250 likes | 584 Views
Az atomok jelölése. A vegyjel. Az alkimisták jelrendszere. Már a középkorban is jeleket használtak egy-egy anyag jelölésére. Az alkimisták nem akarták, hogy tudományuk rossz kezekbe kerüljön Így olyan jelrendszert alkottak, melyeket csak a beavatottak értettek
E N D
Az atomok jelölése A vegyjel
Az alkimisták jelrendszere • Már a középkorban is jeleket használtak egy-egy anyag jelölésére. • Az alkimisták nem akarták, hogy tudományuk rossz kezekbe kerüljön • Így olyan jelrendszert alkottak, melyeket csak a beavatottak értettek • A kísérleteik leírására is bonyolult, misztikus szöveget alkalmaztak
Probléma az alkimista jelölésekkel • A számos misztikus leírás és többször átírt jelrendszert egy idő után az alkimisták sem értették. Egy példa a körmönfont leírásokból: „A bölcsek köve magában foglalja az isteni misztériumot és a rejtett kincset. Ez nemz egy sárkányt, melyet hét napon át lótrágyával kell etetni, aztán felfalja saját farkát. Ez a sárkány, amely a saját farkába harap, tekintete fehér, csak a farkán vannak pontok” • Az akkori leírásokat figyelembe véve ez a sárkány a higany, mely oldja az aranyat.
A megoldás • Először Dalton alkotott egy egységesnek mondható jelrendszert • Jelöléseiben az alap mindig egy kör volt, jelképezve az atomok gömb alakját • A körökbe vonalakat, pontokat, rajzolva különböztette meg az egyes atomokat • Később az anyag nevének kezdőbetűjét írta a körbe
Probléma a daltoni-jelrendszerrel • Az 1810-es években az anyagok kémiai összetételével a kor szinte minden kémikusa foglalkozott • Az anyagokat alkotó atomokat tömegesen fedezték fel • Az újonnan felfedezett atomoknak egyre bonyolultabb jeleket találtak ki • A jel és az atomból felépülő anyag között nem volt minden esetben kapcsolat • Nem lehetett követni, nem volt egységes a nyelvezet • Egyre inkább érződött egy megfelelő jelrendszer hiánya.
Berzelius ( 1779-1848) • XIX. Századi svéd vegyész • Javaslatot tesz az atomok jelölésének új rendszerére • Rajzos jelölés helyett, csak az atom latin, vagy görög nevének kezdőbetűit javasolja • Abban az esetben, ha az a betű már jelöl egy korábban felfedezett atomot, úgy a kezdőbetűje mellé a második, vagy egy közbülső betűt is választana • Ezt a jelrendszert használjuk ma is.
A vegyjel • Az atomoknak a latin vagy görög nevének első (és esetleg egy közbülső) betűjéből képzett jelét az atom vegyjelének nevezzük. • Minden atomnak van magyar elnevezése is. • Ezek az elnevezések többnyire hasonlítanak a latin névre. Pl.: Oxygenium =Oxigén Hydrogenium = Hidrogén Vannak azonban kivételek: Sulphur = kén Cuprum = réz
A magyarok • A magyar tudományos nyelv, így a kémiai szaknyelv is a 19. század elején vált fontossá. • Ekkor próbálkoztak a kémiai anyagoknak magyar nevet adni. A magyar vegytan kifejezéseit elsősorban Irinyi János alkotta. • Ezek jó részét ma már nem használjuk. Pl.: nitrogén=légeny (mivel a levegő fő összetevője) oxigén: éleny (mivel az élet feltétele) • De vannak amelyek fennmaradtak: Cink= horgany, higany=higany (hígan folyós)