1 / 78

LOGIKA

LOGIKA. Vizsga. Előadások: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Logika Tankönyv: Madarász T., Pólos L., Ruzsa I.: A logika elemei, Osiris, 2005. Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, 1997. Internet:

fritzi
Download Presentation

LOGIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LOGIKA

  2. Vizsga • Előadások: • http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html • Logika • Tankönyv: • Madarász T., Pólos L., Ruzsa I.: A logika elemei, Osiris, 2005. • Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, 1997. • Internet: • Szabadbölcsészet / Filozófia / Kijelentéslogika: http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&task=all&id_tananyag=51

  3. Mi a logika? • Régebbi elnevezés: • dialektika (a vitatkozás művészete) • analitika (Arisztotelésznél) • Logika: az érvényes következtetés elmélete • Következtetés: • 1. premissza: Ha esik az eső, sáros az út. • 2. premissza: Esik az eső. • Konklúzió: Sáros az út.

  4. Következtetések • Érvényes következtetés: • 1. premissza: Marci jön a keddi filmre, vagy Marcsi jön a keddi filmre. (Rövidebben: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre.) • 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. • Érvénytelen következtetés: • 1. premissza: Ha Marci jön a keddi filmre, akkor Robi nem jön a keddi filmre. • 2. premissza: Robi nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marci jön a keddi filmre.

  5. Következtetések • Érvényes következtetés: • 1. premissza: Minden bálna hal. (hamis) • 2. premissza: Minden hal szőrös (hamis) • Konklúzió: Minden bálna szőrös. (hamis) Ha a premisszák és a konklúzió hamisak, akkor a következtetés még nem feltétlenül érvénytelen. • Érvénytelen következtetés: • 1. premissza: Minden szamár gerinces. (igaz) • 2. premissza: Minden szamár emlős. (igaz) • Konklúzió: Minden emlős gerinces. (igaz) Ha a premisszák és a konklúzió igazak, akkor a következtetés még nem feltétlenül érvényes.

  6. Mikor érvényes egy következtetés? • Mit értünk azon, hogy az alábbi következtetés érvényes? • Ha esik az eső, sáros az út. • Esik az eső. • Sáros az út. • Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. • Aki elfogadja a premisszák igazságát, annak el „kell” fogadnia a konklúzió igazságát is. • „Nem tudunk” elképzelni olyan szituációt, ahol a premisszák igazak, a konklúzió azonban hamis.

  7. Tárgysemlegesség • 1. premissza: Ha esik az eső, sáros az út. • 2. premissza:Esik az eső. • Konklúzió: Sáros az út. • 1. premissza: Ha dolgozom, elfáradok. • 2. premissza: Dolgozom. • Konklúzió: Elfáradok. A következtetés sémája: • Ha A, akkor B. • A • B • A következtésben csak a logikai szerkezet számít, a tartalom nem!

  8. Formalizálás • Atomi mondatok: • p: Esik az eső. • q: Sáros az út. • Funktorok: • ~: nem • &: és • ∨: vagy • ⊃: ha … akkor • ≡: akkor és csak akkor • Formulák (összetett mondatok): • A = p ⊃ q: Ha esik az eső, sáros az út. • B = p & ~q: Esik az eső, de (és) nem sáros az út.

  9. Formalizálás • Természetes nyelvi mondat: • Vagy elhiszed, hogy baj van, és adsz pénzt, hogy segíthessek, vagy nem hiszed el, és megnézheted magad. • Jelölések: • p: elhiszed, hogy baj van • q: adsz pénzt, hogy segíthessek • r: megnézheted magad • Szerkezet: (p & q) ∨ (~p & r)

  10. Formalizálja az alábbi mondatokat! • Visszavárhat Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára. • Vagy most mondasz igazat, de akkor a múlt héten hazudtál, vagy fordítva. • Hittem neki, pedig egy férfinak soha nem szabadna hinni • Tehetsz rá fokhagymát, friss borsot, esetleg kakukkfüvet vagy bazsalikomot; na meg egy csipet tengeri sót, de bolti jódozottat semmiképp. • Vagy Hume téved az emberi természetet illetően, vagy Nietzsche. Vagy egyikük sem téved, csak én vagyok összezavarodva. • El is ment a királyhoz, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is; fel is volt öltözve, meg nem is. • Nem igaz, hogy nem volt nyúl a cilinderben. Igenis volt, csak ügyesen elrejtették. Nyulak nem keletkeznek csak úgy hirtelen. • Néha a ‘pedig’ ‘és’t jelent, meg a ‘de’ is, de a ‘meg’ is.

  11. Érvényes-e az alábbi következtetés? • Ebben a házban nincs más állat, csak macska. • Minden állat alkalmas kedvencnek, amelyik szereti a Holdat bámulni. • Ha egy állatot utálok, akkor elkerülöm. • Minden húsevő éjjel jár a zsákmány után. • Nincs olyan macska, amely nem fog egeret. • Csak olyan állat vonzódik hozzám, amely a házbeli. • A kenguruk nem alkalmasak kedvencnek. • Csak húsevő állatok fognak egeret. • Utálom azokat az állatokat, amelyek nem vonzódnak hozzám. • Azok az állatok, amelyek éjjel járnak zsákmány után, szeretik a Holdat bámulni. Mindig elkerülöm a kengurukat.

  12. Szemantika felépítés: A következmény-relációt az igaz és a hamis fogalmán keresztül vezeti be. Szintaktikai felépítés: A következmény-relációt a nyelvi jelek kombinációján keresztül vezeti be. Szemantika és szintaxis

  13. Igazságérték • Az állítások igazságértékkel bírnak. • Két Arisztotelésztől származó elv: • A kizárt harmadik elve (Tertium non datur): Minden állítás vagy igaz, vagy hamis. • Az ellentmondás elve: Egy állítás nem lehet egyszerre igaz is, és hamis is. • Összefoglalva: • A kétértékűség elve: Minden állítás vagy igaz, vagy hamis, de nem lehet egyszerre mind a kettő. • Az állítások igazságértéke objektív, és tudásunktól független. • A Tejútrendszerben a Földön kívül is van élet.

  14. Szemantika • Igazságérték: • igaz: 1 • hamis: 0 • Atomi mondatok igazságértéke: • a mondat igaz: |p|=1 • a mondat hamis: |p|=0

  15. a. Negáció • Nem igaz, hogy Péter magasabb, mint Pál. • Logikai jele: ~ (nem, non) • ~(Péter magasabb, mint Pál) ~(p) ~p • Igazságtáblázata: • ~p akkor és csak akkor igaz, ha p hamis. • Vigyázzunk a tagadásra: • ~(Minden prókátor hazudik)

  16. b. Konjunkció • Péter magasabb, mint Pál, és Pál magasabb, mint Piroska. • Konjukció logikai jele: & (és, et) • (Péter magasabb, mint Pál) & (Pál magasabb, mint Piroska); p & q • Igazságtáblázata: • p & q akkor és csak akkor igaz, ha p is és q is igaz. • A konjunkció egyéb köznyelvi kifejezései: • …is, …is; bár; noha; mindazonáltal

  17. c. Diszjunkció • Esik az eső, vagy fúj a szél. • Alternáció logikai jele: ∨ (vagy, vel) • (Esik az eső) ∨ (Fúj a szél); p ∨ q • A „vagy” kétféle értelmezése: • csak az egyik (kizáró vagy: aut) • esetleg mindkettő (megengedő vagy: vel; és/vagy) → Ezt használjuk! • Igazságtáblázata: • p ∨ q akkor és csak akkor hamis, ha p is és q is hamis.

  18. Konjunkció és diszjunkció • Esik az eső, vagy fúj a szél. ⇔ Nem igaz, hogy sem nem esik az eső, sem nem fúj a szél. • A diszjunkció definíciója a konjunkcióval és negációval: p ∨ q ⇔ ~(~p & ~q) • A konjunkció és a diszjunkció egymás duálisai: • A konjunkció akkor és csak akkor igaz, ha mindkét tagja igaz. • A diszjunkció akkor és csak akkor hamis, ha mindkét tagja hamis.

  19. d. Kondicionális • Ha esik az eső, (akkor) vizes a járda. • Kondicionális logikai jele: ⊃ (patkó) • (Esik az eső) ⊃ (Vizes a járda); p ⊃ q • A kondicionális értelmezése: • A kondicionális akkor hamis: ha előtagja igaz és utótagja hamis, a többi esetben igaz. • Igazságtáblázata:

  20. e. Bikondicionális • Ha esik az eső, (akkor) fúj a szél, és ha fúj a szél, (akkor) esik az eső. • Bikondicionális logikai jele: ≡ (id) • (Esik az eső) ≡ (Fúj a szél); p ≡ q • A bikondicionális értelmezése: • A bikondicionális egy kondicionálist és megfordítását egyszerre állítja. • A bikondicionális akkor és csak akkor igaz, ha két bemenetének igazságértéke azonos. • Igazságtáblázata:

  21. Funktorok igazságtáblázata tagadás (nem) konjunkció (és) diszjunkció (vagy) kondicionális (ha… akkor) bikondicionális (akkor és csak akkor)

  22. Interpretáció • Interpretáció: • Minden atomi mondathoz igazságértéket rendelünk. • Pl. két mondat esetén 4 lehetséges interpretáció van, három mondat esetén 8. • n db atomi mondatnak 2n interpretációja van.

  23. Interpretáció • Az összetett mondatok a funktorokon keresztül nyernek igazságértéket. • pl. (p & ~q) ⊃ r: Ha esik az eső, és nem sáros az út, akkor elmegyek kirándulni.

  24. Következményreláció • Érvényes következtetés: Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. • Vagyis: ha minden olyan interpretációra, amelyben az összes premissza igaz, a konklúzió is igaz. • P = {p1, p2 …}: premisszák • K: konklúzió • Jelölés: P⇒ K

  25. Következményreláció Érvényes következtetés: • 1. premissza: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre. • 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. • Formalizálás: • p: Marci jön a keddi filmre. • q: Marcsi jön a keddi filmre. • Premisszák: • 1. premissza: p∨q • 2. premissza: ~p • Konklúzió: q • Kérdés: {p ∨ q, ~p} ⇒q

  26. Feladatok • Érvényesek-e az alábbi következtetések? • {~p & q, p ⊃ q, ~p} ⇒ p & ~q • {p & ~q, ~p ∨ q} ⇒ p ∨ q • Igazolja az alábbi következtetések érvényességét! • {p ⊃ q, p} ⇒ q (leválasztási szabály, modus ponens) • {p ⊃ q, ~q} ⇒ ~p (modus tollens) • {p ⊃ q, q ⊃ r} ⇒ p ⊃ r (láncszabály) • {p ∨ q, ~q} ⇒ p {p ∨ q, ~p} ⇒ q • p ≡ q ⇒ p ⊃ q p ≡ q ⇒ q ⊃ p • {p ≡ q, q ≡ r} ⇒ p ≡ r

  27. Logikai igazság • ⇒ A: Egy A mondat logikai igazság (tautológia), ha minden interpretációra igaz. • ⇒(p ∨ ~p) ⇒(p ⊃ p) • ⇒(~p ⊃ p)⊃ p (consequentia mirabilis: Ha akkor is baj van, ha nincs baj, akkor bizony baj van.) • A logikai igazságok nem a világról szólnak, hanem a nyelvről. • A logikai igazság a következményreláció speciális esete: a konklúzió az üres premisszahalmazból következik.

  28. Ellentmondás • ⇏ A: Egy A mondat ellentmondás (kontradikció), ha minden interpretációra hamis. • ⇏ (p & ~p) ⇏ ~(p ⊃ p) • Bonyolultabb ellentmondás: • ⇏((p ⊃ q) v ~r) ≡((p & ~q) & r)

  29. Logikai ekvivalencia • A ⇔ B: A és B mondatok logikailag ekvivalensek, ha igazságtáblázatuk megegyezik. • ~~p ⇔ p (kettős tagadás) • p & q ⇔ q & p (a konjunkció kommutativitása) • ~(p ∨ q) ⇔ (~p & ~q) (De Morgan-törvények) • ~(p & q) ⇔(~p ∨ ~q) • A logikai ekvivalencia (⇔) is a következményreláció speciális esete: a jobb- (⇒) és baloldali (⇐) következményreláció összeolvasztása.

  30. Logikai ekvivalenciák • ~~p ⇔ p (kettős tagadás) • p & q ⇔ q & p (kommutativitás) • (p & q) & r ⇔ p & (q & r) (asszociativitás) • (p & q) v r ⇔ (p v r) & (q v r) (disztributivitás) • ~(p ∨ q) ⇔ (~p & ~q) (De Morgan-törvények) ~(p & q) ⇔(~p ∨ ~q) • p ∨ q ⇔ ~(~p & ~q) (a diszjunkció definíciója) • p ⊃ q ⇔ ~(p & ~q) ⇔ ~p ∨ q (a kondicionális definíciója) • p ≡ q ⇔ (p ⊃q) & (q ⊃p) (a bikondicionális definíciói) p ≡ q ⇔ (p &q) v (~p & ~q) • (p ⊃ q) ⇔ (~q ⊃ ~p) (kontrapozíció törvénye) • p ⊃ (q ⊃ r)⇔ (p & q) ⊃ r (áthelyezési törvény)

  31. Feladatok • Formalizálja a premisszákat és a konklúziót! Ahol lehetséges, a De Morgan-szabályok segítségével alakítsa át logikailag ekvivalens alakba a kijelentéseket! • A narancssárga vagy a virágmintás kardigánt, és a trapézfarmert vagy a bordó kordnadrágot veszem fel. • A narancssárga kardigánt és a bordó kordnadrágot nem veszem fel együtt. • Annyi már biztos, hogy vagy a virágmintás kardigánt, vagy a trapézfarmert felveszem.

  32. Megoldás • A narancssárga vagy a virágmintás kardigánt, és a trapézfarmert vagy a bordó kordnadrágot veszem fel. • A narancssárga kardigánt és a bordó kordnadrágot nem veszem fel együtt. • Annyi már biztos, hogy vagy a virágmintás kardigánt, vagy a trapézfarmert felveszem. • Jelölések: • p: a narancssárga kardigánt veszem fel • q: a virágmintás kardigánt veszem fel • r: a trapézfarmert veszem fel • s: a bordó kordnadrágot veszem fel • Szerkezet: • (p ∨ q) & (r ∨ s) • ~ (p & s) • q ∨ r • De Morgan-szabályt a második premisszára lehet alkalmazni, ez ‘~p ∨ ~s’-sel ekvivalens. (‘Nem veszem fel a narancssárga kardigánt vagy nem veszem fel a bordó kordnadrágot.’)

  33. További feladatok • Az nem megy, hogy apa is ott legyen a diplomaosztómon, meg anya is. • Az sem megy, hogy se apa ne legyen ott, se anya. • Tehát vagy anya lesz ott, de apa nem, vagy apa lesz ott, de anya nem. • Mindenki ott lesz, aki számít, de vagy nem engednek be újságírókat, vagy nem esik szó semmi érdemlegesről. • Olyan nincs, hogy mindenki ott legyen, aki számít, és senkinek ne járjon el a szája. • Ezeknél nagy a fegyelem. Vagy beengednek újságírókat, vagy senkinek nem jár el a szája. • Tehát nem esik szó semmi érdemlegesről. • Tamás vagy Tibi biztosan ott van az értekezleten, és Tibi vagy az értekezleten van, vagy ügyféllel tárgyal. • Tibi nincs ott az értekezleten. • Tehát Tamás ott van az értekezleten, vagy Tibi ügyféllel tárgyal. • Tévedés, hogy Bogáncs is keverék, meg Morzsi is. • Az is tévedés, hogy Morzsi is keverék, meg Tóbiás is. • Sőt mi több, az is tévedés, hogy Tóbiás is keverék, meg Bogáncs is. • Tehát akkor sem Bogáncs, sem Morzsi, sem Tóbiás nem keverék.

  34. Elsőrendű logika • Nulladrend: A mondatokat nem bontjuk fel. • Elsőrend: A mondatokat felbontjuk. • A két grammatikai alapkategória: • Mondat: „Marci jön a keddi filmre” • Név: • Tulajdonnév: „ XVI. Károly Gusztáv” • Határozott leírás: „a jelenlegi svéd király” • Névmások: „ő” • Funktor (függvény): minden más értelmes kifejezés • Az autó megáll. • A gepárd gyorsabb, mint az antilop.

  35. A funktorok fajtái • Az autó megáll. • A gepárd gyorsabb, mint az antilop. • Predikátum: név → mondat • Szerencse, hogy Mária már meggyógyult. • Péter nyugtalan volt, mert Mária késett. • Mondatfunktor: mondat → mondat • Péter anyja • öt meg három • Névfunkor: név → név Összefoglalóan: • Funktor: {név, mondat} → {név, mondat}

  36. Funktorok argumentumai • … megáll • …, mert … • argumentumhely: üres helyek • argumentumok száma: az üres helyek száma • … megáll • egyargumentumú predikátum • bemenet: Az autó (név) • kimenet: Az autó megáll. (mondat) • … , mert … • kétargumentumú mondatfunktor • bemenet: Péter nyugtalan volt; Mária késett (mondatok) • kimenet: Péter nyugtalan volt, mert Mária késett. (mondat)

  37. Feladatok • Melyek és hány argumentumúak a funktorok az alábbi mondatokban? • Éva okos. • Juli kitartóbb, mint Éva. • Márta pulóvere piros. • A dohányzás ártalmas az egészségre. • Mária fiatal nagymama. • Ha Ádám megjön, Éva elmegy. • Itt van a kutya elásva. • Tünde István és Péter között ül.

  38. Grammatika és szemantika nyelv • Grammatika = nyelvtan: a nyelv értelmes („jólformált”) kifejezéseivel foglalkozik. • Szemantika = jelentéstan: a nyelvi kifejezéseknek a nyelven kívüli világhoz való kapcsolódásával foglalkozik. nyelv világ

  39. Faktuális érték • Faktuális érték (extenzió): az a tárgy vagy tényállás, amelyre a kifejezés utal. • Mondat faktuális értéke: az igazságértéke. • Mondat: „A Föld gömbölyű” → {1,0} mondat {0,1}

  40. Faktuális érték • Faktuális érték (extenzió): az a tárgy vagy tényállás, amelyre a kifejezés utal. • Mondat faktuális értéke: az igazságértéke. • Mondat: „A Föld gömbölyű” → {1,0} • Név faktuális értéke: a jelölete, vagyis az a tárgy, amit a név jelöl. • Név: „a jelenlegi svéd király” → név mondat {0,1}

  41. Faktuális érték • Faktuális érték (extenzió): az a tárgy vagy tényállás, amelyre a kifejezés utal. • Mondat faktuális értéke: az igazságértéke. • Mondat: „A Föld gömbölyű” → {1,0} • Név faktuális értéke: a jelölete, vagyis az a tárgy, amit a név jelöl. • Név: „a jelenlegi svéd király” → • Funktor faktuális értéke: név mondat funktor {0,1}

  42. Extenzionális és intenzionális funktorok • Nem minden funktornak van faktuális értéke! • Extenzionális funktorok: a bemenet faktuális értéke meghatározza a kimenet faktuális értékét. • predikátum: … a Fekete-tengerbe ömlik. • Duna, Magyarország leghosszabb folyója • mondatfunktor: nem igaz, hogy … • 2+2=5, Az Eiffel-torony Londonban van • névfunktor: … apja • Péter, az osztály legmagasabb fiúja • Intenzionális funktorok: a bemenet faktuális értéke nem határozza meg a kimenet faktuális értékét. • predikátum: Péter ismeri …-t • körzeti orvos, bélyegklub titkára • mondatfunktor: lehetetlen, hogy … • 2+2=5, A jelenlegi brit miniszterelnök nő • névfunktor: az, aki nem tudja, hogy … írta a Pestist • Albert Camus, az 1957-ben Nobel-díjjal jutalmazott író

  43. Feladatok • Melyik funktor extenzionális az alábbiak közül? • Péter talált egy darab fát. • Péter keresi a portást. • István tudja, hogy nincs baj. • Azt álmodtam, hogy otthon vagyok. • Egyesek azt állítják, hogy ha piros az ég alja, akkor szél lesz. • Lehetséges, hogy a szünetben elutazunk. • Péter leendő házára gondol.

  44. Feladatok • Keressük ki a predikátumokat az alábbi mondatokból! Osztályozzuk őket argumentumszámuk szerint! • Dezső és Oszkár barátok. • Az ég kék. • A nyolc nem prímszám. • Senki sem okosabb mindenkinél. • Amelyik kutya ugat, az nem harap. • Móricz Zsigmond ismertebb, mint Tersánszky Józsi Jenő. • Ez nem más, mint az utolsó példamondat.

  45. Feladatok • Az alábbi predikátumok közül melyek azok, amelyek argumentumaik sorrendjének felcserélésére • mindig más igazságértékű állítást adnak, • néha más igazságértékű állítást is adnak, • sohasem adnak más igazságértékű állítást! • … testvére …; … alacsonyabb, mint …; … szereti …; … párhuzamos …; … merőleges …; … megszökteti …; … anyja …; … évfolyamtársa …

  46. Változók és kvantorok • Individuumnevek: • tulajdonnevek (XVI. Károly Gusztáv) • leírások (a jelenlegi svéd király) • névmások (ő) • Szabad névmás: Ő álmos. • ő: A tárgyalási univerzum minden elemére vonatkozhat. • Kötött névmás: A főnök kirúgta a könyvelőt, aki becsapta őt. • ő: A főnökre vonatkozik. • A névmások jelölésére változókat használunk: x, y, z • Ő álmos. → x álmos. • szabad változó: a helyén nevek szerepelhetnek. • kötött változó: a helyén nem szerepelhetnek nevek.

  47. Nyitott és zárt mondatok • Predikátum: • … kezet fogott …-val • A predikátum argumentumhelyeire változókat beírva nyitott mondatot kapunk: • x kezet fogott y-nal. • Nyitott mondat és predikátum: • Micimackó mézéhes medve, és Malacka szereti őt. • (Micimackó mézéhes) & (Micimackó medve) & (Malacka szereti Micimackót). • (… mézéhes) & (… medve) & (… szereti …-t): négyváltozós predikátum • (x mézéhes) & (x medve) & (y szereti x-t): kétváltozós nyitott mondat • Nyitott mondat: tartalmaz szabad változót. • Zárt mondat: csak kötött változót tartalmaz. • Hogyan lehet változókat lekötni? → Kvantorokkal.

  48. Kvantorok • Univerzális kvantor: ∀ (minden) • Egzisztenciális kvantor: ∃ (van olyan) • Nyitott mondat: • x álmos. • Kvantort eléírva: • ∀x(x álmos): Minden x-re, x álmos. Röviden: Mindenki álmos. • ∃x (x álmos): Van olyan x, x álmos. Röviden: Van, aki álmos. • Kvantor alkalmazásának sémája: • kvantor – változó – (hatókör) • A kvantor leköti a nyitott mondat szabad változóját. • Az egyváltozós nyitott mondatból zárt mondatot csinál.

  49. Példák • Kétváltozós nyitott mondat: • (x ember) ⊃ (y barátja x-nek) • Kiolvasás: Ha x ember, akkor y barátja x-nek. • Kössük le y-t egzisztenciális kvantorral: • (x ember) ⊃ ∃y (y barátja x-nek) • Kiolvasás: Ha x ember, akkor van olyan y, hogy x barátja y-nak. • Röviden: Ha x ember, akkor x-nek van barátja. • Kössük le x-et univerzális kvantorral: • ∀x [(x ember) ⊃ ∃y (y barátja x-nek)] • Kiolvasás: Minden x-re: ha x ember, akkor x-nek van barátja. • Röviden: Minden embernek van barátja.

  50. További példák • Júliát mindenki szereti: • ∀x (x szereti Júliát) • Júlia mindenkit szeret: • ∀x (Júlia szereti x-et) • Mindenki szeret valakit: • ∀x ∃y (x szereti y-t) • Mindenkit szeret valaki: • ∀x ∃y (y szereti x-et) • Mindenki szeret mindenkit: • ∀x ∀y (x szereti y-t)

More Related