Dr. Pikó Károly elnök Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium

1. A sürgősségi ellátás tervezete az NFT II-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium

2. Mottó: „The future is unknowable, but the past give us hope” (Sir Winston Churchill)

3. Az előadás vázlata • A magyar sürgősségi ellátás jelenlegi helyzete • A sürgősségi ellátás jövőbeli víziója – fogalmak tisztázása • Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházstruktúrára? • Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházak szerkezetére? • Az átalakítás előnyeinek összefoglalása

4. Status presens Az eklektikus magyar egészségügyi struktúrára épülő sürgősségi ellátásban a beteg esélye a megfelelő ellátásra esetleges.

5. A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (1) • Nem egységes a prehospitális és hospitális betegellátás sem szakmailag, sem ellátási elvekben, sem pedig kommunikáció szintjén. • A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan. • A sürgősségi ellátás riaszthatósága több szintű, nem egységes elvek, nem a triage szakmai és logisztikai elve mentén működik. • Nem a szükségletekhez igazodik a mentőállomások, továbbá a mentőegységek eloszlása. • A mentési háló független a kórházi ellátás hiányos rendszerétől.

6. A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (2) • A betegek megfelelő ellátási helyre kerülése, vagy egyáltalán belépése a rendszerbe esetleges (lakcím lutri). • Számos helyen nincsenek kialakított központi fogadóhelyek, sürgősségi osztályok az aktív betegellátást végző kórházakban. • A sürgősségi eseteket ellátó helyek személyi- és tárgyi feltételei eltérő szinten vannak. • A minimum feltételek betartása nem teljesül.

7. A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (3) • Az egyes szakterületek szervezik a betegek progresszív ellátását (traumatológia, kardiológiai betegek, stroke-ban szenvedő betegek), azonban a kialakított rendszer nem harmonizált, az egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi betegellátásról. • A finanszírozás nem a szakmailag indokolható helyén finanszírozza az ellátást. • A sürgősségi betegellátó láncban hiányoznak a szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható helyi protokollok. • Az ellátásban résztvevők kompetencia szintje nem jelölt, folyamatos képzésük és akkreditációjuk megoldatlan. • A sürgősségi betegekkel kapcsolatos ismeretek oktatásának az orvosképzésben, diplomás ápoló, és szakdolgozói képzésben sincs átgondolt, egységes struktúrája.

8. A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (1) • 1887 Budapesti Önkéntes Mentőegylet • 1948 Megalakul az Országos Mentőszolgálat • 1972 Gábor Aurél oxyológia fogalmának megalkotása • 1978 Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság

9. A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (2) • 1994 Oxyológiai Tudományos Társaság • 1998 SBOME • 2000 MSOTKE • 2000 Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium • 2000 Sürgősségi Orvostani szakvizsga • 2007 Oxyológiai és Sürgősségi szakvizsga • Az egyes orvosi szakterületek sürgősségi betegellátási rendszere

10. A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (1) • Csak egyetlen sürgősségi ellátási struktúra létezik • Az ellátás alapját a sürgősségi orvostan adja, amely interdiszciplináris ága a medicinának • Érvényesül a progresszivitás elve • Konszenzuson alapuló protokollok alapján történik az ellátás

11. A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (2) • Optimalizálódnak a betegutak • Egységes kommunikáció alakul ki (telemedicina) • Minőségügyileg követhető az új rendszer

12. A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (1) • A lakosok számára esélyegyenlőséget kell biztosítani. • Betegközpontú rendszert kell kialakítani. • Regionális szinten kell kooperálni a sürgősségi rendszer szereplőinek. • 15 percen belül minden rászoruló beteget érjen el a mentőszolgálat.

13. A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (2) • Egységes szemlélet kialakítása. • Elő kell teremteni a megfelelő humánerőforrás szükségletet. • Növelni kell a lakosság ismereteit sürgősségi ellátással kapcsolatban.

14. Szakrendelő SBO Folyamatosan működő sürgősségi ellátóhely Folyamatosan működő központi ügyelet Mentők Mentők A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői Kistérségi központok Kórházzal rendelkező városok „0” szint – DoktorInfo

15. A sürgősségi betegellátó osztályok feladatai • Folyamatos oxiológiai készenlét, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel. • Ambulánsan rendezhető kórképek végleges ellátása • Differenciáldiagnosztika akut kórképekben • Intézeten belül mobil reanimációs team működtetése • Akut beteg állapotstabilizálása • Konzultatív lehetőség a praehospitális szak részére • Bizonytalan és határesetek monitorizálása • Szerep az oktatásban

16. SO2 típusú sürgősségi osztályok jellemzői • Ellátási terület: népesség: 100 ezer fő alatt, elérhetőség: 30 percen belül, ellátott betegszám: 10 ezer vizit/év • Ágyszám: minimum 8 általános ágy + 2 intenzív ágy • Lehetőleg minden műszakban sürgősségi szakorvos. • Feladat: • Végleges ellátás után hazabocsátás • Klinikai osztályokra irányítás • Speciális intézménybe küldés

17. SO1 típusú sürgősségi osztályok jellemzői • Ellátási terület: népesség: 200 ezer fő alatt, elérhetőség: 60 percen belül, ellátott betegszám: 20 ezer vizit/év • Ágyszám: minimum 10 általános ágy + 4 intenzív ágy • Minden műszakban sürgősségi szakorvos. • Feladat: • Végleges ellátás után hazabocsátás • Klinikai osztályokra irányítás • Továbbítás más intézménybe

18. Sürgősségi centrummal rendelkező kórházak jellemzői • Háttérszakmák: SO1 + hemodinamika, idegsebészet, mellkas sebészet, polytrauma ellátás, PIC, érsebészet • Ágyszám: minimum 15 általános ágy + 4 intenzív ágy • Minden műszakban sürgősségi szakorvos. • Feladat: • Végleges ellátás után hazabocsátás • Klinikai osztályokra irányítás • Állapotstabilizálás után speciális központokba irányítás

19. Az SFH fogalma Olyan monoprofilú intézetben kiépített sürgősségi betegek ellátására alkalmas hely, amelyben megtalálhatók a súlyos betegek ellátásához szükséges feltételek.

20. A sürgősségi rendszer átalakításának hatása a kórházstruktúrára (1) • Kevesebb aktív beteget ellátó kórházra van szükség Optimális ellátás vs. elérhetőség?

21. Javaslat az SO1 és SO2 típusú ellátóhelyek számára Magyarországon Az Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium 2005. évi felmérése alapján • Megjegyzések: • Az SO1 típusú sürgősségi osztályok közül országosan 10 db-ot kell sürgősségi centrumként kezelni. • Az SFH-k száma a végleges kórházstruktúra átalakítása után határozható meg.

22. A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (1) F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

23. A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (2) F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

24. A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (3) F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

25. Hogyan alakul át az aktív kórházak belső struktúrája? Hotelfunkció Készenlétesek Konzíliárusok Sürgősségi Betegellátó Osztály

26. Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a betegnek? • A beteg egy ponton lép be a sürgősségi ellátó láncba • Gyorsan jut egy helyen definitív diagnózishoz • Egy felelős orvos irányítja a beteg sorsát első perctől kezdve • Magas időfaktorú betegségek gyors ellátásával kevesebb a szövődmény

27. Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek? (1) • Fekvőbeteg osztályok munkavégzése zavartalan • Az akut diagnosztikus és terápiás műszereket egy helyen kell koncentrálni • A műszerek hatékonyabban vannak kihasználva (non stop működés) • A betegek kezelési ideje közelít a HBCS optimum minimumához • A fekvőbeteg ellátást nem igénylő betegeket kiszűri

28. Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek? (2) • A szakmák hatékonysága nő • A beteg végleges ellátási helyén kerül felvételre • Lehetőség az ágyszám csökkentésére • Megfelelő folyamatos ellátásnál a peres ügyek száma csökken • Kevesebb a szövődmény • Ügyeletesek száma csökkenthető

29. Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a finanszírozónak? • A HBCS minimum alatt véglegesen rendezhető olyan kórképek, amelyek a HBCS-nél olcsóbban finanszírozhatók • A rövidebb ápolási idő következtében a HBCS idő szűkíthető • Könnyebb kontrollálhatóság

30. Az új sürgősségi rendszer kialakítására lehetőség teremtődött, mivel az NFT II. egyik prioritása hazánk sürgősségi ellátásának fejlesztése.

31. Összefoglalás Csak akkor van értelme a magyar sürgősségi ellátás fejlesztésének, ha tisztázódnaka sürgősséggel kapcsolatos fogalmak, kialakul a racionális sürgősségi ellátás víziója, amely mind a szakma, mind a társadalom számára elfogadható lesz és minden anyagi forrás csak az elfogadott struktúra mentén használható fel.

32. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!