1 / 60

Fásszárú növények energetikai hasznosítása

Fásszárú növények energetikai hasznosítása. Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása. 9 millió m 3 kitermelhető évente 7 millió m 3 kitermelt famennyiség 5,6 millió m 3 választékolt famennyiség, 1,4 millió m 3 vágástéri apadék 3,6 millió m 3 ipari célra felhasznált

maj
Download Presentation

Fásszárú növények energetikai hasznosítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Fásszárú növények energetikai hasznosítása

  2. Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása • 9 millió m3 kitermelhető évente • 7 millió m3 kitermelt famennyiség • 5,6 millió m3választékolt famennyiség, 1,4 millió m3 vágástéri apadék • 3,6 millió m3 ipari célra felhasznált • 2 millió m3 használható energetikai célra Ez a mennyiség jelenleg is felhasználásra kerül. Bővítés lehetősége: • erdősítési programból származó többlet • vágástéri apadék és egyéb hulladék fokozottabb felhasználása • energia ültetvények telepítése

  3. Energiaerdő • Erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő • Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre • Az energiaerdőre érvényesek az erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni, és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort • Az erdőművelés és a fakitermelés a hagyományos erdészeti technológiákkal és technikákkal folyik. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik

  4. Energiaerdőtelepítés dugvánnyalnagy tőszámgyérítés 4-5 éves korbanvégvágás 8-10 éves korbantalajelőkészítés és új telepítés70 000 ha-on8-10 PJ/év

  5. Energetikai faültetvény • A mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolandó, energiafa termesztésére létesített faültetvény • Az energetikai faültetvényre nem érvényes az erdőtörvény • Sík- vagy dombvidéken, jó termőhelyeken, nagyüzemi körülmények között a gépi betaka-rításra alkalmas terepviszonyok mellett létesítik

  6. Energetikai faültetvény-telepítés nagy tőszámmal-vágás 2-4 éves korban-betakarításjárvaaprítóval-felújítás sarjaztatással-vágás 5x – 6x150 000 ha-on28-32 PJ/év

  7. A fűz rendszertani besorolása • Alnemzetség: Salix - fatermetű füzek: Fák vagy nagytermetű cserjék. Leveik lándzsásak, fűrészes szélűek. A lombosodással egy időben vagy lombosodás után virágzanak.

  8. A fűz rendszertani besorolása • Alnemzetség: Caprisalis – bokorfüzek: Cserjék, ritkán kisebb fák. Virágzataik korán, a lombfakadás előtt jelennek meg, füzéreik ülők, az előző évi hajtások középső rügyeiből fakadnak.

  9. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. A fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. A fűz jellemzői

  10. A fűz jellemzői • A bokorfüzek fiatalon, az első 2-3 évben igen gyors növekedésűek alkalmasak 2-3 éves kitermelési idejű zöldenergiafa-ültetvények létesítésére.

  11. A fűz termőhely igénye • A fűz kimondottan vízigényes fafaj. • Állandó víz­hatású, a felszínig nedves és a vízzel borított hidrológiai adottságú termőhelyekre szabad ültetni. • Az igen sekély és sekély termőréteg-vastagságú nyers öntés, humuszos öntés, a lejtőhordalék, a réti, síklap és réti erdőtalajokon lehet jó vagy közepes növekedésű. • A változó vízellátású termőhelyeken a többletvíz elmaradása esetén a fűz növekedése visszaesik, a tartós vízhiány miatt a telepítés ki is pusztulhat.

  12. A fűz termőhely igénye • Termesztésére az időszakosan vízzel borított, tápanyagokban gazdag hordalék­talaj a legalkalmasabb. • Mészkedvelő faj. • Oxigénigényes, ezért a pangó-vizes területeken, lápokban nem marad meg. • Gyors növésű, sarjadzó-képessége igen jó. • Nagy tömegű vesszőt ad. Különösen a sárgavesszejű változatát kedvelik. Hosszú és aránylag vastag vesszeit durvább fonott áru készítésére használják • Könnyen dugványozható.

  13. A fűz telepítése • A energiafűz ültetvény eredményes létesítésének egyik alapfeltétele az, hogy a telepítendő terület talaja jó kultúrállapotbanlegyen • A fűz szaporítása gyökértelen simadugványokkal történik • A telepítés optimális ideje a március 10-től április 20-ig tartó időszakban van. • Az energiafűz telepítése 17-18 cm-es hormonkezelt, csávázott simadugványokkal történik. 1,5 m + 0,75 m x 0,65 m ikersorokba történik. A tőtávolság 0,6-0,65 m lehet. Ez a telepítési hálózat 14500-14800 db dugványt jelent hektáronként.

  14. Ültetésre kész simadugványok

  15. A fűz betakarítása • Az energiafüzek betakarítása 2-3 évente történik meg. • A betakarítást speciális, megerősített vágóasztallal és aprító szerkezettel ellátott járvaszecskázó gépekvégzik. A betakarítás kisebb, egy-két soros, megerősített kukorica silózó adapterekkel is megoldható. • A vágást teljes nyugalmi állapotban, november közepétől, március elejéig lehet végezni. Ekkor a legalacsonyabb a víztartalom • Az ültetvényeket addig érdemes művelésben tartani, amíg a hozamok számottevően nem csökkennek.

  16. A fűz energiafa előnyei • vegetatív hajtásaik a vegetációs időszak alatt folyamatosan növekednek; • az energetikaifűz-klónok a leggyorsabban növő fafajták mind hosszra - naponta 3-5 cm-t képesek a hajtásaik növekedni mind tömegre, mivel már a termesztés első évében is vágható; • különösen jól tűrik a szélsőséges és ingadozó hőmérsékleti viszonyokat; • talajtípus szempontjából igénytelen; jól díszlik külszíni bányák meddőhányó­in is rekultivációs növényként;

  17. A fűz energiafa előnyei • a talaj szerkezetét javítja, szerves anyagokban gazdagítja, jó hatással van a talajéletre; • könnyen dugványozható; • mészkedvelő faj; • jó mézelő; • a növény magas szalicilalkohol-tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik.

  18. Fűz energiafa hátrányai • a vadon élő állatok szeretik, • oxigénigényes; pangó-vizes, lápos területeken nem marad meg; • a kéregtetű károsítására érzékeny, növedékkiesést okozhat.

  19. A nyár rendszertani besorolása • A Salicaceae fűzfafélék családjába tartozó, Populus nyárfa nemzetségbe tartoznak a lombhullató nyárfa fajok.

  20. A nyár • Mintegy 35 faja az északi, mérsékelt égöv lombhullató vegetációjának tagja. • A kis fajszám ellenére morfológiailag és ökológiailag is erősen differenciálódott nemzetség • Az egymáshoz közel álló fajok könnyen kereszteződnek, így számos természetes és mesterségesen létrehozott hibrid ismert, ami az azonosítást sok esetben megnehezíti.

  21. A termesztésben lévő nemes nyár fajok (Populus ssp.) csoportosítása • P. deltoides klónok; • P. deltoides fajon belüli hibridek; • P. deltoides x P. nigra hibridek; • P deltoides x P. trichocarpa (balsamifera) hibridek.

  22. A nemes nyár termőhely igénye • A nyár fafajok fény-, meleg-, talajlevegő- és vízigényesek. • A hőmérsékleti és fényigények Magyarországon elegendőek a megfelelő hozamok eléréséhez. • Fontos a minimum 80 cm-es termőréteg-vastagság . • Az időszakos vízhatású területek a legjobbak. • A pangó vizet a nyárfajták sem kedvelik

  23. Technológia tervezése • A megfelelően létesített és kezelt nyár ültetvényeket kb. 5-6 betakarításra tervezhetjük. • Alapvető cél, hogy a hektáronkénti hozam betakarításonként minimum 40-60 tonna nedves állapotú (50% nedvesség körüli) aprítékot érje el. Ez évi 10-20 tonna fa megtermelését jelenti hektáronként, aminek a jelentősebb része a ciklus második-harmadik évében keletkezik. • Az első betakarítás fogja adni a legkisebb eredményt (az első vegetációs év fele a gyökeresedésre fordítódik), • Ezt követően fog az ültetvény termelékenysége beállni a legmagasabb szintre.

  24. Telepítés • A nemesnyárenergiaültevények telepítési hálózata a gyakorlatban használt fajták és technológia esetében: 3,0 m x 0,5 m • A javasolt telepítési hálózat alapján kb. 6600 db dugvány szükséges 1 ha ültetvény telepítéséhez. A dugványok tipikus átmérője 1 és 2 cm közötti, hosszuk egységesen 21 cm. Szárazabb termőhelyre érdemes megfontolni a vastagabb, 2-3 cm átmérőjű dugványok vásárlását. • A telepítés kézi vagy gépi dugványozással történik

  25. Félautomata dugványozó gép

  26. Ápolási munkák a telepítés évében • A telepítés után a gyorsan emelkedő hőmérséklet és csapadék a nyárfák mellett a gyomok szinte robbanásszerű csírázását és fejlődését is magával hozza • A nyárfák kezdeti (júliusig tartó kevésbé intenzív növekedési szakaszában (ekkor még nincs jól fejlett gyökérzet) a nagyszámú és erős gyomnövény a fák növekedését veszélyezteti • A telepítés évében a sorközök gépi ápolását 3-5 alkalommal célszerű elvégezni

  27. 1. éves nyár állomány mechanikai gyomirtása

  28. Károsítók elleni védekezés • Alapvetően az aprítéktermelő nyár energiaültetvényben átlagos esetben nincs szükség a károsítók és kórokozók elleni beavatkozásokra • Néhány károsító, mely ellen szükség lehet a védekezésre: - Nyárlevelészek - Gyapjaslepke hernyója A gombabetegségekre az eddigi tapasztalataink alapján a nemesnyár fajták különösebben nem érzékenyek

  29. A második év teendői • Az első évben megfelelően megeredt, megápolt és jó növekedésű ültetvények ápolása a második évtől már egyszerű, és alacsony költségű • A sorközök ápolását a vegetációs időben még 1-2 alkalommal végezzük el: így a talajnedvességet is megtartjuk, levegőztetünk és a gyomokat is a káros szint alá szorítjuk vissza • A dugványok pótlására általában a második évben már nincs lehetőség, a megmaradt növények között az újabb dugványok meggyökeresedése talán megtörténik, de a növekedés szinte biztosan elmarad

  30. Betakarítás • Az általánosan ajánlott technológia 2 éves betakarítási ciklusú. Rossz termőhelyi adottságok és/vagy körülmények (talaj, időjárás, ápolások sikeressége) viszont indokolttá tehetik, hogy az ültetvényünk első levágásának idejét egy évvel kitoljuk • A betakarítást mindig a lomblevelek lehullásától kezdődően a rügyfakadásig kell elvégezni. Ez nagyjából november közepétől április elejéig tartó időszakot jelent

  31. Betakarítás járvaszecskázóval

  32. A betakarításokat követő ciklusok teendői • A betakarítást követően az ültetvény április elején-közepén kezd újrahajtani • Az első vágást követő években az ápolási munkánk csak a sorok közötti területek gépi ápolására korlátozódik.

  33. 3. éves újrahajtó nyár állomány betakarítást követően

  34. Nemes nyár energiafa előnyei • élénk, gyors fiatalkori növekedési ritmus; • hajtásképzése az egész vegetációs időszakon keresztül igen erőteljes; • magassági és átmérő-növekedési maximuma4-6 éves korra esik; • évi magassági növekedése jó termőhelyen elérheti a 2 m-t;

  35. Nemes nyár energiafa előnyei • kéregfekéllyel és levélbetegségekkel szemben ellenálló; • rovar- és gombakártevőkre nem érzékeny; • erőteljes hajtásnövekedésével az esetleges biotikus és abiotikus károkat hamar kiheveri • Fűtőértéke: 18,9-19,1 MJ/kg.

  36. Nemes nyár energiafa hátrányai • fatérfogat-tömege alacsony (0,35 g/m3), nagy szállítókapacitást igényel; • napfénytartalommal és a nyári átlaghőmérséklettel szemben igényes; • erősen nedves termőhelyeken legalább a nyár közepén 30-40 cm vastag levegős termőréteget igényel;

  37. Nemes nyár energiafa hátrányai • igen érzékeny a talaj magas mész-, szóda- és összes sótartalmára; • 5% feletti CaC03-tartalom már kedvezőtlenül befolyásolja a növekedését; • A nagyvad (szarvas, őz) igen szereti a fiatal fák húsos leveleit lerágni

  38. Energetikai nemesnyár és fűz gyökérrendszerének összehasonlítása Nemesnyár Fűz

  39. Az akác rendszertani besorolása Rend:Hüvelyesek (Fabales) Család:Pillangósvirágúak (Fabaceae) Nemzetség:Akác (Robinia) Faj:Fehér akác (Robiniapseudoacacia) Előfordulása mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Észak-Amerika. Az 1600-as években Jean Robin francia botanikus hozta be európába az elsőt.

  40. Fehér akác virágzata

  41. Akác talajigénye • Az akác gyökérzete rendkívül levegőigényes. Ennek megfelelően a túl magasra emelkedő talajvíz lehetetlenné teszi a termesztését. Az optimális talajvíz szint 100-150 cm körüli. • Akác telepítésére legalkalmasabbak a homoki termőhelyek, de csernozjom és réti talajokon is termeszthető, ha azok többletvíz-hatásoktól mentesek.

  42. Akác telepítése • Az akác rendkívül fényigényes fafaj, ezért 2,8-3,0 m sor,- és 0,4 m tőtávolságú ültetési • hálózatba telepíthető • A hektáronkénti tőszám 8-9000 db egyéves magágyi csemete (esetleg ugyanennyi vegetatív gyökérdarab a nemesített fajtákból). • Az ültetvény telepíthető ősszel vagy tavasszal. • Figyelembe kell venni a fafaj fagyérzékenységét is

  43. Akác talajművelése • Az akác telepítése egy éves magágyi csemetével történik. A telepítést megelőző év őszén 30-35 cm-es szántást célszerű végezni. A mélyebb szántás többletköltségeit az energetikai célú ültetvények nem mindig hálálja meg. A szántás egy 35-45 cm-es lazítással és annak elmunkálásával kiváltható. • Az akác tápanyagban szegényebb talajokon is megterem, sőt erdészeti célra kifejezetten ezek a talajok a legalkalmasabbak az akác termesztérére. • Energetikai célú ültevény esetén azonban, a tápanyagban szegény termőhelyeken célszerű 15-15-15 NPK hatóanyagú vegyes műtrágyából 100-150 kg/ha adagot kijuttatni a szántás előtt.

  44. A telepítés előkészítése Mélyszántás (40-80 cm) Mélylazítás Magágykészítés

  45. Akác betakarítása • Az energia célból termesztett akácot két-három évente lehet levágni • A betakarítást kis területen kézi megoldásokkal is el lehet végezni, de nagyobb területen a nemesnyár ültetvényekhez hasonlóan speciális betakarító kombájn használata a célszerű. • Ennek teljesítménye 40 t/óra. (1-2 ha/óra)

  46. Betakarítás után

  47. Az akác betakarítását követő ápolás • Az ültetvényekben a gyökérsarjakat vissza kell szorítani, mert kezelhetetlen lesz a terület. • A vágás és a faanyag területről való lehozása után a területet elő kell készíteni az új ciklusra. • A gyommentesítést és a tápanyag talajba való bejuttatását azonnal el kell végezni egy menetben a lehullott lombozat betárcsázásával. • Tavasszal a sorok és sorközök vegyszeres gyomirtását végre kell hajtani, a sorközökben a gyökérsarjakat vissza kell szorítani.

  48. Akác ültetvény felszámolása • Az ültetvényt a tervezett 15 éves fennmaradása után (4-5 vágási ciklus) fel kell számolni, mert • később a tuskók és gyökerek olyan erősek lesznek, amivel már nem lehet technológiailag bírni. • A talajból kikerülő tuskók és gyökér darabok szintén hasznosíthatók az elégetésük során. • Az akác ültetvények felszámolása vegyszeresen a glifozát tartalmú gyomirtókkal, vagy • mechanikusan tuskó kiszedő késekkel történhet. • Az akác pillangós növény

  49. Kumulált Cash-flow (2006-2028)

  50. Pusztaszil rendszertani besorolása • Ulmaceae szilfafélék családjába tartozik, • Ulmus nemzetség tagja • Pumila var. arborea

More Related