Download
1 / 95
970 likes | 1.23k Views
VIDEOTECHNIKA/bevezetés. Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek. VIDEOTECHNIKA/bevezetés. Mágneses képrögzítés VHS rendszer
E N D
VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése,látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek
VIDEOTECHNIKA/bevezetés Mágneses képrögzítés VHS rendszer Más analóg rendszerek Mágnesszalagok Csatlakozások Megjelenítő eszközök Világítás Forgatókönyv Videokamera - képalkotás Kezelőszervek-beállítások
VIDEOTECHNIKA/bevezetés A film formanyelve Gépállás Plánok Kameramozgások Kompozíció Műfajok Stáb, forgatás Utómunkálatok Kis-filmtörténet
VIDEOTECHNIKA/bevezetés Videojel digitalizálása Digitális képrögzítés Mini DV rendszer Más formátumok Tömörítések CD szabványok DVD szabványok CD-DVD gyártás Multimédia elemzése, értékelése Szerzői jog
VIDEOTECHNIKA/fény Elektromágneses hullám Kettős természetű Hullám - Részecske Terjedési sebesség: 300 000 000 m/sec Látható fény hullámhossza: 420-720 nm
VIDEOTECHNIKA/fény Napfény: prizmán felbontható Newton 1666 Folytonos spektrum f frekvencia [Hz]c fénysebesség λ hullámhossz[nm]λ=c/f
VIDEOTECHNIKA/szem Csapok - nappali és színlátást biztosítjákszámuk kb. 6,5millió Pálcikák - éjszakai látás, csak szürke tartománybanérzékenyek, számuk kb. 120millió
VIDEOTECHNIKA/érzékelés 3 féle csap létezik Vörösre, zöldre és kékre érzékeny A látható tartományban nem egyenletes az érzékelő képességük Érzékenységigörbe
VIDEOTECHNIKA/érzékelés Egy - egy képpont 3 érzetjellemzővel írható le: Világosság, színezet, telítettség Világosság: egy felület több vagy kevesebbfényt bocsát ki Színezet: a színek (szubjektív) érzékelése: zöld, sárga, stb. Telítettség: valamely érzékelt szín hol helyezkedik ela fehér szín és az ugyanolyan színezetű spektrális szín között. A telítettség fokát a szín mellé tett jelzőkkel írjuk le a hétköznapokban. Pl. világoszöld, halványsárga, sötétvörös stb.
VIDEOTECHNIKA/érzékelés E három érzetjellemzőnek van fizikai (objektív)megfelelője. Világosság- fénysűrűség Lightness-Brightness Színezet-hullámhossz Hue Telítettség-(színtartalom) Saturation
VIDEOTECHNIKA/érzékelés Szemünk felbontása: 2 szögperc Megvilágítás érzékenysége:50 lux-színes képhez5 lux-holdfény
VIDEOTECHNIKA/színek Szemünk e skálán kb. 300-500 féle szint tud megkülönböztetni telített színekből. Telítettségben még mintegy 50-150 fokozatot Így összesen 20-50 ezer színérzetünk létezik Ideális fehér fény a napfény 5500 K°
VIDEOTECHNIKA/színek Háromszín elmélet: CIE láthatósági függvény szerint létező, csaknemvalamennyi szín kikeverhető alkalmasan megválasztott három alapszínnel. R-vörös, G-zöld, B-kék választással a fehér fény is kikeverhető. A 3 érzékelő csaptípus működésitartománya éppen egybeesik a TV technikábanválasztott 3 alapszínnel.
VIDEOTECHNIKA/színek Színkeverés módjai: additív, szubsztraktív Alapszínek: R, G, B Kiegészítő színek: Ye, Ma, Cy A f-f skála két „szélső” színe: W, Bk
VIDEOTECHNIKA/színek X-Y-Z térbeli koordinátarendszer transzformációja Színpatkó Spektrális színek a kerületén vannakKözépen az egyenlőenergiájú fehér Alul bíborvonal
VIDEOTECHNIKA/színek CIE diagram Színpatkó-valamennyilátható szín Színháromszög-TVtechnika színei Szaggatott terület-filmtechnika W - fehérpont
VIDEOTECHNIKA/színek CIE (Comission Internationale de L’eclairage)Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság 1951-ben meghatározta az RGB pontokat Színes TV képcsövek gyártástechnológiája miatt-egyenlő energiával gerjesztve a foszforpontokatfehéret kapjunk-módosították 1953-ban. C fehér – 6770 K° Nagyobb fénysűrűség és lefedhető terület miatt még többször módosították (8500K°, 9300K°9
VIDEOTECHNIKA/színek Jelenleg a 6504 K° színhőmérsékletű „D65”fehéret használják. EBU szabvány – European Broadcasting Union λ hullámhosszak: R 610 nm G 550 nm B 470 nm Bár szegényesnek tűnik, nagyon jól követi a természetben található színeket. Szaggatott görbe: fényképpel, filmmel, nyomdával reprodukálható színek.
VIDEOTECHNIKA/fényforrások A feketetest olyan sugárzó, amely minden ráeső sugárzást elnyel, önmaga pedig, a hőmérsékletétől függően sugároz, és ez mindig egy jellemző energia eloszlást eredményez. Ha növeljük a feketetest hőmérsékletét, előbb vörös, majd sárga, fehér, kék színű lesz. Ezért jellemezhetjük az egyes fényforrásokat Kelvin fokban megadott színhőmérséklettel. A spektrum 5500K° körül a legkiegyenlítettebb,hasonlít a napfény spektrális eloszlásához.
VIDEOTECHNIKA/fényforrások Plank-féle feketesugárzó energiaeloszlása különböző hőmérsékleteken
VIDEOTECHNIKA/fényforrások Néhány fényforrás által kibocsátott eloszlás
VIDEOTECHNIKA/fényforrások Előzőek alapján: Meleg fényforrások - izzólámpa (sárgásvörös) Hideg fényforrások – neon, gáztöltésű csövek (kékes) Napfény és halogén izzók – legjobban közelítika nap által kibocsátott energiaspektrumot Miért zöld a levél? Színpadi – fénytani trükkök
VIDEOTECHNIKA/világosságjel Y = világosságjel Fekete-fehér technikában csak ez létezik, megmutatja a f-f skálán a pixelek „szürkeség” mértékét. Ha Y=1 fehér szín, Y=0 feketeszín A CIE láthatósági függvény és az állandó fénysűrűség elve miatt az egyes színek korrekciós együtthatót kapnak: Y összefüggése a színekkel: Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B Ez a színegyenlet.
VIDEOTECHNIKA/mozgókép Filmtechnika kialakulása Szabadalom-Edison 1885 Lumiere fivérek 1895 Párizs Budapesten 1896-ban bemutató Mozgófilm érzetet kelt szemünkben ha másodpercenként több mint 10 állóképet vetítünk Sokáig 12-15-18 kép/sec dolgoztak Archív felvételek „darabos” mozgástadnak
VIDEOTECHNIKA/mozgókép 1926-ban 24 képkocka/sec a szabványos érték Villogás, szemfáradás miatt 48-at vetítünk! 1926-ban az első hangos film (Warner Brothers) 35 mm és 16 mm, széles celluloid szalag Mágneses és optikai hangrögzítésKésőbb amatőr 8mm normál és szuper (hangos)
VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az időegység alatt gyorsan vetített nagyszámú állókép együttese a mozgás érzetét kelti. Ehhez kb. 20 kép kell másodpercenként. A mozgókép érzet kialakulása szemünk két érzékcsalódásán alapul, a sztroboszkópikus hatáson és az utókép hatáson (1/8 sec) A film a felvétel és a vetítés során a gépben szakaszos mozgást végez. Továbbítása a perforáció segítségével történik. Két kép kivetítése között a továbbléptetés sötétben történik.
VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az első „távolbalátó” kísérleteket Mihály Dénes végezte. A rendszert 1917-ben Magyarországon TELEHOR néven szabadalmaztatta. Az első világháború után Berlinbe költözött, ott valósította meg, és 1928-ban mutatta be készülékét.
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika A TV kép előállítását és a képátviteli rendszer paramétereit a f-f ill. színes képcső által nyújtott lehetőségek, továbbá az emberi szem (látás) korlátai, tulajdonságai alapján határozták meg! pl. szemünk felbontása 2’, 3-4m-ről történő nézése a készüléknek, amely ~50 cm átmérőjű volt A két oldal aránya önkényesen választva 3:4 Képcső foszforpontjainak anyaga (alapszínek, fehér pont változtatása, nagy fényerő) is meghatározó volt
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika 1936-ban a berlini olimpiai játékokról már van szerénynek mondható televíziós közvetítés A kutatások legnagyobb erővel az USA-ban folynak. 1947-ben olyan rendszerű TV adás indul amely 30 állóképet sugároz másodpercenként. Egy kép 525 sorból épül fel. Európában a 25 kép/mp, illetve 625 soros rendszer mellett teszik le a voksot (kivétel Franciaország). A képernyő két oldalának arányát 4:3-hoz állapították meg. Magyarországon az első kísérleti adás 1953-ban volt
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Filmtechnika tehát 24 képkocka/sec Technikai okok miatt változtattak ezen Képváltási frekvencia USA 60Hz/2=30 Európa 50Hz/2=25 Sorok száma 525 USA, Japán és ……. Európában 625 ill. Franciaország 819 1/25 sec és 625 sor 25x625=15625 sorfrekvencia (ennyi sor van 1 sec alatt) 64 mikrosec a soridő Analóg jelalak. Amplitudója hordozza az adott sornak megfelelő jelalakot a f-f skálán
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Egy TV sor alakja és képe
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Váltott sorok (interlace)
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika FélképKépFélképváltás Képváltás Sorkioltás Képkioltás
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika TV képek további technikai jellemzői Felbontás-részletgazdagságot jelent Ezt függőlegesen meghatározza az aktívsorok száma kb. 576 Visszintesen rendszerfüggő, analóg képnél is elérheti az 500 képpontot. Kontrasztátfogás kb.1:32, a legsötétebb –legvilágosabb területek világosságának aránya (szem 1:1000, film 1:300) Fényerő-fénysűrűség 300-1000 cd (candela)
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Gamma görbeA tényleges megvilágításés a tévéképmegvilágításiviszonyát határozza meg. Kemény vagy lágy a kép
VIDEOTECHNIKA/kamera Kamera érzékelő eleme a CCD A beeső fény hatására töltéseloszlás alakul ki Kiolvasás – másodpercenként 25-ször Idő-feszültség jelalak keletkezik Sokféle azonosító jelet tartalmaz Lehet: Kompozit videojel Y-C jel (S-video) Komponens videojel RGB jel DV jel (digital video)
VIDEOTECHNIKA/kamera Jeleket rögzítőre vezetjük – stúdiókamera A kameratestben elhelyezett adathordozórarögzítjük – kamkorder Profi kameráknál mindkettő előfordul Amatőrnél csak utóbbi Rögzíthetünk analóg és digitális jelet Rögzíthetünk szalagra, DVD-re, memóriába, winchesterre
VIDEOTECHNIKA/kamera Egy 3 CCD-s optika felépítése
VIDEOTECHNIKA/kamera A pixelek egyenkénti kiolvasása és léptetése
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika Sávszélessége nagy f-f jelnél kb.~3MHz Színes jelnél kb. 5 MHz Rögzítéséhez nagy szalagsebesség kellenekb. 6-8m/sec Helyette ferdecsíkos elrendezést használunk Helikális rögzítést használ valamennyi szalagosamatőr és professzionális videomagnó Forgó fejdob, tengelye döntve Szalag legalább 180 fokban rásimul A szalagsebesség kicsi, relatív sebesség a részecskék és a videofej között nagy
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika VHS szalagon jelek elhelyezkedése
