Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén

1. Kamaszok kapcsolatai:Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szervezők: Költő András és Zsiros Emese Diszkutáns: Kökönyei Gyöngyi

2. Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körébenArnold Petra, Zsiros Emese, Költő András, Simon Dávid, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés, Budapest, 2013.06.05-07.

3. Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children)

4. HBSC kitekintő Résztvevő országok 2009/2010 • WHO • Keresztmetszeti vizsgálat • 4 évente • Hazánk közel 30 éve • 43 ország • Kutatás vezető: Németh Ágnes

5. Célok A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők vizsgálata. • A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzés • Eredmények országok közötti összehasonlítása • Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés • A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) • Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

6. Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók Mintavétel: Mintavétel módja: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

7. Fő témakörök • Demográfiai(kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) • Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) • Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) • Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

8. www.hbsc.org www.ogyei.hu

9. Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében

10. Elemezés relevanciája, célja

11. Relevancia: A kortárskapcsolatok jelentős hatással bírnak a serdülők szerfogyasztására  ESPAD 2007: saját szerfogyasztás és barátok szerfogyasztása, lerészegedés között szignifikáns kapcsolat (Elekes, 2009) Cél: A társas aktivitás és a drogfogyasztás/lerészegedés közötti kapcsolat vizsgálata Hipotézis: Nagyobb társas aktivitás  nagyobb valószínűség a szerhasználatra, lerészegedésre

12. Módszer

13. A minta megoszlása nem és évfolyam szerint(HBSC 2009/2010)

14. Elemzésbe vont változók: célváltozók • Lerészegedés életprevalencia (67,3%) • Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer) életprevalencia értéke (30,7%) • Ecstasy, MDMA • Amfetaminok (speed) • Alkohol és gyógyszer együttes használata • Visszaélésszerű gyógyszerhasználat • Inhalánsok (ragasztó, oldószer) • Mágikus gomba, növényi drogok • Kannabisz • Egyéb drog

16. Elemzésbe vont változók: háttérváltozók • Közeli fiú/lány barátok száma (Válaszlehetőség: egy sincs/egy/kettő/három vagy több) (Reciprocitás ellenőrzésére nincs lehetőség). • Barátokkal töltött iskola utáni délutánok száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-5 napja) • Otthontól távolt töltött esték száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-7 napja) • Barátokkal telefonon, interneten való kapcsolattartás gyakorisága (Válaszlehetőség: ritkán vagy soha/a hét 1-2 napján/3-4 napján/5-6 napján/minden napján) • Tanulók szociális önértékelése (Harter, 1988) (Öt tétel a társas elfogadottságról és baráti kapcsolatok kialakításáról.Skálapontérték 5-20. Cronbach-alfa=0,704) • Probléma megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal (Válaszlehetőség: nagyon nehezen/nehezen/ könnyen/ nagyon könnyen)

17. Elemzésbe vont változók: kontrollváltozókDrogfogyasztás és lerészegedés életprevalencia értéke kontrollváltozók szerint a 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552)

18. Eredmények (Bináris logisztikus regresszió)

19. Drogfogyasztás és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

20. Lerészegedés és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái a kontrollváltozók bevonásával (N=4552)

22. Összegzés, következtetések

23. Legerősebb kockázati tényező: közeli fiú barátok száma; otthonról barátokkal távolt töltött esték száma; probléma megbeszélés könnyedsége csak lerészegedés esetén! (Társas támogatottság!) • Droghasználat<lerészegedés: A fokozott társas aktivitás nagyobb kockázati tényező a lerészegedés mint a droghasználat tekintetében • Hipotézisünk beigazolódott: a társas aktivitás mértékével nő a droghasználat/lerészegedés kockázata. • ↓ • Alátámasztja ESPAD 2007 (Elekes 2009): • Lerészegedés+tiltott szer prevalencia értéke: Társas szabadidős tevékenység > Individuális tevékenység • Társas szabadidős tevékenységet preferáló diákok körében: Lerészegedés prevalencia értéke > Tiltott szer prevalencia értéke

24. Beavatkozási pontok • „Mesterséges”: Iskolán kívüli prevenció, szabadidős alternatívák • „Természetes”: Hazai és nemzetközi kutatások szerint csökken a társas tevékenységet preferálók aránya fiatalok körében, és nőtt az individuális, otthon ülős tevékenységet folyatatók aránya  kihathat a szerfogyasztási szokásokra Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?

25. Köszönöm a figyelmet! arnold.petra@ogyei.hu