320 likes | 476 Views
a területi államigazgatási szerveket érintő változások – önkormányzati kitekintéssel. Dr Virág Rudolf Keszthely, 2010. szeptember 9. az áttekintés szerkezete. Alapvetés Az állampolgár Az állam A közigazgatás-fejlesztés Út a jelenig Fordulópontok 2010. 09. 01. 2011. 01. 01.
E N D
a területi államigazgatási szerveket érintő változások – önkormányzati kitekintéssel Dr Virág Rudolf Keszthely, 2010. szeptember 9.
az áttekintés szerkezete Alapvetés • Az állampolgár • Az állam • A közigazgatás-fejlesztés Út a jelenig Fordulópontok • 2010. 09. 01. • 2011. 01. 01.
az állampolgár választó „döntéshozó” 8,0 ügyfél „fogyasztó” 10,0 „finanszírozó” adófizető 4,5
a jó állam Az állam fő funkciója: külső – belső érdekképviselet A közigazgatás hozzájárulása: • az ügyfélnek – egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés • az adófizetőnek – hatékonyabb (eredményesebb és takarékosabb) szervezet és működés Eredmény: az államhoz való viszony változása
közigazgatás korszerűsítés Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium • közigazgatási stratégia • területi államigazgatás Belügyminisztérium • önkormányzati rendszer Ágazati minisztériumok • szakigazgatás
az indulás időszaka Alapvető gazdasági, intézményi változások Csökkenő GDP, azon belül csökkenő redisztribúció Negatív viszony az államhoz A közigazgatás, különösen az államigazgatás kiszolgáltatottsága
az államigazgatás hátrányos kezelése Az önkormányzati rendszer prioritása Az agyonhallgatott államigazgatás Az evolúció A hatékonyság „kihagyása” a közigazgatásból: • decentralizáció gazdasági háttér és teljesítmény-kritériumok nélkül; • dekoncentráció „puha” költségvetési, szabályozási és szervezeti korlátokkal
determinált alulfinanszírozottság Decentralizáció igények • szervezetszám növekedése • korlátlan szervezeti önállóság • szabad társulási jog • szabad feladatvállalás • szabad rendelkezés a tulajdonnal forráshiány • hitelfelvételi jog • alacsony kontroll szint Dekoncentráció • ágazati dominancia • szervezeti érdekek ereje • puha költségvetési korlátok források • területi inkoherencia • hiányzó standardok
ellensúlyozási próbálkozások 1992: a „kmb”- integráció kudarca • Az „ágazat – Magyarországok” ereje • A forgatókönyv első kiadása A Kormány területi képviselete • a gyenge kinevezett? („kmb”) • az erős választott? (megyei közgyűlés elnöke)
helykeresés 1991: köztársasági megbízott (régió) 1995: közigazgatási hivatal (megye) 1997: „a Kormány dekója” (megye) 2007: regionális államigazgatási hivatal (régió) Közös jellemző: az integráció kudarca Újrakezdés 2010: közigazgatási hivatal (megye) 2011: Kormányhivatal (megye)
a közigazgatás és a régió Régió Európában: a történelem Régió a területfejlesztésben: a hatás Régió az önkormányzati rendszerben: a mítosz Régió az államigazgatásban: az ágazati szintér Régió mint földrajzi egység: az atipikus régió Régió mint jutalom: a székhely város szerepe
a folyamat eredménye 33 területi államigazgatási szerv • működési kiadás: 427 MdFt (2010) 3 féle működési terület • regionális (zöme megyei, kistérségi egységekkel) • atipikus • megyei
a közigazgatási hivatal regionalizálása Rugalmasabb elnevezés: jogalkotási egyszerűsítés A közigazgatási hivatal regionalizálása: ütközés a kétharmaddal – AB döntések Eredmény • az eredeti állapot eléréséért elveszett az eredeti feladat • az alkotmányos mulasztás
közigazgatási hivatal Ismét fővárosi,megyei (2010. 09. 01.) Törvényességi ellenőrzés visszaállítása Működési koordináció: két évtizede a legerősebb Szabályozás • törvény (2010:XLIII.tv.) • Kormányrendelet és módosuló korm. rend-ek • Miniszteri rendelet (jogutódlás)
irányítás Vertikális • szervezeti: KIM • szakmai: ágazati minisztérium Horizontális • szervezeti integráció: néhány szakig. szerv • működési integráció: a nem integrált dekók
vezetés Hivatalvezető • feltételek • besorolás, juttatás Főtitkár • feltételek • besorolás, juttatás
státusz Regionális – megyei Költségvetési szerv (2010. 09. 01. – 2010. 12. 31.) • önállóan gazdálkodó és működő • önállóan működő Miniszteri utasítás Alapító Okiratok Megállapodás
szerkezet vezetés közvetlenül vezetett egység Közigazgatási hivatal szakig. szervek Koordinált szervek
eszközök • Véleményezési jog • Javaslattételi jog • Alk. 35.§ (4) bek. „felhordó rendszere” • Koordináció • Ellenőrzés • Információ • Képzés, továbbképzés • Egyéb • Eljárás jogsértés esetén
út a kormányhivatalhoz RÁHKözig. Hiv. Korm. Hiv. 2010. 09. 01. 2011. 01. 01.
integráció Szervezeti • kormányhatározat • beépülő szervek Működési • be nem épülő szervek – koordináció, ellenőrzés Feladatok • hasonló szerkezet, más nagyságrend • a funkcionális feladatok integráló szerepe
eredmény Kormányzati célok összehangolt megvalósítása Párhuzamosságok nélküli szervezet Takarékosabb beszerzés Összehangolt működés Szakmai önállóság • szakmai irányítás önállósága • szakmai hatósági önállóság
az integráció szerkezete KIM minisztériumok központikijelölt hivatalokszerv funkcionális egységek „dekók” szak. ig. sz-k funkcionális egységek
szabályozás Törvény • Kormányhivatal • Módosuló törvények, benne Ket, EGTC Kormányrendelet • Vhr • szakigazgatási szervek • irányítás • funkcionális feladatok ellátása • sajátos gazdálkodási szabályok
irányítás Szervezeti és szakmai Szervezeti: KIM • költségvetésébe épülő működési költségvetések • közreműködő szervezet (központi hivatalok funkcionális feladatai és kapacitása) Szakmai: ágazati miniszterek • eszközök
vezetés Kormánymegbízott • kinevezés • követelmény (szabályozási feltételek) • besorolás, juttatás Szakmai vezetés • főigazgató • igazgató • szakigazgatási szerv vezető kinevezés követelmény besorolás, juttatás
munkáltatói jogok Kormánymegbízott felett: KIM miniszter Főigazgató felett: kormánymegbízott Igazgató felett: főigazgató Szakigazgatási szerv vezető felett: főigazgató Törzshivatal: főigazgató Szakigazgatási szerv: szakigazgatási szerv vezető
feladatok Kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolása Koordináció • államigazgatási kollégium • koordinációs értekezlet Ellenőrzés • Konkrét döntés ellenőrzése: Alk. 35.§ (4) bek. • Ket. végrehajtás, hatósági tevékenység jogszerűsége Véleményezés Közreműködés a Kormány döntéseinek előkészítésében Funkcionális feladatok Ügyfélszolgálat
illetékesség Alapszabály: fővárosi, megyei Eltérő lehet (szabályozás) Regionális illetékesség megyeivé alakítása • kistérségi szervezet • megyeszékhely ügyfélszolgálat • új szakigazgatási szerv
integrált ügyfélszolgálat Elkülönített források: kormányhatározat – ÁROP, EKOP, ROP Komplexitás: személyesen, elektronikusan, telefonon Integráció: az adottságokra építve Új ügyfélfogadási kultúra felépítése: valódiszolgáltatás Indulás: 2011. 01. 01.; 29 városban Hosszú távú projekt: a legtöbb ügyben a lehető legtöbb pontról ügyindítás, lekérdezés, információ – 2013
összesítés 1990 – től: koncepció nélküli és fékezetlen evolúció 1992 – től: eredménytelen vagy szinte eredménytelen (1997) integrációs törekvések 2009 – től: az alapfeladat elvesztése 2010 – től: megyei visszaállítás, teljes feladatkör, erős működési koordináció 2011-től: szervezeti integráció és erős működési integráció