Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében

1. Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében Jogszabályiháttér • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Kat. tv.) • 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (Hv. tv.) • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tv. tv.)

2. A katasztrófák elleni védekezés irányítása A Kat. törvény kimondja, hogy a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy és a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az állam felelős. A katasztrófák elleni védekezés megvalósul: • a nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet (választott tisztségviselők) katasztrófavédelmi feladatain keresztül, • az ún. hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer tevékenységével, • együttműködő szervek közreműködésével.

3. Nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezet Kormány: • végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, • a tervezés kormányszintű végrehajtását. Kormányzati Koordinációs Bizottság • a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során kialakítja és érvényesíti a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit • összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek katasztrófák elleni védelmi tevékenységét; összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek védekezéssel kapcsolatos tevékenységét; összehangolja a Magyar Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. Önkormányzati Miniszter • felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működtetéséért Illetékes miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője • felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért A területi és helyi igazgatás: • a feladatok végrehajtásának irányítására megyei (fővárosi) és • helyi védelmi bizottságok működnek. • A települések polgármesterei illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását.

4. A megyei (fővárosi) védelmi bizottság • A honvédelmi törvény által létrehozott, centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv. • A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a főpolgármester. • Minősített időszak során a megyei (fővárosi) védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester gyakorolja. Tagjai: lásd Honlap • A helyi védelmi bizottság • Testületi szerv, melynek elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. • A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. • Az illetékességi területen levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg. Tagjai: lásd Honlap • A polgármester • A katasztrófavédelmi igazgatás helyi „alapegysége”. • Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején.

5. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet • országos hatáskörű központi szervre, valamint • területi és helyi szervekre tagozódik. Országos hatáskörű központi szerv : az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ( OKF) Az új katasztrófavédelmi törvény alapján 2000. január 1-jével került megalakításra az OKF, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság jogutódjaként. Területi és helyi szervek • A katasztrófavédelem területi szerveiként a megyei tűzoltó parancsnokságokból és a megyei polgári védelmi parancsnokságokból megalakultak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban megyei igazgatóságok). Budapest főváros polgári védelmi szervezete (Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság - FPVI) közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét. • Helyi szinten a polgári védelmi kirendeltségek a megyei igazgatóságok alárendelt szervei, a tűzoltóságok hivatásos önkormányzati tűzoltóságokként működnek. A kirendeltség alapvető funkciója a kirendeltség területén jelentkező lakosságvédelem, óvóhelyi, kitelepítési, elhelyezési és felkészítési feladatok szervezése.

6. Az operatív feladatok ellátása • Az operatív feladatokat végző szerv elsősorban a tűzoltóság. Az országos tűzoltó parancsnokság és a megyei tűzoltó parancsnokságok 2000. január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integrált részévé vált. Országos szinten az országos polgári védelmi parancsnoksággal, megyei szinten a megyei polgári védelmi parancsnokságokkal olvadtak össze. Az így létrejött új szervezet országos hatáskörű szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A helyi szintet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok képviselik, emellett megkülönböztet a törvény létesítményi és önkéntes tűzoltóságokat és tűzoltó egyesületeket. • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek esetén a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) is bevethető, amelynek feladata, hogy veszélyes anyagokkal (tűz- és robbanásveszélyes, valamint vegyi -és radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében. A VFCS-k az FPVI-hez és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz tartoznak.

7. Az együttműködő szervek, szervezetek • A mentésben közreműködőként részt vesznek a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a fegyveres erők. • A társadalmi szervezetek és egyesületek a mentés irányításáért felelős személy hozzájárulásával, az adott mentési feladat teljesítéséért felelős szerv vezetőjének irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban. • Az OKF-el megállapodás alapján is vannak együttműködő szervek. • Nemzetközi szerződés alapján más ország polgári védelmi szervezete közreműködhet a mentési feladatok végrehajtásában.

8. A katasztrófavédelemben résztvevők köre • Az állami szervek és az önkormányzatok (pl. vízügyi szervek) • a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, • a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, • a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, • a gazdálkodó szervezetek, • a Magyar Honvédség, • a rendvédelmi szervek (Határőrség, Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, Büntetésvégre-hajtás), • az Országos Meteorológiai Szolgálat, • az Országos Mentőszolgálat, • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, • az önkéntesen résztvevő társadalmi és karitatív szervezetek, civil és az e célra létrehozott köztestületek, Pl. Magyar Vöröskereszt, szeretetszolgálatok, stb.