Problémafelvetés, a téma relevanciája:

1. A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásaiDr. Garai PéterigazgatóTürr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság 1 1

2. Problémafelvetés, a téma relevanciája: • A magyar szakoktatást és felsőoktatást kiterjedt iskolarendszer, korszerű pedagógiai szerkezet, igen jelentős személyi, tárgyi és anyagi erőforrások jellemzik • Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány jól képzett szakmunkásokból ----------- (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett foglalkozásból pedig hiány tapasztalható). • A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A Dél-dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari területeken drasztikus a szakemberhiány.--------- (Egy évtizeden belül a ma még aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek tanulókat.) Fő oka abban keresendő, hogy az oktatáspolitikusok a területi sajátosságokatelhanyagolják + igen sok szervezet és jogszabály irányítja a szakképzést. 2

3. A képzés alapproblémája, fő szerkezeti jellemzője Túl sok állami irányító, szervező és ellenőrző szervezet működik!!! (ezek egymást gyengítik, a helyi viszonyokat nem ismerik, továbbá nem piaci alapon működnek) Fontosabb szervezetek: NEFMI-OKM, NGM-SZMM, KIM-MEH, NGM-PM, NSZFI, OH, RFKB-k, MKIK, területi kamarák, Agrárkamara, KISOSZ, PDSZ, TISZK-ek, Iskolafenntartó önkormányzatok, SZKI-k, Egyetemek FSZ képzés stb.

4. Túl sok jogszabály van, ezek igen gyakran változnak is (csak a szakoktatási rendelkezések:) • -1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről • -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól • -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) • -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) • -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) • -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) • -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról • -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) • -1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról • -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről • -1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról • -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről • Az Egyesült Királyságban egy alapokat meghatározó szakképzési törvény van. Azt 1946-óta mindössze három ízben módosították!!!

5. 1. A hazai és az uniós szakoktatás vizsgálata Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2008. Az eredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) – saját csoportosítás, már meghonosodott 5

6. Pályakezdő szakemberek elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. Az oktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására 6

7. Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P. 2008. Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése 7

8. 2. A régió területi, gazdasági, munkaerő-piaci vizsgálata Munkanélküliségi ráta %-ban Magyarországon 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. Az oktatás kutatásának alapja a helyi gazdaság vizsgálata. ---- ennek során kitűnik a régió hátrányos helyzete valamennyi gazdasági mutatónál (a DDR-ban 12%-os munkanélküliségi ráta) 8

9. Munkanélküliségi ráta %-ban a Dél-dunántúli Régióban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. Tolnában 8% a munkanélküliségi arány, Paks és a mezőgazdaság miatt. 9

10. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Magyarország régióiban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. A GDP tekintetében a DDR az orsz. átlag százalékában a negyedik, 68%-kal, tendenciája romló 10

11. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei 2010-ben Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010. A régió 25 kistérségéből 8 az orsz. leghátrányosabb helyzetű kistérsége --- ezért a Dél-Dunántúl fejlesztésének egyik legfontosabb eleme lehet az oktatásfejlesztés 11

12. 3. A régió iskolai szerkezetének vizsgálata A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként Szerk.: KSH, DDRMK, NEFMI-OKM adatok alapján Garai P. 2011. A gazdasággal együtt a régió szakiskolai adataiban is degresszió figyelhető meg a rendszerváltás óta. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak -a szakmunkásképzés a fejletlenebb területeken hanyatlott jobban (DD, ÉM) 12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a térség gazdasága!!! 12

13. Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése a Dél-dunántúli Régió kistérségeiben 2009 és 2010 között Szerk.: Közoktatási Tájékoztató, KSH, saját felmérések alapján Garai P. 2010. --- Városokban a fogyás mértéke nagyobb, községekben kisebb. --- ezeken a területeken élnek a romák (délen) --- náluk 4-5 gyermek/család az átlagos 13

14. 4. A szak- és felsőoktatás-finanszírozásának vizsgálata Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2010. 14

15. Az egy tanulóra –hallgatóra eső teljes felhasznált költség millió Ft-ban 2010-ben Magyarországon Szerk.: NSZFI-APEH 2010.-évi bevallások, saját kutatások alapján Garai P. 2011. A hazai szakképzés pénzügyi rendszere igen bonyolult, nagyon sokféle forrásból áll. --- összegző kimutatás nincs -egy tanuló átlagos költsége 1,7 M Ft volt --- egy orvostanhallgatóé is -Közép-Magyarországon 20-30%-kal még magasabbak a ráfordítások A magas költségek oka: -az elaprózódott iskolarendszer, túl sok irányító szerv, melyek egymással nem kommunikálnak -a gyakorlati képzés korszerűtlensége és hibás dotációja. Megoldást jelentene az iskolák integrációja (és a TISZK-ek fejlesztése). 15

16. 5. A régió roma népességének, szakoktatási összefüggéseinek vizsgálata Magyarország roma nemzetiségű lakosságának százalékos megoszlása 2007-ben Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008 A szakoktatás vizsgálatánál elsődleges fontosságú maga a tanuló is! A területi szemléletű kutatómunka világított rá a romák szerepére a szakképzésben. -létszámuk kutatása igen nehéz --- saját vizsgálatok + roma önk. becslések + kapcsolódó publikációk felhasználása -számuk évi 3-5%-kal növekszik -a DDR-ban 6% az arány (minél fejletlenebb egy térség, annál nagyobb az arányuk) 16

17. A roma nemzetiségű lakosság százalékos eloszlásának és a szakiskolák elhelyezkedésének viszonya 2007-ben a Dél-dunántúli Régióba Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008 A DD-on legtöbben Dél-Somogyban és Dél-Baranyában élnek (a lakosság 20-30%). ---><--- Ezzel ellentétben itt alig működik szakképző iskola (64-ből 6). 17

18. A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2008 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák -40-50%-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) 18

19. 19 Forrás: Iskolai statisztikák, roma önkormányzati és jaját felmérések, becslések

20. 6. A vállalkozások kritikája az oktatásról, képzésről, a rendszer ellentmondásai • a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-centrikusságát tartják (kevés a gyakorlati idő) ----> ez gondot jelent a roma gyerekeknek • a régióban megkérdezett 200 vállalkozás 100%-a szívesen vállal tanulót és hallgatót az állami támogatások miatt, ---><--- de foglalkoztatni a vizsga letétele után már csak 5%-uk akarja a fiatalokat (diplomás fiatalt szinte egy vállalkozás sem akar foglalkoztatni kivéve a műszaki szakembereket) Az iskolák és egyetemek többsége a társadalmi igények alapján iskoláz be, nem a valós munkaerő-piaci igények szerint! 20

21. Az eredményekből következő teendők: • Kevesebb, de összehangoltabban működő irányító szervre, jogszabályra van szükség! • A roma fiatalok számára pozitív anyagi diszkrimináció és új dotációs rendszer bevezetése szükséges. • Az oktatási rendszerben az állam mellett a helyi gazdaság irányítását is meg kell teremteni (elsősorban a szakképzésben, másodsorban a felsőoktatásban. • Türr István Képző és Kutató Intézet szerepköre kibővül elsősorban a roma oktatás-felzárkóztatás területén: • felnőttképzés, • közfoglalkoztatás- és képzés, • lakhatási feltételek javítása • Fő partner az ORÖ Tisztelettel köszönöm szíves figyelmüket! 21