90 likes | 317 Views
Jung K ároly: Dal a hazáról. A líra (görög „lant” szóból ered). Az ember : -gondolatait, -belső világát, -érzelmeit, -hangulatait kifejező műnem. A lírai költemény legtöbbször verses monológ. A lírai formák általában rövid műfajok, tömörek, sűrítettek. (pl.dal).
E N D
Jung Károly: Dal a hazáról
A líra (görög „lant” szóból ered). Az ember : -gondolatait, -belső világát, -érzelmeit, -hangulatait kifejező műnem. A lírai költemény legtöbbször verses monológ. A lírai formák általában rövid műfajok, tömörek, sűrítettek. (pl.dal)
Az irodalom eszköze a nyelv. • A szavak egymásra vonatkoztatásával, elrendezettségével, szokatlan, eltérő összefűzésével a grammatikai alkzatok (pl. szószerkezetek, mondatok) sajátos alkalmazásával ér el hatást, többletjelentést.
Dal a hazáról A vers központi motívuma (alapelem, alapgondolat vezérlő eszme) a hazától (szülőföldtől, otthontól) való • kényszerű távollét, • a hontalanság érzete, • az úton levés momentuma. • Miként nevezi önmagát a lírai én? (3.vsz.1-2sor) • Milyen eseményekre utal a lírai én amikor a hazát ,,átkeresztelő századok”-ról beszél? • (háborús dúlás:tatár (13.sz.), török (16.sz.),világháborúk, ... hagyomány, örökség, kincs megsemmisülése)
JUNG KÁROLY: DAL A HAZÁRÓL KÖLTŐI KÉRDÉS KONKRÉT TÉRBELI MEGNEVEZÉS Marad-e majdlábamalatt eföld, Melyetátkeresztelteka századok, A nevenincsföld, a Duna,Tisza,zöld Kertek, rétektájéka, meg a konok Parasztoké; a maradóeszelős kóborok Hazája, melymáraelfutott a ködben, Őrülteperfákállnak őrtfölöttem, ElfolytakErdődön a borok, sóborok. Állampolgárvoltam, álompolgárlettem, Piszokszürkeégboltszétfolyikfölöttem, Sorramagadrahagynakszökőhíveid – Haza. Énazértjöttemhaza, mertnem Bírtamkitovább. Márnemvéthettem Többet. Kiérti a hontalankeserveit? A JELZŐK SZEREPE MEGSZEMÉLYESÍTÉS KONKRÉT ÉS ELVONT JELENTÉS ALLITERÁCIÓ MÚLT - JELEN Milyen a jelző hangulata? ISMÉTLÉS Miért kezdi és zárja kérdő mondattal a versét a költő?
ENJAMBEMENT [anzsambman] • A verssorok vége – különösen a mai modern versformákban – nem mindig esnek egybe a mondat- vagy tagmondathatárokkal. Az összetartozó mondatrészek egy részének új sorba vagy a következő versszakba való átkerülését soráthajlásnak nevezzük. • Szerepe nyomatékosító. • A szavak összefüggésére hívja fel a figyelmet. • Változik-e a vers ritmusa a soráthajlás miatt?
A szonett (olaszul: rövid dal) A szonett: itáliai eredetű 14 soros versszerkezet. Szakasztagolása a leggyakrabban 4+4+3+3 A versforma két klasszikusa: Petrarca és Shakespeare. Petrarcánál az alapforma: a b a b a b a b c d e c d e (vagy: c d c d c d) Shakespeare-nél az alapforma: a b a b c d c d e f e f g g
HONORÉ DAUMIER: DON QUIJOTE 19.századi francia grafikus, szobrász, festőművész.
Szólások: • Eltűnt a ködben. • Köddé vált. • Miért eperfák állnak őrt? • Szorgalmi: Az eperfa fontossága