Motorfűrész-kezelő tanfolyam

1. Motorfűrész-kezelő tanfolyam A motorfűrészek kezelése és karbantartása

2. Belső égésű motorok,a motorok működési elve • Diesel öngyulladású motorok • Otto vagy szikragyújtású motorok

3. Otto motorok • Négyütemű otto motorok • Kétütemű otto motorok

4. Négyütemű otto motorok • Négyütemben csak egy a munkavégző, minden második= egy munkafolyamat, négy löket, két főtengelyfordulat • Ütemek: Szívás, sűrítés, terjeszkedés, kipufogás

5. Ütemek/1 • Szívóütem: A dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé halad, a hengertérben és a szívócsőben légritkulás= a karburátoron nagy sebességgel áramló levegő elporlasztja az üzemanyagot. Az elporlasztott tüzelőanyag bejut a hengertérbe és kitölti azt.

6. Ütemek/2 • Sűrítés: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé halad, közben mindkét szelep zárva=a gázkeveréket maga előtt tolva összesűríti. A felső holtponton (8-12 atm. a kompresszió-végnyomás) véget ér a sűrítés, a gázkeveréket elektromos szikrával meggyújtjuk. Az ütem végére egy teljes főtengelyfordulat

7. Ütemek/3 • Munkaütem: a begyújtott gázkeverék (25-35 atm., 2500˚C gázhőmérséklet) robbanásszerűen elég= a dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé indul és munkát végez. Mindkét szelep zárva van. Másfél főtengelyfordulat az ütem végéig. Az ütem végére a nyomás 3-5 atm., a hőmérséklet 250-400˚C

8. Ütemek/4 • Kipufogóütem: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé indul. A kipufogó szelep kinyitja a kipufogó csatornát, a dugattyú kitolja a hengerből az égésterméket. Az ütem befejezéséig két teljes főtengelyfordulat.

9. A szelepek vezérlése • Külön vezérmű végzi a szelepek nyitását-zárását • A szelepek nem a holtpontokon nyitnak-zárnak

10. Kétütemű otto motorok működése • Minden főtengelyfordulatra jut egy munkavégző ütem • A dugattyú végzi a vezérlést • A forgattyúsház is részt vesz a működési folyamatban

11. Dugattyúvezérlésű motor • A dugattyú mozgása közben a palástjával nyitja-zárja a szívó-átömlő-kipufogó csatornákat

12. Kétütemű otto motor működése 1. ütem • A hengerben: a felfelé mozgó dugattyú elzárja az átömlő majd a kipufogocsatornát, összesűríti a gázkeveréket • A forgattyúsházban: szívó hatás következtében friss gázkeveréket szív a forgattyúsházba

14. Kétütemű otto motor működése 2. ütem • A hengerben: a felső holtpont előtt elektromos szikra begyújtja a gázkeveréket (előgyújtás 10-30°), amely robbanásszerűen elég • A forgattyúsházban: az alsó holtpont felé haladó dugattyú elzárja a szívócsatornát, így térfogatcsökkenést és nyomásnövekedést okoz, elősűríti a gázkeveréket

15. Bevezető • Mire jogosít fel a végzettség? • Ehhez mindenki ért… • Munkavégzés motorfűrésszel • Védőfelszerelések és alkalmazásuk • Miért nem hord a favágó sisakot? • 2002-07 között 22 halálos baleset munkavégzés közben • Mi a teendő sérülés, baleset esetén?

16. Benzinmotoros láncfűrészek • Az egyik legnehezebb fizikai munkát gépesíti a motorfűrész • A fadöntés és a darabolás alapgépei • Növekvő műszaki színvonal és egy főre jutó teljesítmény, csökkenő nehézségi fok • Már a 19. sz.-ban működtek motorfűrészek

17. A motorfűrész-kezelés személyi és tárgyi feltételei • A gép kezelésére vonatkozó szakképesítés • Egészséges, józan, kipihent állapot • A szakmai és munkavédelmi ismeretek megléte • Érvényes orvosi alkalmassági igazolás • Jó műszaki állapotú motorfűrész • Védőfelszerelések

18. Motorfűrészek elterjedése a fakitermelésben • 5-6000 kcal a napi energiafogyasztás munkavégzés közben • Az első motorfűrész Angliában 1878-ban készítették- gőzhajtású volt • Kaliforniában 1905-ben benzinmotoros láncfűrész • Az első gépek az emberi kar mozgását utánozták

19. Az 1950-es évek világszerte hirtelen fejlődés Szovjetunió, Svédország 1948-54 között 21.000 db motorfűrész került használatba Magyarországon ERP, MRP típusú csehszlovák gyártmányú fűrészek Druzsba (már egyszemélyes) később Stihl

20. Motorfűrészek szerkezeti egységeinek fejlődése • Benzinüzemű és villanymotoros fűrészek elterjedése • Különleges körülmények között: hidraulikus, pneumatikus (mocsaras területek, víz alatti munka) • Kezdetben villanymotoros fűrészek • Az első benzinmotoros fűrész az MRP kétszemélyes volt

21. A motorfűrészek motorjának fejlődése • Négyütemű kísérleti jelleggel, egyébként kétütemű motor • Kétütemű: azonos hengerűrtartalom mellett 30-40%-al nagyobb LE teljesítm. • Kisebb súly • Nagyobb üzemanyag-fogyasztás és üzemelési ktsg.

22. LE teljesítmény növelés a fordulatszám és a sűrítési viszony emelése mellett Kezdetben Druzsba, MRP 3800-4800 ford./perc főtengelyfordulat. A mai gépeknél eléri a 18.000 fordulatot percenként Sűrítési viszonyszám 3.5-5, míg ma 7-8 (a beszívott levegőt hányszorosára sűríti össze, kompresszió) (a beszívott levegő összesűrítése az ütem előtt) Üzemanyag-ellátó berendezés kezdetben úszóházas porlasztók Mai gépek membrános rendszerű Tillotson karburátor tápszivattyúval és szintszabályzóval

23. Tüzelőanyag ellátó berendezés

24. A levegő szűrése korábban fémszita-szűrővel, ma műanyag ill. papír A fűrészelést végző vezető formája ma már elliptikus alakú, különleges anyagú így szúróvágásra alkalmas A vezető egy darabból, rugóacélból Az orri rész páncélozott vagy terelőkerekes A lánc kezdetben szakítófogas, ma gyalufogas lánc van használatban A lánc és a vezető olajzása kezdetben kézi-olajzó berendezéssel majd fogaskerekes szivattyúval, ma már automatikus működésű membrános ill. csigakerekes olajszivattyú A szállított olaj mennyisége szabályozható

25. Lánchajtókerék egybeépítve a kapcsoló dobbal a mai kapcsolódobra fogaskoszorú A fogantyúkar a mai gépeken kényelmes, antivibrációs, káros rezgéseket felfogja A kipufogó dob cserélhető betétes hangtompító Láncsebesség 16m/sec

26. Motorfűrészek általános szerkezeti felépítése • Motor • Tüzelőanyag-ellátó rendszer • Gyújtóberendezés • Indítóberendezés • Erőátvitel • Munkavégző rész • Henger a hengerfejjel • Forgattyús-hajtómű • Forgattyúház

27. Henger-hengerfej • Hengerben az üzemanyag elégetése, így nyerünk hasznos munkavégzést • A henger-fej a forgattyúházra van felerősítve grafitos-azbeszt tömítéssel • Henger belső felülete kemény krómmal ellátva (galvanizálással) • A hengerben két átömlő csatorna: egy szívó és egy kipufogó • A henger-hengerfej égésterében a gyújtógyertya menetes nyílása • Hűtőbordázat a hő elvezetésére • Dekompresszor furata a hengerfejben

28. Forgattyú-ház • A forgattyú-ház és a főtengely közötti tömítések a csapágyak mellett a főtengelyen (szimering-gyűrű) • A ház anyaga könnyűfém ötvözet

29. Forgattyúshajtómű • A dugattyú egyenes vonalú mozgását alakítja át forgó mozgássá • Felépítése: dugattyú, dugattyúcsap, hajtórúd, forgattyústengely (főtengely), lendkerék

30. Dugattyú/1 • A munkaütem alatt a gázkeverék nyomását mozgássá alakítja • A meddő ütemek munkafeladatát elvégezze • A hengertől légmentesen elzárja a forgattyúsházat • A sűrítés alatt lévő gázból a meleget elvezeti

31. Dugattyú/2 • Főbb részei: dugattyúfenék, dugattyúpalást, dugattyúgyűrűk a horonyban, dugattyúcsap, hajtórúd • Tűgörgős csapágyazás • Seeger-gyűrű (oldalirányú elmozdulás ellen)

32. Forgattústengely vagy főtengely • A hajtókartól kapott energiát veszi át és alakítja forgó mozgássá a dugattyú egyenes vonalú mozgását • Lendítőkerék ventillátorral: a motor egyenletes járásának biztosítása a forgattyús hajtómű átsegítése a holtpontokon • A ventillátor a hűtést segíti elő • Forgattyúház: a motor tartó váza, benne van a forgattyúshajtómű, ide szívja be az üzemanyag-levegő keveréket a dugattyú

33. A motor kenése • A kétütemű motorok keverék kenésűek. • Az egymáson csúszó alkatrészek súrlódásának csökkentése az üzemanyagba kevert STIHL vagy más olaj biztosítja • 1:40= 1 dl olaj: 4l benzin

34. A motor hűtése • A hűtőbordákat mindenféle szennyeződéstől meg kell tisztítani • A lendkerékre szerelt ventilátor által termelt levegőáram végzi a hűtést • A hűtőbordára került szennyeződés megváltoztatja a könnyűfém bordák hőleadását, a motor túlhevülhet

35. A motor tüzelőanyag ellátó berendezése • A tüzelőanyag-ellátó berendezés feladata az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag tárolása, szállítása és az üzemi viszonyoknak megfelelő üzemanyag-levegő keverék előállítása • Részei: tüzelőanyag tartály, tüzelőanyag szűrők, csővezeték, tápszivattyú, karburátor, légszűrő

36. Tüzelőanyag tartály • A ventillátor oldali részen helyezkedik el, az üzemeltetéshez szükséges benzin-olaj keverék tárolására szolgál • 1 óra folyamatos munkavégzéshez szükséges tüzelőanyagot képes tárolni • A záró fedélen szellőztető nyílás van kiképezve, eltömődése esetén a tartály légmentesen lezárul

37. Tüzelőanyag szűrők • Feladatuk az üzemanyagban lévő víz és szennyeződés leválasztása • A motorfűrészeken két fokozatú szűrést alkalmazunk: a tartályban és a tápszivattyúban, ez utóbbi fémszita szűrő • Tisztításuk tiszta benzinben 50 üzemóránként

38. Tápszivattyú • A haditechnikából átvett, a repülőgépek üzemanyag-ellátó berendezését használják a motorfűrészekben • Tillotson karburátor 3 részből tevődik össze: tápszivattyú, szintszabályzó, porlasztó • A tápszivattyú felső részén elhelyezkedő szivattyúmembránt a forgattyúsházban létrejövő nyomásváltozás működteti, amely a tüzelőanyag szállítását végzi • Az összeköttetés a forgattyúsház és a tápszivattyú között műanyag vezetékkel ú.n. impulzuscsatornával történik

39. Porlasztó • A folyékony tüzelőanyagot szétporlasztja. • A porlasztott tüzelőanyagot megfelelő arányban keveri össze az égéshez szükséges levegővel • 1 kg tüzelőanyag elégetéséhez 16 kg levegő szükséges, ellenkező esetben légfeleslegről vagy léghiányról beszélünk amely szegény vagy dús keveréket eredményez

40. A porlasztó

41. Szintszabályzó membrán • A fúvókákhoz áramló üzemanyag mennyiségét a szintszabályzó membrán végzi • A szintszabályzó részei: membrán (gumiszövetű), műanyag tűszelep, tűszelep- emelő rugóval, tüzelőanyag kamra • A membránt a fúvókákon keresztül érvényesülő szívás valamint a membránt alulról érő atmoszférikus levegő nyomása a keverőtér felé nyomja

42. Szintszabályzó membrán nyitó üteme

43. Szintszabályzó membrán záró üteme

44. Levegőszűrő • A légszennyezést szűri ki • Gyakran kell tisztítani • Tisztítása tiszta benzinnel vagy nagy nyomású levegővel belülről kifelé történik • 1 g por koptató hatására 0.01 mm-el nagyobbodik a hengerátmérő

45. Fordulatszám határoló • A motor túlpörgésénak és az ebből származó meghibásodások megakadályozására szolgál • Két típusát ismerjük: indítócsappantyús, golyószelepes

46. Indítócsappantyús: • A ventillátor mögé légcsappantyút szereltek, melyet egy rugó feszített a beáramló levegővel szemben • Ha a fordulatszám túllépte a gyári értéket, a megnövekedett levegőnyomás elnyomta a légcsappantyút • Egy szabályzó rudazaton keresztül elfordította az indítócsappantyút, a motor lefulladt, s visszaállt az eredeti fordulatszám

47. Golyószelepes • A porlasztóban van elhelyezve az indítócsappantyú alatt • Hat rá a szintszabályzóban lévő üzemanyag nyomása • Fordulatszám növekedésével nő a tápszivattyú által szállított üzemanyag mennyisége és nyomása • Maximális fordulatszám elérésekor ez a nyomás egy rugó ellenében elnyomja a golyószelepet, mely kinyitja a porlasztóba vezető nyílást, így többlet üzemanyag keletkezik a porlasztótérbe • Ettől a motor lefullad, visszaáll az eredeti fordulatszám

48. Indító berendezés • Feladata a főtengelyt forgásba hozni, a ventilátor fedélre van szerelve • Kallantyús rendszerű • Részei: fogantyú, indítókötél, kötélorsó, gyűrű, 2 db indítókallantyú, rugó • Az indító kötél kihúzásával a kötélorsó elfordul a kallantyúkkal, amelyek a centrifugális erő hatására fölemelkednek és beleakadnak a lendítő kerékbe

49. A motorfűrész erőátviteli berendezése • Oldható kapcsolatot létesít a főtengely és a lánckerék között • Részei a tengelykapcsoló és a lánchajtó kerék vagy csillagkerék, röpsúlyok visszahúzó rugóval • Működése a fordulatszámtól függ • Hibái: nem kapcsol ki, nem hajt

50. A motorfűrész lánckenőolaj-ellátó berendezése • Csigakerekes olajszivattyú: csak akkor működik amikor a lánc mozgásba jön • Részei: szivattyúház, dugattyú, csigakerék,