Dr. Barkó Endre: A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MAI HELYZETE ÉS TUDOMÁNYELMÉLETI HÁTTERE

1. Dr. Barkó Endre:A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MAI HELYZETE ÉS TUDOMÁNYELMÉLETI HÁTTERE

2. Elveink A pedagógiai munkának az ismeretelméleti kérdéseket komolyan vevő formájában • problémaközpontúnak és • tapasztalati alapúnak kell lennie. (gyakorlóiskolai mentorprogram: SZIE ABK).

3. Az élet normái a pedagógiai kontextusban a hozzávezető útra nézve is normát adnak, szabályt kiszabó funkciójuk van.

4. A szabály a pedagógiára nézve nevelési helyzeteket, nevelő közösségeket kell, hogy jelentsen. • házirendek szabálysorozatai helyett például szolgáló életformát, mintát, közösségi megnyilvánulási lehetőségeket a köszönési formától az öltözködési szokásokon át az életvitelig bezárólag: a gyakorlóiskolai funkció megerősítése.

5. A kommunikatív felfogás arra irányítja a figyelmet, hogy az etikai, logikai, esztétikai kérdések mint gyakorlati filozófiai kérdések könnyen transzponálhatók pedagógiai tartalmúakká.

6. Ami erkölcsös, az ésszerű is egyben. A válasz tehát valóban az elgondolt ésszerű cselekvés, amely több irányú: • a gondolkodó egyénre helyezett hangsúllyal filozófiai, • a meggondolt, érékelt tett hangsúlyával etikai, esztétikai, • a visszaigazolásra helyezett hangsúllyal ismeretelméleti, • gyakorlati elvonatkoztatással didaktikai, • a visszaigazolás mikéntjére helyezett hangsúllyal kommunikatív.

7. A hagyományos pedagógiai eszköztár a jutalmazások és szankciók kilátásba helyezésével nem a fenntartásban érdekelt • Az álláspontok, a minta elfogadása, belátása, követésre való készsége a nem stratégiai elvű diskurzus feleletváró üzeneteiként fogadható el. Nem az osztályzat, hanem a kölcsönös elfogadás, elfogadhatóság ténye a perdöntő

8. A tantárgyak rendszerében megtestesülő ismeretanyagnak, követelményrendszernek, a nemzeti kultúrának, a műveltségnek tökéletességre törőnek, a teljesség igényével kiindulónak kell lennie. • Az iskola klasszikus hagyományából következően – beleértve a pedagógus munkáját is – autonóm egyéniségek felelősségteljes, szellem vezérelte társadalmát kell szolgálnia, önállóan gondolkodó felnövekvő nemzedéket kell világra segítenie

9. A pedagógusképzésnek antropológiai értelemben kell emberközpontúnak lennie, amely egy-egy nevelőtestület szellemi közösségében válik egyedivé, sajátos arculattá, mintát adóvá. Módjában a hatásrendszernek tapasztalati alapúnak kell lennie, az elgondolhatóság végleteit befogadni képes generáció kiművelésének a feladatával. A iskola egész ügye, kapcsolatrendszere nemzeti legyen annyiban, amennyiben kulturális tradíciója tradícióvá tehető

10. A jövőre nézve: • A pedagógusképzésben a teljes képzési ciklus visszaállítása meggondolandó. • A pedagógiatudomány tudományelméleti tisztázása szükséges, • olyan egységes szemléleti irány megfogalmazása, amely az értékrendszerben tapasztalható fogalmi zavarodottságot és az erre települő diszciplináris bizonytalanságot a pedagógia tudományában az életgyakorlattal összhangba hozza.

11. A pedagógia és a filozófia szerves kapcsolatában felkínálkozó lehetőség a diszciplínák szintbeli különbségének felismerésében rejlik, ennek hiánya viszont értékrendszerbeli zavarokat keltő következmény.

12. Az a kérdés (és ennyiben világképi, azaz filozófiai kötöttségű a kérdés), hogy az adott pedagógiai szemlélet a célhoz vezető útban • 'az emberben benne rejlőt' vagy 'azon túlit‘, ezzel együtt a tapasztalatin túlmutatót fogad-e el elvet formáló eszmeként (normaként, ilyen értelemben normatív, vagy • a tapasztalatit mint 'a benne rejlőt felszínre hozni'-t tekinti-e a pedagógia alapvető törekvésének, de ebben az értelemben csak humanisztikus, nem normatív, de a mindenkori emberit kutatja, s erre építve 'konstruktív'

13. Ebből következően lehet értékképző tényezője a pedagógiának, pedagógusképzésnek. Ezért a pedagógiát filozófiaivá, a filozófiai kérdések lehetséges válaszait, megválaszolhatóságát pedig pedagógiaivá, a világkép alakításának hatékony eszközévé kell tenni.

14. A helyes pedagógiai gyakorlat olyan viszony kialakítására törekszik, amely értéket lát a világképben. • Ez a világkép formálja pedagógiai normáját, amely elvet formáló eszményként konkretizálódik. • Így a norma nem megengedő szabály, s a pedagógia ebben az értelemben válhat az emberi tevékenységteljes egészét átfogó, életfeladatokra felkészítő nevelőmunkává,

15. Köszönöm a figyelmet