1 / 15

Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK

Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK. Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon. A KNOW&POL KUTATÁS. Az ELTE-TÁTK és az MTA Szociológiai Kutatóintézete a magyar oktatásügyi kutatócsoport vezetője: Bajomi Iván

latoya
Download Presentation

Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK Összehasonlítva felfedezett válságokA PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon MSZT konferencia

  2. A KNOW&POL KUTATÁS • Az ELTE-TÁTK és az MTA Szociológiai Kutatóintézete • a magyar oktatásügyi kutatócsoport vezetője: Bajomi Iván kutatók: Berényi Eszter, Neumann Eszter és Vida Júlia • Kutatási jelentések: www.knowandpol.eu

  3. A „puha” kormányzás eszköztára A PISA hatása a nemzeti oktatáspolitikákra: Belgium francia közösségében Magyarországon Záró gondolatok: a politika tudományosodása AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE

  4. GLOBÁLIS OKTATÁSPOLITIKAI MEZŐ(Martens-Wolf 2005; Lingard-Rawolle-Taylor 2005) • Kormányzás a távolból (Ball, 1998) • „puha”, tudásalapú oktatásirányítási formák (Grek et al., 2009 ) • Számokon keresztüli kormányzása (governing by numbers) • Performativitás (Grek-Ozga 2008, Ball 1998) • Megváltozó oktatásügyi világtérkép • Összehasonlítás - versengés • Válság-diskurzus

  5. Magyarország

  6. A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák PISA2000 külső értékelések, állami irányítás hiánya, sokféle pedagógiai gyakorlat és értékelési eljárás 2001-2002. Tanártovább- képzési reform 2006- indikátor-fejlesztés 2003- kompetenciaalapú NAT 2004- kompetencia-alapú program-csomagok 2005- kétszintű érettségi 2008- nem szakrendszerű oktatás Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia-fejlesztés PISA2003 2001- Országos kompetenciamérés 2003- tananyag-csökkentés az ált. iskolákban 2006- Külső értékelési rendszer 2005- Iskolai intézkedési tervek (stratégiák) 2007 – tanfelügyeleti reform Társadalmi és etnikai szegregáció 2003- oktatási integráció/deszegregáció 2005. felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban 2007- körzethatár-szabályozás; esélytervek 2008- HHH bérpótlék, kora gyerekkori fejlesztés PISA2006 homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás Évismétlések, Iskolai autonómiák szűkülése

  7. BELGIUM FRANCIA KÖZÖSSÉGE„a frankofón pásztor válasza az OECD-s pásztornak” • 2002– kormányzási-értékelési rendelet, pilotage-bizottság: adatgyűjtés és javaslattétel • 2006. rendelet a külsőértékelésről • 7, 11, 14, 16-17 évesek: kompetenciafelmérése évente • olvasás és fogalmazás; matematika; természettudomány; élő nyelvek • az iskolára lebontott eredmények nem nyilvánosak, rangsorolásra nem használhatóak

  8. A MAGYAR PISA-KLÓN? „Egy PISA klónnal mért eddig a magyar közoktatás…” (szakpolitikus) „A PISA felmérés inspirálta igen erősen a kompetenciamérés indítását” (szakértő) „a kompetenciamérés, az egy az egyben egy PISA hozadék.” (szakértő)

  9. VARIÁCIÓK KORMÁNYZÁSRA • 90-es évek: az intézményi autonómia megkérdőjelezhetetlensége; NAT • Ezredforduló: az autonóm intézményekben zajló folyamatok szabályozása: Comenius • 2001-től: tudásszerzés, PISA-tükrözés: Kompetenciamérés

  10. CÉLOK I: INFORMÁCIÓ ÉS TARTALOMSZABÁLYOZÁS "...nem volt mérésértékelési rendszer az országban még. [...] gyakorlatilag a ködben lovagoltunk előre [...],  mert az, hogy mi kell, ezt nem tudtuk megmondani, tudtuk, hogy azért nem tudjuk, mert tehát mindent tudtunk, ugyanolyan okosak voltunk, mit ma, de bizonyos intézmények meg tudástermelés nem volt még jelen. Ma mindent tudunk az iskolákról, akkor még nem tudtunk, csak sejtettünk.” (tanácsadó) „az, hogy hogy mérek valamit, az befolyásolja azt, amit mérek. […] a tartalmi modernizációt nem tudtuk kikényszeríteni tantervi eszközökkel, nem vagyunk képesek kikényszeríteni a taneszközök révén […]. Az egyetlen dolog, amire befolyásunk van, hogy egy hatékony mérésértékelési rendszert működtetünk.” (döntéshozó)

  11. CÉLOK II: KORMÁNYOZHATÓSÁG ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG „ezek a mérési adatok elemezve legyenek, értékelve legyenek, megfelelőképpen a megfelelő szereplőkhöz visszacsatolva legyenek, hogy a fenntartóknál, az intézményekben, az igazgatónál, a tanároknál, a szülőknél egy megfelelő mérési, értékelési kultúra alakuljon ki, hogy ez az életünk része. Hogy kialakuljon egy önreflexív magatartás.” (szakértő) „Ha valamilyen szankciók kapcsolódnak hozzá, vagy valamilyen komolyabb következményei vannak a teszteknek, vagy ami most történt, hogy tanulói azonosítóhoz kötött, és követő mérést lehet végezni, onnantól kezdve be kell kérni minden tanuló füzetét, mert minél pontosabb eredményt kell adnunk.” (szakértő)

  12. PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS “BARKÁCSOLÓK”

  13. A KOMPETENCIAMÉRÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN

  14. PISA, POLITIKA, TUDOMÁNY • Politika tudományosodása (Habermas, Offe); oktatáspolitika kapcsán: Schriewer (1990); PISA kapcsán: Steiner-Khamsi (2003) • Számok kormányzása (N. Rose, 1999) • PISA mint „fekete doboz” (N. Rose után Lingard et Grek, 2008) • A mindenre kiterjedő közgazdasági narratíva

  15. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! ELTE TÁTK Berényi Eszter Neumann Eszter beresz@webstation.hueszterka@gmail.com www.knowandpol.eu

More Related