340 likes | 483 Views
A Magyar Villamos Energia Rendszer üzemirányítás ának gyakorlata és a diszpécseri tréning szimulátor. Energetikai Szakkollégium Üzemlátogatása 2012. április 19. Rozovits Zoltán Rendszerirányító diszpécser Mlinkó Csaba Szimulátor munkatárs Junior diszpécser.
E N D
A Magyar Villamos Energia Rendszer üzemirányításának gyakorlata és a diszpécseri tréning szimulátor Energetikai Szakkollégium Üzemlátogatása 2012. április 19. Rozovits Zoltán Rendszerirányítódiszpécser Mlinkó Csaba Szimulátor munkatárs Junior diszpécser
Az Országos Villamos Teherelosztó megalakulása • Első irányító központ: Elektromos Művek – 1935 • „összekapcsolt hálózatot és együtt dolgozó több telepet nem lehet a helyszínen vezetni, hanem egy egységes szerv kell, amely minden adatnak minden pillanatban birtokában van…” • 1949 – megalakul az OVT, főbb feladatai: • teljesítmény igények felmérése • üzemzavarok miatt kieső teljesítmények számítása • erőművi menetrend készítés • üzem előkészítés • üzemviteli értékelés Hálózatok összekapcsolása: az OVT irányításával az ELMŰ 30 kV-os Hálózatán, a Kárpát utcai és a Népligeti alállomások között történt meg.
Átviteli- és elosztóhálózat 3 2014. szeptember 17.
A kezdetek… mélyen a föld alatt 4 2014. szeptember 17.
Nemzetközi együttműködés – ENTSO-E EuropeanNetwork of Transmission System Operators for Electricity 41 TSO szervezete 34 országból Korábbi: UCTE NORDEL UKTSOA ATSOI BALTSO ETSO (EU+Svájc+Norvégia) szervezetekből alakult • 532 millió fogyasztó ellátás • 880 GW termelési kapacitás • 305 000 km átviteli hálózat • 3 200 TWh/év villamosenergia fogyasztás • 380 TWh/év határkeresztező csere
Központi távkezelés 2014. szeptember 17.
Az átviteli hálózati állomások távkezelése 2000: Első távkezelt alállomás: Ócsa, felügyeleti hely: Zuglói KEK 2004: elkészül az átviteli alállomások távkezelési stratégiája: öt kezelőközpont: Zugló, Sajószöged, Győr, Toponár, Albertirsa primer és szekunder rekonstrukciók indulnak, vagy gyorsulnak fel 2007: a Hálózati Üzemirányítás Projekt (HÜP) létrehozása 2008: Litér pilot projekt, Győri KEK felügyelete mellett 2009: Központi kezelő központ (KKEK ) rendszer fejlesztése készülék szintű kapcsolási illetékesség kezelése automatikus kapcsolási sorrendgenerálás osztályozott alarm rendszer, többszintű eseménylista toleráns védelmi kiértékelés veszélyes állapotok felismerése 2010: a Győri, a Toponári, a Zuglói és a Sajószögedi kezelőközpontokhoz tartozó alállomások teljes köre (21 db) központi távkezelésbe került 2011: Albertirsai kezelőközpont alállomásainak (7 db) integrálása, a HÜP projekt lezárása 12 12 2014. szeptember 17. 2014. szeptember 17. 2014. szeptember 17. 2014. szeptember 17.
Központi távkezelés 2014. szeptember 17.
Majdnem igazi 14 2014. szeptember 17.
A gyakorlat megszerzése Jó néhány átélt üzemzavar Probléma: nincs elég üzemzavar Igény: legyen több üzemzavar Akadály: nem okozhatunk üzemzavart Megoldás: a szimulátor 15 2014. szeptember 17.
A rendszer-felügyelet eszközei Mérések - teljesítmény - feszültség - frekvencia - fázishelyzet - hőmérséklet Jelzések - kint - bent - határértékek, előjelzések - védelmi működések 16 2014. szeptember 17.
Legnagyobb évi villamos terhelés MW 17 Előzetes, tájékoztató adatok
A heti maximális terhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 MW hét 18
A heti minimális terhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 MW 19 hét
A Paksi Atomerőmű visszaterhelése MWh nap 23,3 GWh115 nap 14,5 GWh53 nap 22,2 GWh59 nap 3,5 GWh31 nap 20,5 GWh113 nap 2,3 GWh18 nap 11,1 GWh79 nap 3,0 GWh26 nap 8,2 GWh16 nap 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20 hónapok
Kötelező villamosenergia-átvétel 21 Előzetes, tájékoztató adatok
A menetrendtartó erőművek kihasználása MW % A hetvenes évek 215 MW-os gépeinek szerepe ezzel gyakorlatilag véget ért. 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 22 hónapok
A perces tartalékok kihasználása Lőrinci 170 MW Litér 120 MW Sajószöged 120 MW 2010 2011 23
Az erőműveink kihasználása KDSZ kiserőművek 3584 h/a összes erőmű nagyerőművek A 2011. évre A bruttó villamosenergia-termelés és a bruttó névleges villamos teljesítőképesség hányadosa alapján * Az új gázturbinákkal együtt ** Az új G3-mal együtt *** A második félévtől ÁH-ban 24
Hazai erőművek 2011-ben új erőmű állandó hiány állandó hiány Előzetes adatok 2012 januárjának elején új erőmű leállt erőmű 25
Nagyerőművek teljesítőképessége Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2011. dec. 31-én ÁH ÁH ÁH atom szén gáz olaj MW 26
Nagyerőművek termelési aránya Nagyerőművek bruttó villamos termelésének részaránya az összes hazai termelésből 2011-ben 27 Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek kihasználása Átlag 3569 h/a (40,7%) Nagyerőművek kihasználása 2011-ben: bruttó villamos termelés / névleges teljesítőképesség h/a 28 Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek hatásfoka – 1. 31,6% 31,3% Kondenzációs nagyerőművek (Q < 10%) hatásfoka 29 Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek hatásfoka – 2. 85,1% 84,5% 83,2% 77,6% 77,5% 75,0% 65,3% Hőszolgáltató nagyerőművek (Q 10%) hatásfoka 51,6% 51,5% 25,9% 30 Előzetes, tájékoztató adatok
Nagyerőművek CO2-kibocsátása Összesen 13,0 Mt CO2 ezer t CO2 * Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT 31 Előzetes, tájékoztató adatok
Fajlagos CO2-kibocsátások* Átlag (Pakssal) 0,368 kg CO2/kWh * Nagyerőművek villamosenergia-kiadására számolva kg CO2/kWh 32 Előzetes, tájékoztató adatok
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Szimulátorozzunk egy kicsit!