Energiahálózatok és együttműködő rendszerek

1. Energiahálózatok és együttműködő rendszerek Anyag, energia és információ tárolása és szállítása

2. Ismétlő kérdések • Mit nevezünk energiahordozóknak? • Melyek az elsődleges és másodlagos energiahordozók? • Mi az erőmű? • Hogyan működik: • vízierőmű, • hőerőmű, • atomerőmű? • Mit nevezünk megújuló és nem megújuló energia

3. Szállítás • Forrás helye nem egyezik meg a felhasználás helyével  szállítás • Anyag • vasút, csővezeték … • Energia • távvezeték, távfűtés … • Információ • rádió, televízió …

4. Tárolás • Felhasználás nem egyenletes  tárolás • Anyag • víztorony, gabonaraktár … • Energia • melegvíztároló, akkumulátor … • Információ • könyv, magnetofonszalag, …

5. Szállítás • anyag • információ forrás Felhasználó, fogyasztó csatorna forrás vevő, nyelő Anyag és energia szállítás esetén a felhasználó rendszert, illetve a felhasználás helyét felhasználónak, vagy fogyasztónak, információ átvitelnél nyelőnek vagy vevőnek nevezzük.

6. Az az útvonal, amelyen keresztül, anyag- és energiaszállítás, továbbá az információ-átvitel lehetséges. Csatorna

7. A Villamosenergia előnyei • minden fogyasztóhoz rugalmasan elszállítható; • jó hatásfokkal, könnyen átalakítható a fogyasztó számára az adott helyen éppen szükséges energiaformává (fény, hő, mozgási energia stb.); • a felhasználás helyén nem szennyez; • és végül pedig: megfizethető

8. A Villamosenergia hátrányai • Nagyon rossz hatásfokkal tárolható • Akkumulátor • Kondenzátor

9. Villamosenergia rendszerek Az erőművekben előállított villamos energiát a fogyasztókig továbbító rendszer neve: Villamosenergia-rendszer Összetett, többszintű, nemzetközi kooperációs hálózat. Nemzetközi távvezeték – 750, 400, 220 kV Országos alaphálózat – 400, 220, 120 kV Középfeszültségű elosztó – 35, 20, 10 kV Kisfeszültségű elosztó – 400 V (0,4kV)

10. Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Fogyasztók Nagy fogyasztók Ipari fogyasztók Nagy fogyasztók Nagy fogyasztók Villamos energia rendszer Nemzetközi kooperáció 750-220 kV ERŐMŰ ERŐMŰ ERŐMŰ 6-18 kV 6-18 kV 6-18 kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás 400-120 kV 400-120 kV 400-120 kV Villamos alállomás Villamos alállomás Villamos alállomás 35-20-10 kV 35-20-10 kV 35-20-10 kV Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. Fogyasztói transzformátor áll. 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV 0,4 kV

11. Villamos alállomások

12. Ukrajna fejlesztési tervek Szlovákia Sajóivánka Kisvárda Ausztria Tiszalök Felsőzsolca Sajószöged Mátrai E. 220 kV-on Etyek/Biatorbágy Göd Detk Győr Debrecen Tisza II. Zugló Albertfalva Oroszlányi E. BP BP Ócsa Szombathely Dunamenti E. Litér Martonvásár Albertirsa Románia Szolnok Dunaújváros Hévíz Söjtör Paksi Atomerőmű Békéscsaba Szlovénia 750 kV 400 kV 220 kV Toponár Sándorfalva Szeged Pécs 120 kV Siklós 120 kV Horvátország Szerbia Magyarország villamosenergia-hálózata

13. A villamosenergia-igény változásai • A villamos energia gazdaságosan nem tárolható • A termelésnek egyensúlyban kell lennie a fogyasztással. • A hálózatra kapcsolt összes fogyasztó együttes működéséhez szükséges teljesítményt terhelésnek nevezzük.

14. A források • Alaperőművek • Hő (szén, bio-massza) • Atom • Menetrendtartó • Vízi • Hő (szénhidrogén-származékok) • Csúcs • Gázturbinás • Import-kooperáció

15. Keress magyarázatot a napi terhelés változásokra! Nézd meg az egyes erőmű típusok arányát!

16. Hasonlítsd össze a nyári és téli terhelés görbét! Mi az oka a különbségeknek?