1 / 25

Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása ( HBSC ) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján. Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

lona
Download Presentation

Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kamaszok kapcsolatai:Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szervezők: Költő András és Zsiros Emese Diszkutáns: Kökönyei Gyöngyi

  2. Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körébenArnold Petra, Zsiros Emese, Költő András, Simon Dávid, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés, Budapest, 2013.06.05-07.

  3. Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children)

  4. HBSC kitekintő Résztvevő országok 2009/2010 • WHO • Keresztmetszeti vizsgálat • 4 évente • Hazánk közel 30 éve • 43 ország • Kutatás vezető: Németh Ágnes

  5. Célok A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők vizsgálata. • A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzés • Eredmények országok közötti összehasonlítása • Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés • A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) • Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

  6. Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók Mintavétel: Mintavétel módja: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

  7. Fő témakörök • Demográfiai(kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) • Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) • Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) • Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

  8. www.hbsc.org www.ogyei.hu

  9. Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében

  10. Elemezés relevanciája, célja

  11. Relevancia: A kortárskapcsolatok jelentős hatással bírnak a serdülők szerfogyasztására  ESPAD 2007: saját szerfogyasztás és barátok szerfogyasztása, lerészegedés között szignifikáns kapcsolat (Elekes, 2009) Cél: A társas aktivitás és a drogfogyasztás/lerészegedés közötti kapcsolat vizsgálata Hipotézis: Nagyobb társas aktivitás  nagyobb valószínűség a szerhasználatra, lerészegedésre

  12. Módszer

  13. A minta megoszlása nem és évfolyam szerint(HBSC 2009/2010)

  14. Elemzésbe vont változók: célváltozók • Lerészegedés életprevalencia (67,3%) • Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer) életprevalencia értéke (30,7%) • Ecstasy, MDMA • Amfetaminok (speed) • Alkohol és gyógyszer együttes használata • Visszaélésszerű gyógyszerhasználat • Inhalánsok (ragasztó, oldószer) • Mágikus gomba, növényi drogok • Kannabisz • Egyéb drog

  15. Elemzésbe vont változók: háttérváltozók • Közeli fiú/lány barátok száma (Válaszlehetőség: egy sincs/egy/kettő/három vagy több) (Reciprocitás ellenőrzésére nincs lehetőség). • Barátokkal töltött iskola utáni délutánok száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-5 napja) • Otthontól távolt töltött esték száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-7 napja) • Barátokkal telefonon, interneten való kapcsolattartás gyakorisága (Válaszlehetőség: ritkán vagy soha/a hét 1-2 napján/3-4 napján/5-6 napján/minden napján) • Tanulók szociális önértékelése (Harter, 1988) (Öt tétel a társas elfogadottságról és baráti kapcsolatok kialakításáról.Skálapontérték 5-20. Cronbach-alfa=0,704) • Probléma megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal (Válaszlehetőség: nagyon nehezen/nehezen/ könnyen/ nagyon könnyen)

  16. Elemzésbe vont változók: kontrollváltozókDrogfogyasztás és lerészegedés életprevalencia értéke kontrollváltozók szerint a 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552)

  17. Eredmények (Bináris logisztikus regresszió)

  18. Drogfogyasztás és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

  19. Lerészegedés és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái a kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

  20. Összegzés, következtetések

  21. Legerősebb kockázati tényező: közeli fiú barátok száma; otthonról barátokkal távolt töltött esték száma; probléma megbeszélés könnyedsége csak lerészegedés esetén! (Társas támogatottság!) • Droghasználat<lerészegedés: A fokozott társas aktivitás nagyobb kockázati tényező a lerészegedés mint a droghasználat tekintetében • Hipotézisünk beigazolódott: a társas aktivitás mértékével nő a droghasználat/lerészegedés kockázata. • ↓ • Alátámasztja ESPAD 2007 (Elekes 2009): • Lerészegedés+tiltott szer prevalencia értéke: Társas szabadidős tevékenység > Individuális tevékenység • Társas szabadidős tevékenységet preferáló diákok körében: Lerészegedés prevalencia értéke > Tiltott szer prevalencia értéke

  22. Beavatkozási pontok • „Mesterséges”: Iskolán kívüli prevenció, szabadidős alternatívák • „Természetes”: Hazai és nemzetközi kutatások szerint csökken a társas tevékenységet preferálók aránya fiatalok körében, és nőtt az individuális, otthon ülős tevékenységet folyatatók aránya  kihathat a szerfogyasztási szokásokra Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?

  23. Köszönöm a figyelmet! arnold.petra@ogyei.hu

More Related