1 / 38

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>. Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.

lani
Download Presentation

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.

  2. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL • Bevezetés. A környezetvédelem előtérbe kerülése • A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai • A Hatodik Akcióprogram (2001) • A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV további tagolása közlekedési stratégiák esetében • A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata • A tanulságok összefoglalása

  3. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Új prioritási területek az éghajlatváltozás szempontja, a biodiverzitás és a természet megőrzése, a környezet és az egészség szempontja, fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás

  4. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Érvényesek az előző program fő céljai a környezetpolitika integrálása az ágazatpolitikákba partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár szereplők között gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása környezettudatosság fejlesztése földhasználat módjának szabályozása

  5. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Módszerbeli kulcsszempontok az előírások betartatása, ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem, együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát megközelítése

  6. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Csatlakozó országok számára A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése, A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete: fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése, kompakt városfejlesztés, környezettudatosság fejlesztése.

  7. A 2003-2008 időszakra szóló NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) • OGY. Határozat 2003 július Ld. „A környezetvédelem intézményrendszere és jogi szabályozása” előadást. Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az alábbiakban, mint a környezetpolitika kinyilvánított céljait.

  8. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  9. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  10. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  11. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológiaberuházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  12. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  13. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  14. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  15. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

  16. BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) • 1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. • Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami számon kérhető.

  17. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) • Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő teameket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. • Két markánsan különböző értelmezése van. • (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) • (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

  18. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

  19. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT • Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni • A kezdetben közösen kezelt „szakpolitikák, tervek, programok” önálló kategóriákat kezdenek alkotni (Fischer-Seaton 2002), főleg az SKV eljárása szempontjából. (ld. még EU „egyes tervek…”) • Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001) • (Társadalom)politikai stratégiai szint • Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai döntések • Fejlesztési programok szintje • (Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya) • Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében (Manual 1999) • Hálózati szint • Korridor szint • (Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

  20. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • 2004 januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t. • A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával. • „Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

  21. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Kis kitérő: mi a közlekedéspolitika ?szak- (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem politics. • „Műfaja”: Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?). • Módszertanunk alapján először a közlekedéspolitikában kitűzött célokat azonosítottuk, e célok belső és külső konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert környezeti és fenntarthatósági célokkal ütköztettük.

  22. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás) • A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe) • A célok fenntarthatósági / környezeti minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi értékrenddel összevetve.

  23. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1(-3). feladat:(1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (ill. cél) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával • A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

  24. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

  25. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) • 1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

  26. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (A Határozatban szereplő formában) • 1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével,2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

  27. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára:

  28. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára:

  29. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

  30. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

  31. AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési Terve (Tervezet, 2004 május) • Első feladat lett volna annak ellenőrzése, hogy a 44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire következik a Közlekedés-politikában deklarált, ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésből. Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs levezetve a Közlekedéspolitika főirányaiból, így a kérdésnek nincs valódi jelentősége. • 44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást eredményező beavatkozásokkal. Négy csoportban az intézkedések rendre (a) külön eldöntött programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegű szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendő intézkedéseket megalapozó kutató-elemző munkára irányultak .

  32. AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

  33. A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA • Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos program figyelemmel kísérése volt a környezetkímélő közlekedés stratégiájára, még kidolgozási fázisban. • Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont alkotta a javaslatot. • Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai irányok és a cselekvési programpontok belső konzisztenciájának az elemzésére irányult, és végrehajtható volt, mert a megnevezett célok között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati módszerünk segítségével tovább javíthatónak találtunk).

  34. A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA • A környezetkímélő közlekedés stratégiája és cselekvési programja tervezete tartalmazott egy Határozati javaslatot is az Országgyűlés részére. • Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek az első három pontja lényegében ugyanazt az általános kívánságot ismételte (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát) miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó stratégiai irányok, az ágazatok közötti integráció követelménye vagy a közlekedésben az informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

  35. A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA • A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein. • A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától. • A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

  36. A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA • A környezetkímélő közlekedés stratégiájára és cselekvési programjára készült külön programtervezet célrendszerének belső konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk segítségével még tovább javíthatónak találtuk. • Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna. • A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

  37. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch/> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.

More Related