140 likes | 256 Views
Az ittas járművezetés új tényállásának kritikája. Dr. Nogel Mónika Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma NKE RTK, 2013. november 21. Jogász, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Doktori Iskola. Bevezető gondolatok.
E N D
Az ittas járművezetés új tényállásának kritikája Dr. Nogel Mónika Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma NKE RTK, 2013. november 21. Jogász, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Doktori Iskola
Bevezető gondolatok Regisztrált bűncselekmények száma 2012-ben: • Járművezetés ittas vagy bódult állapotban: 6690 - DE! magas látencia • ittas állapotban előidézett közúti balesetek száma: 1698 (összes közúti baleset 39%-a) Magyar jogi megoldás: ,,differenciált zéró tolerancia” – ittasan vezetni minden esetben jogellenes, enyhébb esetben szabálysértés, súlyosabb esetben bűncselekmény Feladatkijelölés: • a korábbi és a hatályos büntetőjogi tényállás szakértői bizonyítása tekintetében bekövetkezett változások vázlata • a tényállás módosításának értékelése • hiányosságok, fejlesztési lehetőségek, gyakorlati tapasztalatok ismertetése
Ittas járművezetés a korábbi Btk.-ban 188. § (1),,Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el..” • alkoholfogyasztást követő vezetés esetén befolyásoltság hiányában szabálysértés volt megállapítható • a bűncselekmény központi eleme: szeszes italtól való befolyásoltság a vezetés ideje alatt - ,, a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a járművezető a szeszesital fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos járművezetésre’’ • mérés légalkoholból vagy véralkoholból • rendszerint orvos szakértő bevonása jellemző – visszaszámolás a vezetéskori alkoholkoncentrációra • IOIO 13. számú módszertani levele (1994)
Ittas járművezetés a korábbi Btk.-ban Kritika: • bizonyításelméleti anomáliák - a befolyásoltság egzakt módon nem mérhető - a cselekmény idején fennálló véralkohol-koncentrációra történő visszaszámolás és a befolyásoltságra való több irányban is korlátozott - a befolyásoltság kialakulása időt vesz igénybe (min. 1 óra eltelte után lehet visszaszámolni) - 0,20‰ feletti mért koncentráció esetén végezhető el - szakaszos, folyamatos italfogyasztás többszörös véralkohol csúcsot hoz létre - kategorikus véleményadás kizárt - ,, ráivás”
Az új tényállás kidolgozásának sarokkövei, remélt változások és az új normaszöveg • az új Btk. előkészítésére 2001-ben alakult bizottság • 2004-es szövegjavaslat: a cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elkövető ,,szervezetében legalább 0,50 g/l véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 g/l levegőalkohol-koncentrációt eredményező alkohol van”. A koncepció: • el kell hagyni a befolyásoltságra utalást • egzakt értékeket kell meghatározni – a 0,50 g/l véralkohol-koncentráció, ill. 0,25 g/l levegőalkohol-koncentráció mérték az EB javaslatán alapul • a megadott vér- illetve levegőalkohol elérése esetén vélelmezni kell, hogy a sofőr nem képes a biztonságos vezetésre • a mértékekkel meghatározott alkoholos hatás esetén, a jelzett értékeknek nem a vezetés idején kell a vérben, illetve a kilélegzett levegőben megjelenni. A bűncselekmény megvalósulásához elegendő, hogy a vezető szervezetében a meghatározott értékek előidézésére alkalmas alkohol van
A hatályos normaszöveg értékelése a szakértői bizonyítás szemszögéből • az új Btk. a szigorítás talaján készült – ebből levezethető a szigorítási szándék akár e bűncselekmény vonatkozásában is • Btk. 236. § (1 ): az ittas járművezetés vétségét az követi el, ,,aki ittas állapotban vasúti vagy gépi járművet, gépi meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magán úton gépi meghajtású járművet vezet” • ,,ittas állapot” = 240. § (3) bekezdés ,,A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”
A hatályos normaszöveg értékelése a szakértői bizonyítás szemszögéből Ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményezőszeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Tisztázandó kérdések: • mit jelent a ,,szervezetben” lét: elfogyasztotta/felszívódott-kimutatható? • mit jelent az ,,eredményező” kifejezés: a vezetéskor már eredményezni kell vagy elég a mintavételkor?
A hatályos normaszöveg értékelése a szakértői bizonyítás szemszögéből Eltérő értelmezés: a) Miniszteri indoklás: ,,Az új tényállás vonatkozásában a büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkohol-koncentráció a vezetés idején fennállt-e, hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni.” - előzmények, szakmai álláspontok b) Kúria: ,,eredményező” szó azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás, a szervezetbe bevitt alkohol a vezetéskor már eredményezte a meghatározott alkoholszintet, így az ittas járművezetés bűncselekménye – az egyéb feltételek mellett – akkor állapítható meg, ha az elkövető vérében lévő véralkohol-, illetve a légalkohol-koncentráció a vezetéskor meghaladja a törvényben írt mértéket. A Kúria leszögezi, hogy ekként az ittas járművezetés miatt indult büntetőeljárásokban továbbra sem mellőzhető a vezetéskori alkoholszint /koncentráció foka/ meghatározása.
Ad a) Pro: nem kell orvos szakértői visszaszámolás (gyorsabb, olcsóbb) nem lehet arra hivatkozni, hogy az adott esetben még nem hatott az alkohol Kontra: háttérszabályozás nem megfelelő ,,ráivás” problémáját nem oldja meg Büntetéskiszabáshoz továbbra is kellhet a cselekménykori érték (?) Ad b) Pro: a vegyész szakértői vélemény valójában okirat és nem szakvélemény Kontra: - semmi érdemi újdonság a korábbiakhoz képest, minden eddigi probléma fennmaradt A hatályos normaszöveg értékelése a szakértői bizonyítás szemszögéből
Változás 2014. január 1-től Magyar Közlönyben 2013.11.18-án kihirdetve: 2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról: ,, A Btk. 240. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”
A kialakult helyzet értékelése Továbbra is maradtak tisztázatlan kérdések. Eredmény alkotmányossági szemszögből: a jogbiztonság sérelme.
Megoldási kényszerhelyzet A szabályozás vonatkozásában: - Ráivás kérdésköre (tipikusan baleseteknél): • Megoldás lehet a szennyezőanyag-vizsgálat vagy a ,,ráivás” jogellenessé nyilvánítása A gyakorlatban: - kirendelő határozatok hiánya - szakszerűtlen mintavétel - jegyzőkönyvek hiányos kitöltése - ellentmondások a jegyzőkönyvek