Download
1 / 27
280 likes | 582 Views
Beszerzés. Állítólag az amerikai hadsereg a példakép. Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek
E N D
Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak.
A beszerzés feladatai a következők lehetnek: • A költségcsökkentési lehetőségek feltárása a hatékonyabb beszerzési folyamatokon keresztül. • A logisztikai rendszer teljesítményének az előmozdítása a pontos és gyors ellátáson, a minőség javításán keresztül, • A fejlett vállalati gyakorlatban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a beszerzés innovációban játszott szerepére. A beszerzés fontos ötletek forrása lehet a termékek, sőt a működési folyamatok fejlesztésének tekintetében is. • A beszerzés fontos információforrás: lényeges adatokat tud gyűjteni a piaci trendekről, a termékek beszerezhetőségéről, a piaci árakról, új technológiákról stb.
Az ellátási (beszerzési) logisztika főbb feladatai • taktikai (tervezési, irányítási) szinten: • a beszállítási megrendelések hosszú, közép- és rövidtávú tervezése, meghatározott anyagszükségleti tervezése, meghatározott anyagszükségleti tervek, valamint az alapanyag-raktári készletgazdálkodás által meghatározott adatok alapján • a beszállítók és a felhasználó vállalat közötti anyagáramlás (röviden: beszállítás) megszervezése, előkészítés.
Az ezzel kapcsolatos feladatok: • a szállítási mód (pl.: közút, vasút) eldöntése; • közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozóvállalattal való szállítás közötti döntés; • a fuvarozó (szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási (szállítmányozási) keretszerződések megkötése; • a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök (szállítási segédeszközök) megválasztása; • járműrakodás megszervezése és előkészítése (rakodási mód,a rakodógépek, rögzítési mód megválasztása, rakodási terv elkészítése);
A beszerzés helye a szervezetben A szervezet kialakításának alapvető kérdése, hogy a beszerzés központosítottan (centralizált), vagy decentralizáltan történjen. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy központosított (centralizált) beszerzés esetén a beszerzéssel kapcsolatos teendők összességét egyetlen, általában a vállalati központban működő beszerzési szervezet látja el.
A centralizált beszerzés előnyeiként általában a következőket szokták megemlíteni: • A különböző szervezeti egységek beszerzési igényeinek összevonásával nagyobb beszerzési volumen és így kedvezőbb beszerzési ár érhető el. • A beszerzések centralizálása lehetőséget teremt arra, hogy a szállítóval való kapcsolattartás egységes legyen, a kapott kondíciók is azonosak lehetnek (nem fordulhat elő, hogy valaki kedvezőtlenebb feltételek mellett vásároljon). • A beszerzések központosításával az egyes anyagok alkatrészek stb. specifikációjának, sztenderdizációja könnyebben megoldható, ez az átláthatóbb és egyszerűsödő folyamatokkal költségmegtakarítást és pontosabb ellátási folyamatokat eredményez.
A beszerzések centralizálásával – mivel a beszerzési központ átlátja az egyes szervezetek igényeit – az ellátás rugalmasabbá válhat, az egyes tételek könnyebben átcsoportosíthatóak. • A vállalat felső vezetése számára a beszerzések és a kiadások jobban átláthatóak és szakmailag és pénzügyileg jobban irányíthatóak. • Számos esetben a centralizáció teszi lehetővé, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely szakképzetten látja el a beszerzéshez kapcsolódó teendőket. (A kicsi centralizált szervezeteknél sokszor méretgazdaságossági szempontok miatt nincs lehetőség beszerzési szervezet működésére).
A centralizált beszerzés hátrányaiként általában a következőket szokták megemlíteni: • A beszerzési költségekért, az ellátás biztonságáért a felelősség közvetett, az áttételek a felelősség elfedésére adnak lehetőséget. Tipikusan ilyen helyzet, amikor a központ beszerzőjéhez, nem jut el időben minden információ (például: a specifikáció nem teljes) és nem a megfelelő terméket szerzi be.
A beszerzési szervezet nem közvetlenül kapcsolódik a felhasználóhoz, így az igények, beszállítói teljesítéssekkel kapcsolatos tapasztalatok nehezebben ismerhetők meg. Például a beszerzés kiválasztja a beszállítót és megköti a szerződést, de a távoli szervezeti egység érintett részlegétől nem jut el az információ, hogy a szállító az előző megbízásoknál többször késve teljesített. • A centralizált beszerzés általában nincs közvetlen kapcsolatban a felhasználókkal így igényeik megismeréséhez, a folyamatok működéséhez többlet adminisztráció szükséges.
A beszerzés tárgya • Direkt anyagok (termelés) • Indirekt anyagok (működés) • Szolgáltatások • Beruházások
Direkt anyagok Direkt anyagok alatt általában tevékenységek elvégzéséhez szükséges termékeket szokták érteni. Így ide tartoznak az alapanyagok, alkatrészek, a csomagolóanyagok, vagy egy kereskedelmi vállalat esetében a továbbértékesítésre vásárolt termékek. Ezen termékek a beszerzésénél jellemző a nagy volumen, összességében a nagy érték. A kereslet sajátossága, hogy általában valamilyen tervből (például: termelési vagy értékesítési tervből) vezethető le, a felhasználás folyamatos vagy rendszeres. A beszerzési cél az ellátás megfelelő költségszinten, megfelelő minőségben, nagy biztonsággal való megoldása.
Egyéb anyagok (indirekt anyagok) Ide azok a termékek tartoznak, amelyek a vállalati működés biztosításához szükségesek, de a vevőknek értékesített termékbe vagy szolgáltatásba közvetlenül nem épülnek be. Pl. a karbantartási anyagok, az irodaszerek, a tisztítószerek, a munkaruhák stb. Ezeknél a termékeknél az igénylő (felhasználó) a vállalati szervezet összes területe, a beszerzésnek az ő szükségleteiket kell (összhangban a vállalati célokkal, pénzügyi tervvel stb.) kielégíteni. A beszerzési feladat ennél a csoportnál az ellátás biztosítása alacsony összköltség mellett. Azaz ezeknél a termékeknél gyakran nem önmagában a beszerzési árban elért megtakarítás a meghatározó, hanem a beszerzési folyamat költségeit is érdemes figyelembe venni. Jellemző, hogy az igény időszakonként jelentkezik, a beszerzések jelentős része olyan vásárlást jelent, melyre a megelőző egy-két évben nem volt gyakorlat. A szállítói kör nagyon széles és iparági háttere eltérő.
Szolgáltatások A szolgáltatások beszerzésének problémái a szolgáltatások sajátosságaira vezethetők vissza. Egyik fő sajátosságként emelendő ki, hogy a szolgáltatásokkal valamiféle teljesítményt (általában emberi munkavégzést) vásárolunk, nem pedig kézzel fogható terméket. A szolgáltatás minőségi paramétereinek meghatározása, az ajánlatok tartalmának összehasonlítása, a teljesítmények értékelése éppen ezért nehezebb. Ugyanakkor jellemzően sok szolgáltatás összetett és összességében nagy értékű tevékenység vásárlását jelenti, így a beszerzésre érdemes fokozott figyelmet fordítani. (Különösen fontos példa itt a logisztikai szolgáltató kiválasztása, de az előbbi állítás igaz lehet egy takarítási szolgáltatás megvásárlására is.)
Beruházások A beruházásokhoz kapcsolódó beszerzések fontos jellemzője, hogy ezek az esetek döntő többségében új vásárlást jelentenek. Nagy értékű beszerzésekről van szó, amelyek számviteli követése (beruházás aktiválása), a finanszírozás lehetséges formái eltérnek az egyszerű termékeknél követett gyakorlattól. A beruházásban érintett vállalati szervezetek közötti koordináció igény itt a beszerzés összes fázisában (így például: a specifikációs szakaszban is) különösen jelentős.
Közvetlen cél szerint: • Készletre • az igény ingadozása nagy az átlagos felhasználáshoz viszonyítva • az igény nehezen jelezhető előre • a nagyobb tételben történő beszerzés a készlettartási költségeket meghaladó előnnyel jár • a termék csak időszakosan áll rendelkezésre • Egyedi igényre • ritkán lép fel kereslet (pl. tárgyi eszközök) • az áru erkölcsileg gyorsan elavul • az ár csökkenő trendet mutat • romlékony • JIT-elv szerint
Vevő-szállító kapcsolatok: Versenyeztető és együttműködő kapcsolat. Hagyományos felfogás szerint az ár a fontos szempont, ezt a versenyeztetéssel lehet elérni. Azé a megrendelés aki a legalacsonyabb árat adja, az ellátásban rejlő bizonytalanság pedig több szállító között megosztható. A beszállítók ellenfelek. A módszerek: - a megrendeléseket lehetőleg több különböző szállító kapja - alternatív források belépésének elősegítése - a szabványosítás, standardizálás elősegítése - a szállítóváltás költségeinek minimalizálása Másik megközelítés az együttműködés. Partnerkapcsolat. Összehangolják stratégiai partnerkapcsolat.
Beszerzési piacok és a beszállítói bázis A beszerzési piacok jellemzői és lehetőségei jelentősen befolyásolják azt, hogy az egyes beszerzéseket hogyan lehet és hogyan érdemes lebonyolítani. A beszerzési piacok jellemzőinek legtöbbje alapvetően a kereslet és a kínálat viszonyához köthető. A piac jellemzőinek értékelésénél fontos jellemző az, hogy a kettő egyensúlyban van-e, vagy a piac valamelyik oldala túlsúlyba került. A beszerzési piacok fontos jellemzője, hogy a szereplők egymáshoz viszonyított mérete milyen. A beszállítói bázis alatt azt a szállítói kört értjük, amelyet egy vállalat, mint lehetséges beszállítót tart számon. Ez a kör általában lényegesen szűkebb, mint a beszállítói piac.
A beszerzési piac szűkítése beszállítói bázissá • Egy bizonyos műszaki, szolgáltatási szintet bizonyítottan teljesíteni képes szállítók kiválasztása. • A beszállítói kör szűkítése földrajzi alapon is lehetséges. • A beszállítóknak meg kell ismerniük a vállalat jellemzőit ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni.
A beszerzési folyamatot meghatározó tényező • A fontosabbak a következők: • A vállalat végzett-e már hasonló beszerzést. • A beszerzés milyen fontosságú a beszerző vállalat számára. • Mennyire tekinthető kockázatosnak egy beszerzés.
