Anatómia-élettan

1. Anatómia-élettan 10-13. óra Ureczky Dóra

2. A légzés és szervrendszere • Légzési gázok cseréje • Hőháztartás (hűtés) • Kiválasztó szerv funkció (bizonyos bomlástermékek kilégzéssel távozása)

3. Felső légút • Orrüreg • Garat • Gége(gégefedő nyeléskor lezárul, így a falat a nyelőcső felé megy) • Légcső (hangszalagok itt találhatók)

4. Alsó légút • Két főhörgő (jobb és bal tüdőfélbe vezetnek) • Hörgő • Kis hörgő • Hörgőcskék • Léghólyagocskák

5. - Garat: zsákszerű képződmény, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. - Gége: alsó légutak kezdete, nyak területén, porcos. Fontos szerepe a légutak védelme. - Légcső: a gége folytatása, 10-12 cm hosszú, C alakú porcok építik fel. - Hörgők: légcső alsó része kettéágazik 2 db főhörgőre, a főhörgők tovább ágaznak lebenyhörgőkre (jobboldalon 3, baloldalon 2 a szív miatt), amik szintén tovább ágaznak de már a tüdő területén szelvényhörgőkre (jobboldalon 10, baloldalon 9).

6. Léghólyagocskák • Szemmel alig látható • Rengeteg hajszálér található benne (aerob edzés hatására javulhat a hajszálér hálózat) • Léghólyagocskák összfelülete a legzőfelszín (légzőfelszín aerob edzés hatására nőhet)

7. Tüdő • Mellüregben helyezkedik el • Hasüregtől lapos rekeszizom választ el • Tüdő felszínét és a mellkas belső felületét a mellhártya két lemeze fedi, melyek egymáson elcsúsznak légzéskor

8. Belégzés: aktív izommunka (belégzőizmok:külső bordaközi izom, rekeszizom) • Kilégzés: passzív izommunka (erőltetett kilégzésnél bordaközti izom, hasizom)

9. A légző szervrendszer alkalmazkodása a rendszeres edzésekhez • Aerob edzéssel fejleszthető • Szerkezeti változás: légzőhólyagokösszfelületének növekedése • Hajszálerezettség fokozódása a léghólyagocskák falában • Légző izmok erősödése • Tüdő vitálkapacitásának növekedése

10. Légzés alatt bekövetkezett térfogat változás - nyugalmi térfogat 0,5 liter (egy légvételkor ennyi levegőt lélegzünk be) - nyugalmi légzés szám 16db/ perc - nyugalmi légzési perctérfogat 8 liter/perc 1. légzési levegő: 0,5 liter 2. belégzési tartalék: 1,5-2 liter 3. kilégzési tartalék: 1-1,5 liter vitálkapacitás: 3,5-4 liter

11. Vitálkapacitás • Maximális belégzést követő, maximális kilégzési levegő mennyisége • Aerob edzéssel fejleszthető (több tízéves edzés során), de nagyban összefügg testalkattal is • Átlagos értéke 3,0-3,5l, nagy testű edzett sportolóknál akár 6,0-8,0literre is nőhet

12. SPIROGRÁFIA: VITÁLKAPACITÁS, MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN SPIROGRÁFIA: légzésmérés, légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Spirométerek lehetnek zárt és nyílt rendszerűek. Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be, és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti oxigénfogyásból következtetünk az energiatermelésre. Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be, és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő mennyiség oxigén- és széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.

13. LORENZ-INDEX: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás ml/testmagasság cm) 4500/180=25 Vitálkapacitást befolyásolja: • légzőizmok fejlettsége - légző technika fejlettsége vízi sportoknál (úszás, evezés) a tempó befolyásolja a légzést, ezért a vízi sportoknál - főleg úszás – legnagyobb a vitálkapacitás. Az úszóknál a víz nyomását is le kell győzni

14. Gázcsere (külső lézés, O2, CO2) • Légző izmok segítségével a levegő a tüdőbe áramlik • Az oxigén a léghólyagok falán keresztül a léghólyagból a kisebb oxigénnyomású vér felé halad • Vérben a vörösvértestekbe lép, majd ott a hemoglobin molekulához kapcsolódik az oxigén • (jó légzési funkcióhoz jó keringési funkció kell, hogy társuljon ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a szövetekhez)

15. GÁZCSERE (Belső légzés) hajszálerek és a szövetek közti folyadékok között a sejtekben és szövetekben történik a belső légzés Az erekbe a kapillárisokon keresztül jut be az oxigén és áramlik vissza a CO2. A gázok szabadon áramlanak ezért a gázcsere passzív transzport (diffúzió)

16. VÉRGÁZOK SZÁLLÍTÁSA Vérgázok nyomása Alveoluáris vér Artériás vér Vénás vér O2 100 Hgmm 95 Hgmm 40 Hgmm CO2 40 Hgmm 40 Hgmm 46 Hgmm

17. O2 szállítás alapvető tényezőjea vörösvérsejtek hemoglobin tartalma. Artériás vér O2 telítettsége (szaturációja) 95% Vénás vér O2 telítettsége (szaturációja) 75% Szaturáció = telítettség (hány hemoglobin molekula tartalmaz oxigént. Ha mind = 100%, ha egy sem = 0%) Terhelés hatására emelkedik a vér CO2-tartalma, savi irányba tolódik el a vér pH-ja, és a hőmérséklet magasabb lesz. Hypoxiárólbeszélünk: ha a szöveti oxigén ellátás nem kielégítő CO2 szállítását több mechanizmus biztosítja. Bikarbonát formájában történik.

18. KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS A légzésszabályozásban szerepet játszik a CO2 többlet (elsődlegesen) és az oxigén hiánya (hypoxia) is. Ha a belégzett levegő CO2 tartalma magas a légzési perctérfogat (nyugalmi 8 liter) megnő. CO2-nyomás fokozódása közvetlenül a vér útján serkenti a légzőközpont neuronjait. CO2 emelkedése a vér vegyhatásában is szerepet játszik, a vér pH értéke csökken és ez savi eltolódással jár. Minél kisebb a pH változás annál jobb az edzettségi állapot. CO2 nyomás növekedése mellett jön létre a hypoxia akkor jelentősebb lesz a légzésfokozódás.

19. A kiválasztás szervrendszere • Számos anyagcsere bomlástermék termelődik, mérgezési folyamatokat indítanak el, így eltávolításuk életfontosságú folyamat (légzéssel, emésztőrendszerrel és bőrön keresztül is távoznak bomlástermékek) • Vese a leghatékonyabb kiválasztórendszere a szervezetnek (vizeleten keresztül) • Vizelet mennyiségével a folyadékháztartást is szabályozza

20. A kiválasztó és vizeletelvezető rendszer felépítése A vizelet a vesékben termelődik, húgyvezetéken, húgyhólyagon, majd húgycsövön keresztül ürül Vesében: Hajszálérgomolyagok (glomerulusok) vannak, ezek falán keresztül keletkezik az elsődleges szürlet (napi 180l) átszűrése a vese csatornarendszerébe Innen visszaszívódik a víz 99%-a, cukrok, sók

21. A vizelet • Átlagos mennyisége 1-1,5 l • Összetétele és mennyisége is egyénileg nagyon változó • Vizelet vizsgálatnál a jelen nem lévő anyagokat nézik, amik jelenléte betegségre utalhat • Nem lehet benne: vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, cukor, fehérje, baktériumok, gombák, genny, kristályok

22. Vizeletvizsgálat a sportban • Egészségügyi vizsgálat-sportorvos • Doppingvizsgálat- doppingszer bomlástermékek keresése

23. A vizeletvizsgálat A fehérje, cukor, genny jelenlétét vizsgálja. Fehérje: nem lehet a vizeletben, de van kivétel: - fizikai terhelés után - hideg hatására - tartáshiba (gerincferdülés) - terhesség - serdülőkor ha nem kivételről van szó, akkor káros és ez vesebetegség. Cukor: nem lehet, ha van benne, akkor cukorbetegségről lehet szó, de cukorvizsgálatra van szükség. Genny: nem lehet, ha van benne az a húgy utak betegsége (felfázás következménye) Urobilinogén: van, a vizelet sárga színét adja, epe utakon keresztül jut a bélbe, bélből a vérbe. A máj egy részét visszaszívja, amit nem szív vissza az kiürül. Ha sok van a vizeletben az a máj működési zavarát jelenti. Láz esetén is nő a szint.

24. Az emésztőrendszer

25. Az emésztőrendszer • Tápanyagokat juttathatunk a szervezetbe • Emésztés után a vérkeringésbe kerül, felszívódnak • Bomlástermékek kiválasztása, kiürítése • Bélrendszerbe immunológiai anyag termelődik, test védekező mechanizmusa

26. Emésztés • Emésztésnek azt a kémiai sorozatot nevezzük, ami segítségével nagy molekulákból kisebbekre bomlanak • Emésztőnedvekben emésztőenzimek segítségével • Bél falán keresztül felszívódik a bélrendsezrből

27. Tápcsatorna felépítése • Szájüreg (fogakkal darabolás, nyállal falat képződés) • Garat • Nyelőcső (perisztaltikus moszgás) • Gyomorszáj • Gyomor (1,5l-es térfogatú • Vékonybél: patkóbél (30-35cm), éhbél(2m), csípőbél (2m) • Vastagbél (2-2,5m):, vakbél, felszálló vastagbél, harántvastagbél,leszálló vastagbél, szigmabél • Végbél

28. Falszerkezetük - belül nyálkahártya, amiben mirigyek és hámsejtek találhatóak - kötőszövetes réteg - simaizom réteg (belső körkörös gyűrűszerű, külső hosszanti réteg) - kötőszövetes réteg - savós hártya

29. EMÉSZTÉS A SZÁLYÜREGBEN, RÁGÁS, NYELÉS I. felső szakasz: - szájüreg (fogak, nyelv, nyálmirigyek) - garat, -nyelőcső 1. Szájüreg: emésztőrendszer kezdeti szakasza, - mechanikai esemény (fogak, nyelv): a táplálék összerágása, falatformálás (nyelv és nyál segítségével) - kémiai esemény: emésztés megkezdése (amilázenzim) csak szénhidrát (zsír, fehérje nem) szájüregből csak a nikotin és speciális gyógyszerek szívódnak fel, tápanyag nem

30. Valódi szájüregben találhatóak: - fogak (táplálék összerágása, felaprózása) - nyelv (falatformálás a nyál segítségével) - nyálmirigyek: váladékuk összessége a szájnyál (1 liter/nap) - több kisebb (járulékos nyálmirigy) elszórtan - 3 pár nagyobb

31. a: - fültőmirigy (hígabbamiláz: szénhidrát- (keményítő-) bontó enzim b: - állkapocs alatti mirigy (sűrűbb): mucin: nem emésztő enzim, falatformálásnál van szerepe (viszkozitást segíti) c: - nyelvalatti mirigy: kevert nyálmirigy de a nyákos mirigyek vannak túlsúlyban, kicsi, lapos, lebenykés mirigy (nyelv alatt) A nyálelválasztás szabályozása idegi, feltételes (táplálék megpillantására a nyálelválasztás beindul) és feltétlen. Falat képződik, mely a nyelés reflexfolyamata révén a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

32. 2. Garat: zsákszerű képződmény, izmos falú gyűrű, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. Mechanikai esemény: nyelés 3. Nyelőcső: a garatot a gyomorral köti össze, fala simaizomzatú, nyálkahártyája redőzött. Nyelőcsőben emésztés nincs. NYELÉS:mozgása a falatot perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) mozgással továbbítja. Ez a mozgás a nyelőcsőben kezdődik és végighalad az emésztőrendszeren. Szájüreg → torokszoros → garat (gégefedő lezárja a gégét, hogy a falat a garatba jusson) → nyelőcső → gyomor

33. A GYOMOR MŰKÖDÉSE II. középső szakasz: 1. Gyomor: az emésztőrendszer sajátos szakasza, hasüregben található, zsákszerűen tágul. Alakja görbe „J”. Átmenetet jelent a száj (táplálék felvevő) és vékonybél (táplálék feldolgozó) szakasz között. Nem életfontosságú szerv Jelentősége sokféle: - táplálékot raktározza (1-2 óra) - emésztőnedveket termel (pepszin, kimozin, lipáz) - nyálkahártyája olyan faktort termel, ami B12 vitamint (vérképzéshez kell) emészti

34. Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza. - elsődleges feladata: a raktározás. A gyomor a tartalmát szakaszosan megőrzi, előemésztés után a táplálék porcionként továbbkerül a patkóbélbe (szakaszosan kiengedi a záróizmon, gyomorkapun keresztül) - másodlagos feladata: gyomornak az emésztésben játszott szerepe: a fehérjeemésztés megindítása.

35. Részei: - gyomorszáj - gyomorban legfelül a gyomor fenék (gyomor léghólyag) - gyomor test - gyomor kimenet legalul, gyűrűszerű záróizom zárja Gyomorfal szerkezete: belül a gyomor nyálkahártyája található, ami erősen redőzött. Gyomor jellegzetes mirigyei: - fősejtek: gyomornedv fehérjebontó anyagát termelik (pepszinogén enzimet) - fedősejtek: szabad sósavat a gyomorsavat választják ki - melléksejtek: védőanyagot termel

36. mechanikai esemény: gyomor mozgásai: - perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) lefele lassú mozgás - keverő mozgás - hányás: a gyomor gyorsan összeszűkül, lefele gyors mozgás - kémiai esemény: a fehérjeemésztés megindítása (pepszin) csak fehérje emésztés (kimozin) tejet olvasztó enzim (amiláz) szájból, pH > 4,5 keményítőt → diszahariddá (lipáz) pH > 5 jól emulgeált zsírokat, tej, tejszín

37. Gyomornedv: 1,5-2 liter/nap Szabályozás: - részben idegi: paraszimpatikus ideg serkenti - részben kémiai: nem hormonális, csak a hormonhoz hasonló anyagok termelődnek Gyomorból felszívódnak: - alkohol - buborékos alkohol - bizonyos mérgek - táplálék nem

38. VÉKONYBÉL EMÉSZTŐNEDVEINEK ÖSSZETÉTELE II. középső szakasz: 2. Vékonybél: emésztőrendszer leghosszabb szakasza 6-7m hosszú. Lefutása közben szélesen kanyargó hurkokat képez. vékonybél részei: - Patkóbél, éhbél, csípőbél A megemésztett tápanyagok zöme a vékonybélből fel is szívódik (ezért az emésztés központi szerve). Mozgása: perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) Benne 3 emésztőnedv keveredik: - bélnedv - hasnyálmirigy - epe

39. BÉLNEDV Napi 10 liter emésztőnedvet termel, mindent bont. Fehérjebontó enzim: erepszin Szénhidrátbontó enzim: amiláz, diszaharidokat bontó enzimek: maltáz, laktáz, szacharáz Zsírbontó enzim: lipáz Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok:monoszaharidok

40. HASNYÁLMIRIGY Napi 1,5-2 liter termelődik. Szénhidrátot, zsírt és fehérjét is bontja. Fehérjebontó enzim: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz Szénhidrátbontó enzim: amiláz (azonos a nyálban lévő enzimmel, keményítőt és glikogént bont maltózra és gliceridekre) Zsírtbontó enzim: lipáz (zsírokat zsírsavakra és gliceridekre bontja) A pancreas-nedv mindhárom tápanyag lebontásához szükséges, de elsősorban zsírbontáshoz.

41. EPE MÁJ: a májsejtek folyamatosan termelik az epét, (az epe) nem emésztőnedv de oldja a zsírt. Szerepe: csökkentse a zsírok felületi feszültségét (szétszórja a zsírcseppeket, hogy a lipáz tudja bontani a zsírt)

42. Vastagbél működése III. alsó szakasz: 1. Vastagbél: emésztőrendszer utolsó szakasza, vékonybél közvetlen folytatása. Lefutása közben tágult csatornarészek találhatók. A béltartalom itt tartózkodik legtovább (10-20 óra). Bélbolyhok: nincsenek, víz és ásványi sók szívódnak fel. Vitaminok szintézise itt zajlik le. A vastagbélben emésztés nincs. A tápanyag tovább nem bomlik, halad tovább és belőle víz és só szívódik fel, a nem emészthető béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. Ha nem sűrűsödik be a vastagbél fala gyulladt, ekkor izotóniás oldatot kell adni. A vastagbél mozgásai: keverő és továbbító mozgások figyelhetők meg.

43. FELSZÍVÓDÁS Felszívódás: az emésztőcsatornában lebontott tápanyagoknak a véráramlásba illetve a nyirokkeringésbe kerülése. 1: a száj nyálkahártyáján keresztül csak bizonyos gyógyszerek szívódnak fel 2: a gyomorból való felszívódás sem jelentős, csak bizonyos mennyiségű szőlőcukor és alkohol szívódik fel 3: a vékonybél a megemésztett tápanyagok felszívódási helye 4: a vastagbél a só és a víz felszívódás helye

44. Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott tápanyag a májba kerül, ott átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok VÍZ és SÓ: felszívódása a vastagbélben passzív transzport formájában történik. (Passzív transzport fogalma: koncentráció kiegyenlítődés, energiát nem igényel).

45. EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS SPORTTEVÉKENYSÉG ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN Az emésztőrendszer (gyomor, vékonybél) terhelés alatt nem működik. A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat és a verseny napját Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre. A raktárak biztosítják a szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése. Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.

46. Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3-5gr, sportitalok. Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0,5-1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell. 24-28 órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.

47. Tápanyagok • Kalorigén: fehérje, szénhidrát, zsír • Non kalorigén: víz, ásványi sók, vitaminok

48. Fehérjék • A fehérjék aminosavakból épülnek fel • szabályozó illetve strukturális feladatokat látnak el. • raktározódni nem képesek, Napi 3-4x fogyasszuk. • 1g/kg, sportolóknak 1,5-2g/kg • Jól összeállított étrenddel bevihető (tejtermékek, hús, hal, tojás), vagy fehérje táplálék kiegészítők segítségével • 4,1 Kcal/g

49. Szénhidrátok • A legjobb energiaszolgáltatói szervezetünknek. • Az egyszerű cukrok (szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) • összetett cukrok (keményítő, glikogén) • raktár: máj 120 g, izomzat 350 g • anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben • 4,1Kcal/g

50. Zsírok • A zsírok jó energiaszolgáltatónak tekinthetők • csak aerob körülmények • 9.3 Kcal/g • Nagy raktár (több tíz kg)