizsgálata (munkajogi dereguláció: 2012. évi I. tv., ellátások csökkentése, egyéni felelősség hangsúlyozás) • munkavállalók / atipikus munkavállalók rugalmasság iránti igényének kielégítése (nemcsak a munkáltatóé) • reagálás a szolgáltatási szektor sajátos foglalkoztatási helyzeteire • A munkavállalók megrendelőktől való függése

11. Konklúziók 2. • Munkajog védelmi funkciójának kiterjesztése védelemre szoruló más foglalkoztatottakra • függő helyzetben lévő önfoglalkoztatókra • (A munkajog védelmi funkciójának helyreállítása általában • Minimumsztenderdek szabályozásának fenntartása • Szakszervezetek működési feltételeinek visszaállítása • A jogellenes munkaviszony szankcióinak helyreállítása)

12. Konklúziók 3. • Integrált politikák kidolgozása a munka világára és a szociális ellátásokra • Pl. nem csökkenthető egyszerre a munkajogi védelem és a munkanélküli ellátás • Foglalkoztathatóság javítása a közmunka zsákutcája helyett • Adók és járulékok ne tereljenek el a megfelelő foglalkoztatástól • A munkák közötti átmeneti időszakra megélhetést kell biztosítani (pl. Supiot: social drawing rights) • „working poor” (közmunka, minimálbér) • Párbeszéd útján (érdekeltek, szakértők) • Gyermekek és idősek gondozása (!)

13. Köszönöm a figyelmet! nacsa@ ajk.elte.hu