Theodor W. Adorno: A kultúripar

1. Theodor W. Adorno: A kultúripar Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

2. Theodor Wiesengrund Adorno (1903-1969) • filozófus, társadalomkutató, zeneesztéta-szociológus. • a Frankfurti Iskola első generációjának legkiemelkedőbb alakja, a kritikai elmélet atyja • Fiatalon zenei tudósító,zenekritikus • Zeneszerzést tanult Alban Bergtől  a német klasszikus kultúrához való ragaszkodás • 1941-49 USA emigráció(kulturális sokk) • 1968 konfliktus a diákokkal, mégis az „új baloldal” egyik meghatározó teoretikusa Max Horkheimer (bal oldalt, elől), Theodor Adorno (jobb oldalt, elől), és Jürgen Habermas a háttérben jobbra 1965-ban Heidelberg városában. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

3. A kritikai gondolkodás a művészetben • XX. század: monopolkapitalista viszonyok kialakulása, nácizmus, a szovjet blokk létrejötte  sokk a világnak  újra kell fogalmazni a világról és a művészetről alkotott képet  kritikai gondolkodás • Adorno a művészetet társadalmi összefüggéseiben tárgyalta, ugyanakkor autonóm területként fogta fel, és fontos szerepet tulajdonított neki a társadalom működésében, illetve megértésében. magas kultúra, avantgárd mozgalom • Ellenkultúra kérdése  a lázadás integrálódik a társadalomba • Tömegkultúra  média manipuláció kérdése Salvador Dalí: Lángoló zsiráf Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

4. „Auschwitz után verset írni barbárság, és ez annak a tudatát is magába sűríti, hogy miért vált lehetetlenné ma verset írni.” (Adorno: Negatív dialektika) Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

5. A felvilágosodás dialektikája • A kultúripar c. tanulmány A felvilágosodás dialektikája című könyv egyik fejezete. A tanulmány alcíme: „A felvilágosodás mint a tömegek becsapása” • A mű először belső kiadványként, Filozófiai töredékek címmel jelent meg 1944-ben, nyomtatásban a fenti címen 1947-ben Amszterdamban. • A művet eredetileg Horkheimer és Adorno közösen akarták írni. Egyes fejezetek valóban így is készültek, de nem mindegyik. A kultúriparról szólót Adorno írta. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

6. A kultúripar Elit kultúra(udvar) vs. tömegkultúra(nép) • Népi kultúra:  szórakoztatás képlékeny (szájról szájra terjed) • Tömegkultúra  Szórakoztató ipar profitorientált  tömeggyártás Sztenderdizáció, sematikus, sorozatgyártás Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

7. Tömegkultúra • Értékteremtés helyett a divathullámok meglovaglása lett a cél. profitorientált gondolkodás • Fogyasztói társadalom kialakulása  modernizmus, rohanó életvitel tömegtermelés igénye megjelenik a kultúrában is • A társadalom a „totális tőkehatalomnak” köszönhetően alávetett szerepbe kényszeríti az individuumot. elidegenedés elmélet MARX • Monopóliumok irányítják Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

8. Ipari forradalom  szabványosítás • A tömeggyártás előfeltétele elhitetni az emberekkel azt, hogy igényeik azonosak. Felejtsenek el egyéniségek lenni, és fogadják el a mindenki számára általános megoldást jelentő szabványosított kultúrtermékeket. • A szabványok előállítói a fogyasztói szükségletek gyors kielégítésével próbálják igazolni az unalmas egyhangúságot. Ezért a fogyasztók ezt el is fogadják szelekció és ellenállás nélkül. • A gazdaságilag erős társadalmi csoportok uralják a kultúrát. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

9. Sztár gyár • A tehetségek felfedezése is a gépezet része, hiszen a sorozatgyártást csak folyamatos utánpótlással lehet garantálni. • A művészeket klisékkel teli szerepekbe kényszeríti a média.  a szelekció alapja ki illik a szerepbe • A kultúra monopóliumai a mindenkori társadalmi gazdasági elitek kezében vannak, függő helyzetben.  a pénz mozgatja őket és nem a művészi értékek megalkotása • (Lásd: Marx tőke és termelőeszközök elmélete!) • A klasszikus (zene) magas kultúra és zsenialitás viszonya. Zseni nélkül nincs katarzis! • A tömegkultúrában nem kellenek zsenik csak „jó munkás emberek”. Nincs katarzis, csak irányított, előre bekalkulált érzelmi reakciók! Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

10. INTERAKTÍV BLOKK! „Szerepekbe skatulyázott művészek”? • Példa: Butácska női komika szerep Lindsay Lohan, Reese Witherspoon, Marilyn Monroe Lindsay Lohan a Cserebere szerencse című filmben Marilyn Monroe a Szőkék előnyben című filmben Reese Witherspoon a Doktor Szöszi című filmben Nem képesek más karakterekre, vagy a film ipar determinálta őket ezekbe a szerepekbe, mert erre van nézői igény? Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

11. Lehet a média kultúra? • Adorno felismerte a média konvergencia jelenségét már 1944-ben! • hogy a médiumok egyetlen rendszert alkotnak, hatással vannak egymásra, üzenetük hasonlóvá válik, összekapcsolódik. • A személyiség, az egyén elnyomás alá kerül a hierarchikus rendszerek által. • A technikai szabványok determinizmusa átjárja a tömegkultúra világát. • pl: A televíziók olyan képarányban sugároznak, amilyen készülékeket a piac gyárt. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

12. A kultúra mint üzlet • Célcsoportok szegmentációja a médiában • A fogyasztók célcsoportok szerinti osztályozása is a piaci viszonyoknak megfelelő kultúra előállítását szolgálja. Az egyéneket statisztikai alanyokként kezelik. • Propaganda eszközök a médiában Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

13. A hamis verseny • Az emberek igénylik a különbségek látszatát, szeretik azt hinni, hogy van választási lehetőségük. • A konkurencia verseny látszatát keltő események mögött a legtöbb esetben háttér-megállapodások bújnak meg. • Mert a versenyköltséges a piacon magasak, a megegyezések csökkentik a költségeket és a kockázatot. • Megegyezések születnek a divatirányzatokról, a trendekről, a felkapott témákról. Néha csak hallgatólagos megegyezések, néha paktumok jönnek létre. • Uniformizáció a kulturális termékek területén • A fogyasztók között csak a fogyasztás mennyiségében, és nem a minőségben van különbség. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

14. Esztétika a tömegkultúrában • A művészet valaha eszméket hozott létre, melyek gondolkodásra késztették annak szemlélőjét. De a tömegkultúra csupán a haszonszerzés.  célja ne kelljen gondolkodni rajta • Azzal, hogy film megtévesztésig hasonlít a valóságra, teljesen ellustítja a képzeletet . • A film részlet gazdag ábrázolásának hatása volt az irodalomra is. A fénykép, különösen a mozi megjelenésével a regényekből eltűntek a részletes tájleírások. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

15. Esztétika a tömegkultúrában • Sematizmus = elvetik a magasabb színtű esztétikai értékeket • A stílusok uralma a művészetben • Ezért a tömegkultúra gátolja az egyént a magas kultúra befogadásában. • Mert alacsonyan rögzíti az esztétikai értékszemléletet a befogadóban. • A tömegkultúra nem tud megújulni, de a magas kultúra erre képes lehet (a zsenik és művészi önkifejezés által). • Ez elitista felfogás – ma sok esetben azt tartjuk magas kultúrának ami korábban a populáris kultúra része volt Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

16. A mozi, mint a tömegkultúra egy közege • A mozi a kultúripar totalitásának egy része • Adorno kifejezetten megvetette az amerikai mozit! • „A fogyasztók feletti uralmat a szórakoztatás közvetíti…” • A film 1HV előtti expanziójának előfeltétele a filmesek elkezdenek a közönség pénztári adatokból levonható szükségleteihez igazodni • Ezért a filmek már nem művészi értékeket közvetítenek, hanem csak pénztermelő eszközökké váltak. • EZÉRT: „A szórakozás a munka meghosszabbítása a kései kapitalizmusban. „ Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

17. Mozi • Mivel a mozi tökéletesen lemásolja a világot, ezért elnyomja a kreativitást! • A sematikus történetek egyre kiszámíthatóbbak. • A sikerfilmek sztárjai mindig hasonló karaktereket játszanak. Művészi kiteljesedés helyett, karakterekbe, szerepekbe, sémákba kényszeríti őket a filmipar.(naiva, fő hős, fő gonosz, komika) • Ezért a mozi elnyomja a spontaneitást, passzív befogadóvá teszi a nézőt. • Mitől speciális a mozi néző esztétikai szempontból ? A legtöbb esetben NEM gondolkodunk el azon amit a moziban látunk, amikor látjuk. Átadjuk magunkat a szórakozásnak. Teljes szellemi passzivitás!Szabványosított munka után, szabványosított szórakozás! Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

18. INTERAKTÍV BLOKK! A népszerű filmeket sorozatban gyártják. (Van lényegi különbség a 3 film között?) Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

19. A lázadás előre kódolt • Ahogy a kulturális irányzatok globálissá válnak, az egyének eltömegesedésével jár. • Lázadni nem lehet a stílusok ellen. Mert a kultúripar azonnal magába integrálja a lázadást. (pl. punk mozgalom divattá vált) • A változtatás minden kísérlete, a reformok is még inkább legitimálják a rendszer létjogosultságát. • Amint megkülönböztetjük magunkat a kultúripar aktuális termékeitől, azonnal hozzá viszonyítva határozzuk meg létezésünk és alkotásunk, ezáltal is hozzá tartozóként tüntetjük fel magunkat. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

20. „A felvilágosodás mint a tömegek becsapása” • A felvilágosodás ígérete: Kitörni a mitikus világból, az egyén önálló gondolkodó, mindenki egyformán részesülhet a kultúra értékeiből.  szellemi szabadság, individuális kiteljesedés ígérete • Modernizáció: Kulturális idolokat követünk, az egyén nem akar gondolkodni, esztétikai elsilányulás, tömegkultúra  uniformizáció, sematizmus, tömeggyártás, profitorientáció, kapitalizmus… • Tehát a tömegeket becsapták, mert az ígéret ellentéte valósult meg! Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

21. Adorno és a Frankfurti iskola hatása ’68-ra • Diáklázadások világszerte 1968 • Felkapottá válnak a baloldali gondolatok • A Frankfurti Iskola kultúra kritikája jó táptalaj a társadalmat radikálisan kritizáló fiatalok számára • Adorno elutasította a lázadásnak ezt a formáját (amikor félmeztelen lányok jöttek be az órájára kivonult) Ha érdekel a ’70 évek német baloldali terrorizmusa, nézd meg a A Baader Meinhof csoport (Der Baader Meinhof Komplex) című filmet! Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

22. Képek forrása: Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról – Budapest: Áron Kiadó, 2000: 166-167 oldal Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

23. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

24. Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009

25. Köszönöm a figyelmet! „A kultúripar romlott, de nem mint a bűnök Bábele, hanem mint az emelkedett szórakozás katedrálisa. „ Adorno:A kultúripar Kocsi Sarolta Olga BME-GTK 2009