Giorgio Vasari

1. Giorgio Vasari (Arezzo, 1511. július 30.(?) – Firenze, 1574. június 27.)olasz építész, manierista festő, művészeti író. (önarckép)

2. Fiatalon került Firenzébe, ahol Michelangelo és Andrea del Sarto tanítványa volt, de leginkább Raffaello és Michelangelo római falfestményeinek a másolásával képezte ki magát. Tanult rajzolni, festeni, és ötvösséget is. Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. Tevékenykedett Arezzóban, Bolognában, Nápolyban, Velencében, Rómában, Riminiben, Ravennában, Urbinóban. Michelangeloval közelebbi kapcsolatba került, festett képeket is a kartonjai szerint és az ő tanácsára építészeti tanulmányokat is folytatott.

3. A Palazzo Vecchio udvarának, nagytermének és melléktermeinek nagy freskóképeiben főleg a Medici-család történetének egyes jeleneteit ábrázolta. Rómában, a Vatikán Sala regiáját a pápák történetéből vett festményekkel díszítette, a római Cancellaria nagy termének falaira pedig III. Pál pápa történetét festette. Számos függő képe közül a legnevezetesebbek: Az utolsó vacsora (Firenze, Sta Croce kolostor); Keresztelő Szent János lefejezése (Róma, S. Giovanni Battista); Ahasvérus lakomája (Arezzo, Akadémia); Krisztus föltámadása (sienai akadémia); Szt. Gergely (bolognai képtár); Caritas (madridi muzeum); Lorenzo Magnifico és Alessandro de'Medici, valamint saját képmása a firenzei Uffizi-képtárban stb. Jellemző módon, ha nem is éppen előnyösen mutatja be a Budapesten található két képe: A kánai menyegző és A három grácia. Festőként nem volt a legnagyobbak között. Festményeiben vajmi kevés az igazi érzés és rendkívüli ügyessége a kompozícióban és rajzban sem elégít ki.

4. Hírnevét főleg irodalmi munkásságának köszöneti. Az olasz művészek életrajzainak nagy gyűjteménye, amelyet Le vite de'piu ecellenti pittori, scultori ed architetti címmel 1550-ben Firenzében és második javított, bővített kiadásban 1568-ban kiadott (magyarul: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete; Magyar Helikon, 1978), hibái és hiányai dacára a művészeti irodalom mindmáig egyik legjelentősebb forrása. A munka több mint ezer oldal; felbecsülhetetlen forrása a művészettörténet-írásnak. A reneszánsz szót valószínűleg ő használta először.

5. A képek a Vatikánban a 19. század közepéig voltak a helyükön, majd amikor az 1800-as évek közepén beköszöntöttek az "új idők", a középkori, illetve reneszánsz alkotásokat eltávolították, a freskókat lemeszelték. A főoltár Livornóba került, a négy tondó azonban eltűnt. Ezek egyikéről mostanra bebizonyosodott, hogy Szegedre került, a három másik holléte azonban egyelőre nem ismert. A múzeum egy nagyszabású biblikus tárlat fő elemeként vette elő a képet a raktárból, akkor még Agnolo Bronzino Angyali üdvözleteként. A későbbi restaurálás során azonban felmerült a lehetősége, hogy a festmény talán Vasari alkotása.

6. Bizonyíthatóan Michelangelo tanítványa, Giorgio Vasari festette az Angyali üdvözlet című táblaképet, amely a szegedi Móra Ferenc Múzeum egyik legféltettebb kincse. A titokzatos remekmű 1925-ben került a szegedi múzeumba, ahol évtizedekig egy iroda falát díszítette, majd raktárba került. Két évvel ezelőtt restaurálták, akkor merült fel először, hogy az addig másnak tulajdonított képet Vasari festhette. Most már biztos, a kép Giorgio Vasari képe, tudjuk, hogy 1570-ben készült, mégpedig V. Pius pápa megrendelésére az akkor újonnan felépített vatikáni magánkápolnájába a Szent Mihály kápolnába.

7. Angyali üdvözlet Restaurálás közben, a későbbi átfestésektőlés lakktól megszabadítva. (olaj, fa, átmérő: 156 cm)

9. Vasari és tanítványa 1570. december másodikán érkezett a pápai magánkápolna festésére. 1571. június 30-án átadta az elkészült a munkával, a mester előkerült elszámoló könyvéből pontosan lehet tudni, hogy hány aranyat, milyen díjazást adotta pápa, pontosan tudható az is, hogy mi volt a megrendelés, mit teljesített Vasari. A szakértők szerint egy kisméretű Vasari tusrajz az egyik leghatározottabb bizonyítéka, hogy a táblakép a mester műve, mert csaknem teljes az egyezés. A New York-i Morgan Könyvtárban találta Waldman professzor, a világhírű művészettörténész, aki egyértelműen igazolta, hogy az Angyali üdvözlet Michelangelo tanítványától, Vasaritól származik.

10. A festmény rövid időre Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba kerül a Botticellitől Tizianóig című kiállításra.

11. Csaknem megoldódott a Leonardo da Vinci elveszett remekművét, az Anghiari csata című freskót övező rejtély, jelentette be a kutatást irányító Maurizio Seracini művészettörténész. Az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához.

12. Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, s kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében. A freskót, amely háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A falfestményhez készült néhány vázlat és másolat mindmáig fennmaradt.Maurizio Seracini professzor bejelentése szerint forradalmian új technológiával derítenék ki, hogy a freskó, amelyet 1563 óta senki sem látott, valójában egy fal mögött rejtőzik-e a firenzei Palazzo Vecchióban. Seracini professzor, több mint három évtizede keresi az Anghiari csata című freskót. A tudós meggyőződése szerint a remekművet Giorgio Vasari rejthette el, hogy megóvja azt.

13. A Mediciek az 1560-as években visszatértek a hatalomba, Giorgio Vasari pedig azt a feladatot kapta, hogy újítsa fel az Ötszázak termét és fesse le Leonardo da Vinci freskóját. Vasari új freskót alkotott, amelyet a Marcianói csata ihletett. "Biztos vagyok abban, hogy Vasari nem volt képes megsemmisíteni da Vinci remekművét" - vélekedik Seracini professzor.Meggyőződése szerint Giorgio Vasari ehelyett a freskó előtt új falat emeltetett, 1-3 centiméteres rést hagyva, hogy megvédje Leonardo alkotását. Maurizio Seracini utalt arra is, hogy Vasari alkotása felső részében egy aprócska nyomot hagyott: egy zászlót, amelynek felirata szerint Aki keres, az talál. A zászlócska egyébként a földről láthatatlan, s mindmáig lehetetlen a második fal mögé bepillantani.

14. Seracini professzor neutronaktivációs analízist kíván alkalmazni, mivel a két alkotó különböző festékeket használt. Leonardo ásványi alapú festéket alkalmazott, Vasari pedig olajfestéket. A neutronsugarak a falon áthatolva visszaverődnek, megmutatva, hogy van-e valamilyen festékanyag mögötte. A tudósnak speciálisan erre a célra kifejlesztett készüléke 450 ezer fontba (csaknem 154 millió forintba) kerül, míg a projekt összköltségét 750 ezer fontra (256 millió forintra) becsülik.A munkát októberben kezdik el és januárra fejezik be.

15. A különbözõ neutronaktivációs módszerek fizikai alapja, hogy a neutron, mint elektromosan semleges részecske, kellően meg tudja közelíteni az atommagot, ezért nagy valószínűséggel befogódik a magba. A felszabaduló, átlagosan 8 MeV kötési energia következtében a végmag gerjesztett állapotba kerül, amelyből rendszerint, sugárzás kibocsátásával jut vissza az alapállapotba.Ezt a folyamatot (n, γ ) magreakciónak nevezzük. A prompt-gamma módszer elvben valamennyi kémiai elem kimutatására alkalmazható. -Régészeti alkalmazások (MTA Régészeti Intézet) A Hegyeshalom közelében 1996-ban feltárt római kori temetőből származó bronz és ezüst fibulák vizsgálatánál az elemi összetételbõl a leletek származási helyére és idejére következtethetünk.

16. Vasari, GiorgioSelf-PortraitMovement:Renaissance (Late, Mannerism)Date: 1566-68

17. Vasari, GiorgioDeposition from the CrossMovement:Renaissance (Late, Mannerism)Date: c. 1540

18. Vasari, GiorgioThe NativityMovement:Renaissance (Late, Mannerism)Date: c. 1546

19. Vasari, GiorgioThe Garden of GethsemaneMovement:Renaissance(Late, Mannerism)Date: c. 1570

20. Vasari, GiorgioPortrait of Alexandre de MediciMovement:Renaissance (Late, Mannerism)Date: 1534

21. Giorgio Vasari A kánai menyegző című képét Magyarország 1964 óta próbált sikertelenül visszaszerezni a montréali szépművészeti múzeumtól.Vasari remekművét 1815 és 1819 között II. Eszterházy Miklós herceg vásárolta meg Itáliából, majd 1870-ben került a magyar állam tulajdonába. A festményt 1961-ben egy magyar állampolgár 944 forintért vette meg a Bizományi Áruház Vállalattól, és szállította kiviteli engedély nélkül Kanadába.A képet egymillió kanadai dollárra, azaz mintegy 170 millió forint értékűre becsülik.

22. A kánai menyegző (olaj, fa 40x28 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 172 )

23. Giorgio Vasari: Lorenzo Medici

24. VÉGE < Dr. Spissák Lajos, 2009 >